Az a nagyjából kör alakú medence, vagyis ovális terület, amelyen a Jordán keresztülfolyik. Magában foglalja a Jordán völgyének alsó szakaszát, ami abból is látható, hogy Salamon „a Jordán-környéken”, Szukkót és Caretán között öntött rezet (1Ki 7:46; 2Kr 4:17; vö.: 2Sá 18:23). De úgy tűnik, „a Jordán-környék” kiterjedt a Holt-tenger d. végéig, és minden bizonnyal itt feküdtek „a Jordán-környék városai” (1Mó 13:10–12). Tehát nemcsak Jerikó völgyét foglalta magában, hanem egészen Coár városáig tartott, ahová Lót és a lányai menekültek (1Mó 19:17–25; 5Mó 34:3).

A Holt-tenger d. végében folytatott kutatások arra mutatnak, hogy a Ha-Lashon félszigetnek nevezett földnyelv alatti terület nagy részét idővel elborította a Holt-tenger vize. Sok tudós úgy véli, hogy „a Jordán-környék városai” itt fekszenek a víz alatt. Egykor „vízben gazdag terület” volt ez, olyan, mint „Jehova kertje” (1Mó 13:10). Ez nem csupán a Holt-tengertől É-ra fekvő területre volt igaz, amelyen napjainkban csak Moáb síksága és Jerikó oázisa maradt igazán termékeny, hanem a Jordán-környék d. vidékére is. A Ha-Lashon félsziget mellett lévő síkságot mind a mai napig „nagy kiterjedésű oázis”-nak tekintik, ahol árpa, búza, datolya és szőlő terem. A Zered folyónak a Holt-tenger d. végén található deltavidékét ugyancsak „termékeny oázis”-nak nevezik.