Egy hosszú nyelű, kanálszerű szerszám. A hajléknál rézből készült lapátokat használtak, hogy az égő felajánlások oltáráról eltakarítsák a hamut (2Mó 27:1–3; 38:3; 4Mó 4:14). Ugyanezt a célt szolgálták azok a rézlapátok is, melyeket a félig héber, félig föníciai származású mesterember, Hírám készített a Salamon által épített templom számára (1Ki 7:13, 14, 40, 45). I. e. 607-ben a babilóniaiak a lapátokat is elvitték a többi templomi eszközzel együtt (2Ki 25:8, 14; Jr 52:18).

Lapátokat használtak a gabonaszóráshoz is; ezek talán fából készültek (Ézs 30:24). Széles szórólapátot használtak arra, hogy felemeljék a csépelt gabonát a földről, és a szélbe szórják azt. A szél kifújta a gabonamagok közül a szemetet, például a polyvát, míg a magok visszaestek a földre. Keresztelő János úgy beszélt prófétailag a Messiásról, mint akinek jelképes értelemben szórólapát van a kezében, és elválasztja egymástól a ’búzát’ és a „polyvát” (Mt 3:1, 12; lásd: SZÓRÁS).