Olyan látvány vagy kép, mely általában rendhagyó módon jelenik meg egy személy elméjében éjjel vagy nappal; időnként az, aki a látomást kapta, révületben volt, vagy éppen álmodott (Cs 10:3; 1Mó 46:2). Sokszor nehéz megállapítani, hogy a Biblia egy látomásról vagy egy álomról ír-e, illetve a szentírási beszámolókban időnként keveredik a látomás és az álom egymással.

Ha valaki akkor kapott látomást Istentől, amikor ébren volt, nyilvánvalóan tudatánál volt a látomás alatt. Később vissza tudott emlékezni rá, és el tudta mondani vagy le tudta jegyezni a saját szavaival. Néhányan, például Dániel és Nabukodonozor, ’éjszakai látomásokat’ kaptak. Ilyenkor az, aki a látomást kapta, vélhetően nem volt a tudatánál, mivel aludt.

Révület: Úgy tűnik, Isten a szelleme által időnként látomást adott, vagyis képeket jelenített meg a szándékával kapcsolatban egy olyan személy elméjében, aki révületben volt, azaz vagy elmélyülten összpontosított, vagy alváshoz hasonló állapotban volt. A Keresztény Görög Iratokban a „révület”-nek fordított görög szó az ekʹszta·szisz, mely betű szerint ’félretevést’ vagy ’helyváltoztatást’ jelent, míg átvitt  értelemben arra utal, hogy valaki önkívületi állapotba kerül. A révületben lévő személy nem fogja fel, hogy mi zajlik körülötte, viszont az elméje nyitott a látomások befogadására (Cs 22:17, 18).

Isten helyeslésének a jele: Bizonyos látomások által Jehova feltárta a szolgáinak, hogy mi az akarata velük kapcsolatban, illetve biztosította őket a helyesléséről. Jehova látomásban szólt Ábrámhoz (Ábrahámhoz), és erről biztosította a patriarchát: „Ne félj, Ábrám. Pajzsod vagyok. Igen nagy lesz a jutalmad” (1Mó 15:1). Ezt követően szövetséget kötött Ábrahámmal (1Mó 15:2–21). Évekkel később Isten éjjeli látomásban beszélt Jákobbal, és azt mondta neki, hogy ne féljen lemenni Egyiptomba, mert ott nagy nemzetté teszi őt, és idővel felhozza onnan (1Mó 46:1–4; vö.: 2Sá 7:1–17; 1Kr 17:1–15).

Útmutatást ad Isten szándékáról: Néhány személy olyan látomást kapott, melyben Isten útmutatást adott neki arról, hogy hogyan cselekedheti az Ő akaratát. A megdicsőített Jézus Krisztus megjelent a tárzuszi Saulnak. Ezt követően Saul – noha egy időre megvakult – látomásban látta, amint egy Anániás nevű férfi rá teszi a kezét, hogy visszanyerje a látását. Anániás szintén egy látomásban kapott útmutatást, hogy hogyan juthat el ahhoz a damaszkuszi házhoz, ahol Saul volt (Cs 9:1–19).

I. sz. 36-ban Cezáreában egy nem zsidó személy, a hitbuzgó Kornéliusz látomást kapott, amelyben egy angyal arra utasította, hogy küldessen el Joppéba Simon Péterért (Cs 10:1–8). Joppéban Péter révületbe esett, és látomásban látta, amint leszáll az égből egy edény, melyben mindenféle tisztátalan teremtmény volt. A látomás által Isten megtanította az apostolnak, hogy ne tartsa beszennyezettnek azt, amit Isten megtisztított. Ez felkészítette Pétert arra, hogy elkezdje a jó hír prédikálását a körülmetéletlen nem zsidók között (Cs 10:9–23; 11:5–12).

Pál is kapott olyan látomásokat Istentől, melyek útmutatást adtak a prédikálómunkával kapcsolatban. A második misszionáriusi útján, Troászban az egyik éjjel látomásban egy makedón férfit látott, aki így kérlelte őt: „Jöjj át Makedóniába, és segíts nekünk!” (Cs 16:8–12). Egy későbbi éjjeli látomásban az Úr beszélt vele, és megnyugtatta. A látomás hatására Pál másfél évig Korintuszban maradt, tanítva az Isten Szavát (Cs 18:8–11).

Próféciát tartalmaz: Néhány, Istentől jövő látomás prófécia is volt egyben, illetve voltak olyan látomások is, melyek célja az volt, hogy egy személy meg tudja fejteni egy másik látomásban vagy egy álomban adott prófécia értelmét. Dániel próféta például „megértett mindenféle látomást és álmot” (Dá 1:17). Egy „éjszakai látomásban” Isten feltárta Dánielnek Nabukodonozor király álmát – melyben a világhatalmakat jelképező, rendkívül magas szobor szerepelt –, illetve tudatta vele az álom értelmét is (Dá 2:19, 28; vö.: Dá 4:5, 10, 13, 20–22).

Dániel egy próféciát tartalmazó álomban és „éjszakai látomásban” négy hatalmas vadállatot látott előjönni a tengerből, melyek négy földi eredetű „királyt” jelentenek, akik majd fel fognak állni (Dá 7:1–3, 17). A próféta abban a megtiszteltetésben is részesült, hogy egy látomásban láthatott ’egy emberfiához hasonló valakit’, aki uralkodói hatalmat, méltóságot és királyságot kapott az Öregkorútól (Dá 7:13, 14).

Isten olyan bibliaíróknak is adott látomásokat, mint Ézsaiás (1:1; 6:1–13), Ámós (7:1–9, 12; 8:1, 2) és Ezékiel (1:1). Abdiás ihletett prófétai kijelentése Edom ellen a következő szavakkal kezdődik: „Abdiás látomása” (Ab 1). ’Náhum látomása’ Ninive ellen szóló kijelentést tartalmaz (Ná 1:1).

A Jelenések könyve olyan látomássorozatokat tartalmaz, melyeket az idős János apostol látott. A könyv görög neve, az A·po·kaʹlü·pszisz azt jelenti, hogy ’feltárás’ vagy ’leleplezés’, és ez azért nagyon találó, mert a könyv valóban feltár sok olyan eseményt, melyek a könyv megírásához képest a távoli jövőben fognak megtörténni (Je 1:1, Rbi8, lábj.).

Hamis látomások: Jeruzsálem i. e. 607-ben bekövetkezett bukását megelőzően a városban a hamis próféták „saját szívük látomását” szólták, vagyis az üzenetük nem Jehovától származott (Jr 23:16). Mivel nem kaptak látomást Jehovától, az, amit a látomásaikban láttak, tulajdonképpen hiábavalóság volt (Si 2:9, 14). Hamisságot szóltak, és ’hazugságot láttak látomásban’, ezért Jehova ellenük volt (Ez 13.).

Néhányakról megjövendölték, hogy látomást fognak látni: Az eddig tárgyalt hamis látomásokon és a Jehovától jövő látomásokon kívül arról is olvashatunk a Bibliában, hogy Jóel ihletés alatt azt jövendölte, hogy lesznek ifjak, akik Isten szellemének hatására „látomásokat látnak” majd (Jóe 2:28). Péter rámutatott, hogy ez a prófécia i. sz. 33 pünkösdjekor is beteljesedett, amikor is a szent szellem kitöltetett Jézus Krisztus követőire, és ők csoda útján különböző nyelveken kezdtek beszélni „az Isten nagyszerű dolgairól” (Cs 2:1–4, 11, 15–17).