A moábiták főistene, vagyis annak a népnek, amelyre a Biblia úgy utal, hogy „Kámos népe” (4Mó 21:29; Jr 48:46). Vannak olyan tudósok, akik a peóri Baállal azonosítják ezt az istent, mivel a Szentírás a moábitákat a peóri Baállal hozza összefüggésbe (4Mó 25:1–3). Szélsőséges helyzetekben előfordult, hogy gyermekeket áldoztak fel Kámosnak, de az is lehet, hogy ez egy általános gyakorlat volt (2Ki 3:26, 27).

A széles körben Moábi kő néven ismert feketebazalt sztélét Moáb egyik királya, Mésa állíttatta annak emlékére, hogy fellázadt Izrael ellen. Ennek a sztélének a felirata további betekintést nyújt abba, mi mindent gondoltak a moábiták az istenükről, Kámosról. Például úgy gondolták, hogy Kámos segíti őket győzelemre a harcban, és az ő utasítására vonultak csatába is. Mésa király Kámosnak tulajdonította azt, hogy megszabadult az izraelita elnyomástól; az Izrael királyától, Omritól elszenvedett csapást pedig annak tudta be, hogy az istene kiontotta haragját a földje ellen.

Jefte úgy utalt Kámosra, mint az ammoniták istenére (Bí 11:24). Néhány tudós megkérdőjelezi Jefte kijelentését, ugyanis a Szentírás Kámost más írásszövegekben mindig a moábiták isteneként említi. Ám nem szabad megfeledkezni arról, hogy az ammoniták több istent is imádtak (Bí 10:6). Ezenkívül az ammoniták és a moábiták egymás szomszédságában éltek, és Ábrahám unokaöccsének, Lótnak a leszármazottai voltak, így hát nincs abban semmi szokatlan, hogy mindkét nép imádta Kámost.

Kámos imádata alighanem Salamon uralkodása idején kezdődött Izraelben. Salamon – bizonyára a moábita feleségeinek befolyására – épített egy magaslatot Kámosnak „a Jeruzsálem előtti hegyen” (1Ki 11:1, 7, 8, 33). Több mint háromszáz évvel később Jósiás, amikor széles körben vallási reformokat vezetett be, alkalmatlanná tette az imádatra ezt a magaslatot (2Ki 23:13).

 Jeremiás próféta, amikor arról jövendölt, hogy Moábot csapás sújtja, utalt arra, hogy a moábiták főistene, Kámos száműzetésbe fog menni a papjaival és a fejedelmeivel együtt. A moábiták – mivel az istenük képtelen lesz segíteni nekik – szégyent fognak vallani, ugyanúgy ahogyan a tíztörzs-királyság tagjai szégyent vallottak Bétellel, valószínűleg az ott gyakorolt borjúimádat miatt (Jr 48:7, 13, 46).