Ezzel a kifejezéssel a Bibliának a második részére utalunk, amelyet Újszövetségnek vagy Újtestamentumnak szoktak nevezni. A keresztény szó azért szerepel ebben a kifejezésben, hogy ne lehessen a Héber Iratokról készült görög nyelvű Septuaginta-fordításra gondolni, mely a keresztény kor előtti időkből való. (Lásd: BIBLIA.)

A Keresztény Görög Iratok 27 kanonikus könyvből áll. Ezeket a könyveket Jézus halála után nyolc férfi írta ihletés alatt, mégpedig: Máté, Márk, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter és Júdás. Amikor Jézus a földön szolgált, még nem mindegyikük volt a követője. Annyi biztos, hogy három apostol, Máté, János és Péter már a tanítványa volt akkoriban. Feltehetően Márk volt az a „bizonyos ifjú”, aki követte a letartóztatott Jézust (Mk 14:51, 52). Pünkösdkor Jakab és Júdás, és valószínűleg Márk is együtt volt Jézus tanítványaival (Cs 1:13–15; 2:1). Pál apostol később tért meg. A Keresztény Görög Iratok valamennyi írója szorosan együttműködött az első századi gyülekezet vezető testületével, amely Jeruzsálemben volt.

Milyen nyelven írták meg eredetileg a Keresztény Görög Iratokat? Máté evangéliumának a kivételével (mely héberül íródott, és később lett görögre fordítva) eredetileg mind a 26 könyvet a széles körben elterjedt görög köznyelven, koiné nyelven írták meg, melyet akkoriban a nemzetközi kapcsolatokban használtak. (Lásd: MÁTÉ EVANGÉLIUMA.)

 Nem véletlen, hogy ezek a zsidó születésű keresztény férfiak (Ró 3:1, 2) görög nyelven írták a könyvüket. Nem maguknak írták a könyveket, hanem azért, hogy széles körben lehessen terjeszteni őket, vagyis hogy minden gyülekezet olvashassa és tanulmányozhassa azokat (Kol 4:16; 1Te 5:27; 2Pt 3:15, 16). Az írók is azt a parancsot kapták Istentől, hogy a föld legtávolabbi részéig terjesszék az evangéliumot, olyan helyeken is, ahol nem beszélték a héber és a latin nyelvet (Mt 28:19; Cs 1:8). Palesztina szomszédságában is egyre több nem zsidó jött a gyülekezetekbe. Ezenkívül az írók gyakran a görög Septuagintából idéztek, amikor a Héber Iratokra hivatkoztak.

A Keresztény Görög Iratokba a következő könyvek kerültek (a sorrend a megírás feltételezett időpontja szerint [i. sz.]): Máté (41); 1 és 2Tesszalonika (50 és 51); Galácia (50–52); 1 és 2Korintusz (55); Róma (56); Lukács (56–58); Efézus, Kolosszé, Filemon, Filippi (60–61); Héberek, Cselekedetek (61); Jakab (62 előtt); Márk (60–65); 1Timóteusz, Titusz (61–64); 1Péter (62–64); 2Péter (64); 2Timóteusz, Júdás (65); Jelenések (96); János és 1, 2, 3János (98). Ez a kevesebb mint 60 év igazán rövid ahhoz a 11 évszázadhoz viszonyítva, amely alatt a Héber Iratok készült.

Amikor egy kötetbe rendezték a Keresztény Görög Iratokat, a könyveket nem időrend szerint tették sorrendbe, hanem téma szerint, ahogy a logika kívánta. Ezért a következőképpen lehet felosztani a könyveket: 1. öt történelmi könyv (az evangéliumok és a Cselekedetek könyve), 2. huszonegy levél és 3. a Jelenések könyve.

A Máté, Márk, Lukács és János által írt négy evangélium (az „evangélium” szó jelentése: ’jó hír’) négy egymástól független történelmi beszámoló Jézus életéről. Az első hármat néha szinoptikus (jel.: ’együttlátó’) evangéliumoknak is szokták nevezni, mivel János evangéliumához képest hasonló szemszögből mutatják be Jézus szolgálatát, jóllehet mindegyiken megmutatkozik az író egyénisége. János evangéliuma azonban olyan részleteket is közöl, amelyeket a másik három nem. Logikai sorrendben ez után következik a Cselekedetek könyve, mely az i. sz. 33 pünkösdjén létrejött keresztény gyülekezet történetét foglalja össze úgy 30 évvel az utánig, hogy Jézus meghalt.

A gyülekezetek életéről, nehézségeiről, a prédikálásról, egyéb kiváltságokról és reményekről szól az ezt követő 21 levél. Ezek közül 13-at biztosan Pál írt, és a Héberek leveléről is sokan úgy vélik, hogy Pál tollából származik. Ezek után következnek Jakabnak, Péternek, Jánosnak és Júdásnak a levelei, amelyek többségét az összes gyülekezetnek szánták. Végül pedig a Biblia rendkívüli csúcspontjaként következik a Jelenések könyve, amely eljövendő, sorsdöntő jelentőségű eseményekbe enged betekinteni.

Mennyit idéztek a Keresztény Görög Iratok írói a Héber Iratokból?

A Keresztény Görög Iratok írói több százszor idéztek a Héber Iratokból. Az Új világ fordításban 320 ilyen idézet van. A Westcott és Hort által összeállított lista alapján az idézetek és a hivatkozások száma összesen 890 (The New Testament in the Original Greek. Graz, 1974, I. köt. 581–595. o.). Az ihletett keresztény írók közül mindannyian utaltak a Héber Iratokra (1Ko 10:11), és kétség sem fér hozzá, hogy használták Jehova Isten nevét, amikor a Héber Iratokból idéztek. Ezek a keresztény írók elismerték, hogy a Héber Iratok is Istentől ihletett, és hasznos arra, hogy minden jó cselekedetre hiánytalanul felkészítse az istenfélő embereket (2Ti 3:16, 17; 2Pt 1:20, 21).

Az apostolok halála után számtalanszor idéztek a Görög Iratokból olyan szerzők, akik nem ihletés alatt írtak, ahogy a keresztény bibliaírók is idéztek ihletés alatt a korukat megelőző írásokból.

A Keresztény Görög Iratok egy részének vagy egészének több mint 13 000 papirusz és pergamen kézirata maradt fenn, amelyeket összehasonlító vizsgálatnak lehet alávetni. Ezek keletkezése a II. századtól a XVI. századig tehető. Mintegy 5000 példány görög nyelven íródott, a többi pedig más nyelveken készült. Ezen ókori kéziratokból több mint 2000-ben megtalálhatók az evangéliumok, és több mint 700-ban Pálnak a levelei. Jóllehet az eredeti példányokból egy sem maradt fenn, vannak másolatok, amelyek a II. századból valók, ami igen közel van ahhoz az időponthoz, amikor megírták a könyveket. A kéziratok nagy száma az évek folyamán lehetővé tette a görög nyelvészeknek, hogy egy szépen letisztázott görög szöveget hozzanak létre, amely sok téren megerősíti, hogy a Keresztény Görög Iratokról készített mai fordítások hitelesek és megbízhatóak. (Lásd: BIBLIAI KÉZIRATOK.)

A kéziratok nagy száma az egyik tudóst a következő megjegyzésre késztette: „Az Újszövetség rengeteg kéziratában előforduló szavak összevetésével minden kritikát kizárhatunk, mivel semmilyen eltérés sincs, és egyszerűen csak le kell másolni őket . . . Viszonylag csekély  különbség található, például a szórendben, vagy abban, hogy néha van, néha pedig nincs névelő egy tulajdonnév előtt, és így tovább. De ha ezeket nem számítjuk, a megkérdőjelezhető szavak száma az Újszövetség egészéhez viszonyítva szerintünk csak egy ezrelék” (The New Testament in the Original Greek. I. köt. 561. o.). Ehhez még hozzáfűzhetjük Jack Finegan szavait is: „Bámulatba ejtő, hogy milyen kevés idő telt el az Újszövetség eredeti szövegének és a legrégebbi kéziratainak az elkészítése között . . . A legtöbb klasszikus író esetében kénytelenek vagyunk olyan kéziratokra támaszkodni, amelyek közül a legrégebbiek Kr. u. a IX–XI. században készültek . . . Ennélfogva sokkal biztosabb az Újszövetség tartalma, mint sok más ókori könyvé. Az Újszövetség íróinak a szavai, melyeket koruk világának címeztek, évszázadok után is lényegében változatlanul jutottak el hozzánk – bárhol éljünk is –, és az erejük sem csökkent” (Light From the Ancient Past. 1959, 449–450. o.).

A Keresztény Görög Iratok Isten írott Szavának szerves része, és felbecsülhetetlen az értéke. Négy beszámoló is van benne Isten egyszülött Fiának a szolgálatáról, arról, hogy honnan származott, mit tanított, milyen példát mutatott, illetve hogy áldozati halált halt és feltámadt. Van egy történelmi feljegyzés arról, hogyan jött létre a keresztény gyülekezet, és hogyan töltetett ki a szent szellem, ami lehetővé tette a látványos növekedést. Ez a beszámoló részleteket közöl arról is, milyen problémákkal néztek szembe a keresztények, és hogyan oldották meg azokat. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy ma is minden rendben menjen a keresztény gyülekezetben. Az ezután következő, egymástól független könyvek némelyikét egy-egy embernek írták, másokat határozott céllal egy adott helyzetet szem előtt tartva, mégis egyetlen egészet alkotnak. Kiegészítik és teljessé teszik a bibliai kánont, és mind a mai napig rendkívül fontosak, főleg a szellemi Izraelnek, amely Isten gyülekezete, de mindenki másnak is, aki szeretné elnyerni Isten helyeslését.

Ha szeretnél többet megtudni a 27 könyv tartalmáról, írójáról, a megírásuk időpontjáról, és arról, hogy milyen bizonyíték szól a hitelességük mellett, lásd az egyes könyvekről szóló cikkeket.