1. Mérárita lévita, Mahli fia és Eleázár fivére. Mivel Eleázár úgy halt meg, hogy nem voltak fiai, csak lányai, Kís fiai vették feleségül ezeket az örökösöket. „Kís fiai” közé tartozott Jerahméel is (1Kr 23:21, 22; 24:29).

2. Benjáminita; Jeiélnek és a feleségének, Maákának a fia (1Kr 8:29, 30). Fivére, vagyis Nér volt Saulnak, Izrael első királyának a nagyapja (1Kr 9:35–39). Kís apját, Jeiélt, úgy tűnik, Abielnek is nevezték. (Lásd: ABIEL 1.)

3. Benjáminita; Saul király apja (1Sá 14:51; Cs 13:21). Jómódú ember volt, a matriták családjából származott (1Sá 9:1; 10:21). Ez a Kís Nérnek volt a fia és Jeiélnek (Abielnek) az unokája, ennélfogva a fent említett Kísnek az unokaöccse, Ábnernek pedig a fivére (1Kr 8:29–33; 9:35–39). Az 1Sámuel 9:1 viszont Abiel fiának nevezi, de itt nyilván abban az értelemben használja a „fia” szót, hogy őt képviselte, tehát nem a fia volt Abielnek (Jeiélnek), hanem az unokája.

Kís otthona kétségkívül Gibeában volt, Benjámin területén (1Sá 10:26), a sírhelye azonban Celában (2Sá 21:14). Az egyetlen Kísről szóló esemény a Bibliában az, amikor elküldi a fiát, Sault és egy szolgát, hogy keressék meg az elveszett szamárkancákat (1Sá 9:3, 4).

4. Lévita férfi Ezékiás király idejében; a Mérári fiai közül való Abdi fia. Kís egyike volt azoknak a lévitáknak, akik segítettek a templom megtisztításában Ezékiás uralkodásának első évében (2Kr 29:1–5, 12–17).

5. Eszter unokatestvérének, Márdokeusnak a benjáminita ősapja (Esz 2:5–7).