Egy rendkívül kemény kő, keményebb, mint az acél. Annyira kemény, hogy két kovakő egymáshoz ütögetésével tüzet lehet csiholni. A Biblia jelképes értelemben utal a kovakőre, amikor olyan tulajdonságokról beszél, mint a keménység, az időállóság és az üldözéssel szembeni ellenállás (Ézs 5:28; 50:7; Ez 3:9).

A kovakő mészkő- és krétarétegekben található Izraelben és a Sínai-félsziget é. részén. Eléggé törékeny, és a törés mentén tükörfényes a felülete. A szilánkjai nagyon élesek, és ezt a jellemzőjét az emberek nagyon hamar felismerték és hasznosították. Már a kezdeti időktől fogva késeket, fejszéket, vésőket, lándzsahegyeket, nyílhegyeket és egyéb szerszámokat és fegyvereket készítettek kovakőből. Mózes felesége kovakővel metélte körül a fiát; amikor Izrael nemzete Gilgálhoz ért, kovakőből készült késekkel metélték körül a férfiakat (2Mó 4:25; Jzs 4:19; 5:2, 3, 8, 9). Jehova kovakő sziklából fakasztott vizet a népének a pusztában (5Mó 8:15, Kecsk.; Zs 114:8).