(héb.: qá·neʹ):

A héber qá·neʹ szót gyakran a következőképpen fordítják: ’szár’ (1Mó 41:5, 22); „ág” (2Mó 25:31, 32); illetve „nád” (1Ki 14:15). Néhány szövegben azonban a szövegkörnyezet, illetve egy módosítószó arra utal, hogy egy illatos növényről van szó, éppen ezért a qá·neʹ szót ’kálmosnak’ (2Mó 30:23) vagy ’illatos nádnak’ fordítják (Én 4:14; Ézs 43:24).

A szent felkenetési olaj összetevői között ’édes kálmos’ is volt; az édes jelző itt nem a növény ízére, hanem az illatára utal (2Mó 30:22–25). Az Énekek éneke (4:14) az „illatos nád”-at más illatos fűszerekkel együtt említi. Jehova a prófétája, Ézsaiás által (43:24) megfeddte a bűnös izraelitákat, amiért a templomnál végzett szolgálathoz nem ’vettek’ (héb.: qá·níʹthá) „édes illatú nádat” (qá·neʹ). Ez a két kifejezés a héberben szójátékot alkot. Jeremiás (6:20) olyan illatos nádról beszél, amelyet „messzi földről” hoztak, Ezékiel (27:3, 19) pedig az illatos nádat azok közé a termékek közé számítja, amelyekre a gazdag Tírusz az áruit cserélte.

A magyar „kálmos” szó a görög kaʹla·mosz szóból származik, a görög Septuaginta fordítói pedig ezzel a szóval adták vissza a héber qá·neʹ-t. A héber szóhoz hasonlóan a kaʹla·mosz is alapvetően nádat jelent, és napjainkban a magyar „kálmos” szó alatt elsősorban az orvosi kálmost (Acorus calamus), illetve annak illatos gyökerét értik.

A Héber Iratokban szereplő édes illatú nád, vagyis kálmos sok tudós szerint egy illatos indiai náddal azonosítható, például a Cymbopogon martinival, egy évelő pázsitfűfélével. Ha ennek a növénynek a leveleit összezúzzák, illatos olajat nyernek belőle, amelyet gyömbérfűolajként ismernek. Az indiai pázsitfűféléknek más fajaiból vonják ki a citronellaolajat és a citromfűolajat. Azt a nézetet, mely szerint ilyen illatos pázsitfűfélét vagy -féléket kell érteni az édes illatú nád, illetve kálmos alatt, főleg arra alapozzák, hogy Jeremiás azt mondta erről a termékről, hogy „messzi földről” érkezett,  amely ebben az esetben India lenne. Persze más területeken is termelhettek illatos nádat, vagyis kálmost, ahogyan arra Ezékiel próféciája is utal (27:19). Tehát valamilyen illatos nádról lehet szó, de nem tudni pontosan, hogy melyikről.