Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Méráb

Méráb

(a ’megsokasodik [bőségessé válik]’ jelentésű alapszóból):

Saul király két lánya közül az idősebbik (1Sá 14:49). Saul korábban nyilván annak a férfinak ígérte valamelyikük kezét, aki legyőzi Góliátot (1Sá 17:25), és valószínűleg ezért ajánlotta fel Mérábot Dávidnak. Góliáttal való küzdelme után Dávid olyannyira okosan és sikeresen harcolt a filiszteusok ellen, hogy Saul „rettegett tőle”, Izrael és Júda népe azonban szerette őt (1Sá 18:15, 16). Amikor Saul további hőstettre buzdítva Dávidot, neki ígérte Mérábot, ezt gondolta magában: „Ne az én kezem bánjon el vele. Bánjon el vele a filiszteusok keze”, abban reménykedve, hogy Dávid elesik a csatában. Dávid alázatosságában habozott elfogadni az ajánlatot, hogy a király veje legyen. Ám később kiderült, hogy Saul nem tartotta meg ígéretét, és Méráb sosem lett Dávid felesége. A beszámoló azt írja, hogy a fiatalabbik lány, Mikál „szerelmes volt Dávidba”, amiből úgy tűnik, hogy Méráb viszont nem. Mindenesetre „mire. . . eljött az ideje, hogy Mérábot, Saul leányát Dávidnak adják, már feleségül adták a meholai Adrielhez” (1Sá 18:17–20).

Méráb öt fiút szült Adrielnek. Dávid azonban ezt az öt fiút Saul háznépének másik két tagjával együtt átadta a gibeoniaknak, akik mind a hét embert megölték. Ezt engesztelésként tették, amiért Saul megpróbálta kiirtani a gibeoniakat (2Sá 21:1–10).

Méráb húga neveli fel a fiait: A maszoréta szöveg szerint a 2Sámuel 21:8 ezt írja: „Mikálnak öt fiát, akiket. . . Adrielnek szült.” A 2Sámuel 6:23 viszont azt mondja, hogy Mikál gyermektelenül halt meg. Úgy tűnik, némelyik írnok ezt úgy próbálta orvosolni, hogy Mikál helyett Mérábot írt a 2Sámuel 21:8-ban. Ez nyilvánvalónak tűnik abból, hogy a görög Septuaginta (Lagarde-féle kiadás) és két héber kézirat ’Mérábot’ ír ebben a versben. Ám a hagyományos magyarázata a 2Sámuel 21:8-nak (ahogy ez szinte az összes többi héber kéziratban szerepel) a következő:

Mikál nővére, Méráb volt Adriel felesége, és ő szülte a kérdéses öt fiút. De Méráb korán halt meg, és a húga, Mikál, akit Dávid elvetett, és gyermektelen maradt, elvállalta az öt fiú felnevelését. Ezért beszélnek róluk úgy, mint Mikál gyermekeiről, és nem Méráb gyermekeiről. A 2Sámuel 21:8-nak ezen értelmével összhangban Isaac Leeser bibliafordítása ezt írja: „Saul lányának, Mikálnak öt fiát, akiket. . . Adrielnek felnevelt”, és egy lábjegyzet még ezt mondja: „Mikál Dávid felesége volt. A gyermekek Mérábéi, Saul idősebb lányáéi voltak, de a húga nevelte fel őket.” A targumok ezt írják: „Saul lányának, Mérábnak öt fiát (akiket Mikál, Saul lánya nevelt fel), akiket szült.” Lehetnek más, a Szentírásban fel nem tárt tényezők is, amelyek közrejátszhattak abban, ahogy a szöveget megfogalmazták.