A görög prai·tóʹri·on szó (a lat. praetorium szóból) a római kormányzók rezidenciáját jelöli. A Jeruzsálemben lévő kormányzói palotában történt, hogy Poncius Pilátus kihallgatta Krisztus Jézust, majd a palota udvarában a római katonák gúnyt űztek Jézusból (Mk 15:16; Jn 18:28, 33; 19:9). Vannak, akik az Antonia-erőddel azonosítják a kormányzói palotát, míg mások úgy vélik, hogy valószínűleg arról a palotáról van szó, amelyet Nagy Heródes épített. Ez utóbbi feltételezés alátámasztására a következő érveket hozzák fel: 1. Az első századi zsidó filozófus, Philón szerint Heródes palotáját nevezték a kormányzók házának, és ott történt, hogy a kormányzó, Pilátus, pajzsokat állíttatott fel Tiberius császár tiszteletére (Alexandriai Philón jelentése a Gaius Caligulánál járt küldöttségről. Máriabesnyő – Gödöllő, 2010, Attraktor, XXXIX. fej.). 2. A zsidó történetíró, Josephus arról számolt be, hogy Gessius Florus prokurátor ebben a palotában szállt meg (A zsidó háború. II. könyv, XIV. fej., 8. bek.). 3. Heródes cezáreai palotája kormányzói palotaként funkcionált Cezáreában (Cs 23:33–35).

Heródes jeruzsálemi palotája a felsővárosnak, azaz a d. városrésznek az ény. sarkában állt. Josephus leírása alapján a palotát egy 30 könyök (13 m) magas fal vette körül, amelyen azonos távolságokra tornyok voltak. A falakon belül oszlopcsarnokokat, udvarokat és ligeteket lehetett találni. A palota termei fényűzően voltak berendezve arany-, ezüst- és márványtárgyakkal. Voltak 100 férőhelyes hálótermek is a vendégek számára (A zsidók története. XV. könyv, 9. fej., 3.; Istóczy Gy. [ford.]: A zsidó háboruról. Budapest, 1900, Buschmann, 347. o.).