(héb.: liw·já·thánʹ):

Ez a héber szó hatszor fordul elő a Bibliában. Vélhetően a ’tekeredik’ jelentésű alapszóból származik, ennélfogva a név valami olyasmit jelent, ami ’tekeredett’ vagy ’összecsavarodott’. A legtöbb bibliafordítás transzliterálja, vagyis betű szerint átírja ezt a szót.

Mivel azokon a helyeken, ahol előfordul – a Jób 3:8-at kivéve –, a szövegkörnyezetben vízről is  szó van, úgy tűnik, hogy a leviatán szó valamilyen nagy és erős tengeri állatot jelöl, bár nem feltétlenül egy bizonyos nem képviselőjét. A Zsoltárok 104:25, 26 úgy jellemzi, mint ami ficánkol a tengerben, ahol a hajók járnak, ezért sokan úgy vélik, hogy a kifejezés itt valamilyen cetre vonatkozik. Bár a Földközi-tengerben ritkán fordulnak elő cetek, de azért ott sem ismeretlenek, és az egyik bejrúti (Libanon) múzeumban két cet csontvázának a darabjait meg is lehet tekinteni. Az An American Translation ebben a versben a leviatán helyett a „krokodil” szót használja. Ezenkívül a „tenger” szó (jám) önmagában nem szűkítő értelmű a héberben, így utalhat egy szárazföldi területen belül elhelyezkedő nagy víztömegre is, mint amilyen a Galileai-tenger (Kinneret-tenger) (4Mó 34:11; Jzs 12:3), vagy akár a Nílus (Ézs 19:5), illetve az Eufrátesz (Jr 51:36).

A Jób 41:1–34 leírása alapján a ’leviatán’ valóban lehet krokodil, a 31-es versben említett ’tenger’ pedig vonatkozhat folyóra, például a Nílusra, vagy valamilyen más édesvízre. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy egyes krokodilok, mint a nílusi krokodil (Crocodylus niloticus), a tengerpartokon is megtalálhatók, sőt olykor a tengerre is kimennek bizonyos távolságra a szárazföldtől.

A 74. zsoltár beszámol arról, hogy Isten megmentést szerzett a népének, s a 13-as és 14-es vers jelképes nyelvezettel írja le, hogyan szabadította meg Izraelt Egyiptomból. Az itt használt „tengeri szörnyek” (héb.: than·ní·nímʹ, a tan·nínʹ t. sz.-a) kifejezés és a „leviatán” szó paralelizmust (gondolatritmust) alkot. Nagyon is meglehet, hogy a leviatán fejeinek szétzúzása azt a megsemmisítő vereséget írja le, amelyet Isten a fáraóra és a hadseregére mért a kivonuláskor. Az arámi targumok itt ’a leviatán fejei’ helyett azt írják, hogy a „fáraó erősei”. (Vö. az Ez 29:3–5-tel, ahol a fáraó a Nílus csatornái között lévő „nagy tengeri szörny”-höz van hasonlítva; továbbá: Ez 32:2.) Az Ézsaiás 27:1 a leviatán („sárkány”, LXX) szót alighanem egy birodalom, egy olyan nemzetközi szervezet jelképeként használja, amelynek uralkodója maga is a ’kígyó’ és ’sárkány’ szavakkal van megnevezve (Je 12:9). A prófécia Izrael helyreállításáról szól, ezért az, hogy Jehova a leviatánra „fordítja figyelmét”, mindenképpen érinti Babilont is. Ám a 12-es és 13-as vers megnevezi Asszíriát és Egyiptomot is. Ebből következik, hogy a leviatán szó itt nyilvánvalóan egy Jehovával és az imádóival szembeszegülő nemzetközi szervezetre vagy birodalomra vonatkozik.