Mérgező váladék, amelyet bizonyos kígyók és más állatok termelnek (4Mó 21:4–9; 5Mó 8:15; Cs 28:3–6). A hüllők mérgére utaló egyik héber szó a ché·máʹ (5Mó 32:24), mely jelenthet még ’düh’-öt, ’bőszült harag’-ot és ehhez hasonlókat (5Mó 29:28; Ez 19:12). Egy olyan alapszóból ered, amelynek jelentése: ’valaki v. valami heves’ (5Mó 19:6), és utalhat egy mérges kígyó marása miatt keletkező gyulladásra vagy égő érzésre. Egy másik héber szót (róʼs v. rós) a kobrák ’mérgére’, a „mérgezett” vízre és egy ’mérgező növény’-re használnak (5Mó 32:32, 33; Jób 20:16; Jr 8:14; 9:15; 23:15; Si 3:19; lásd: KOBRA; MÉRGEZŐ NÖVÉNY; SZARVASVIPERA).

Bár úgy tűnhet, hogy néhány állat a mérgét csak védekezésre vagy ölésre használja, érdekes H. Munro Fox kijelentése: „Tudomásunk van róla, hogy némely esetben a méreg szerepet játszik azon állat szervezetének a működésében, amelyik termeli a mérget. Sok esetben talán ez a mérgek valódi raison d’être-je [létezésének oka], és távolról sem a védekezés. A kígyók mérgező köpetének például szerepe van a táplálékuk megemésztésében” (Marvels & Mysteries of Our Animal World. 1964, The Reader’s Digest Association, 259. o.).

Jelképes értelem: A gonoszok hazug, rágalmazó kijelentései olyan nagy károkat okoznak áldozatuk hírnevében, hogy a Szentírás halálos kígyóméreghez hasonlítja a szavaikat (Zs 58:3, 4). A rágalmazókról azt olvashatjuk, hogy „szarvasvipera mérge van ajkuk alatt” (v. „ajkuk mögött”), és ez teljesen összhangban van azzal, hogy a vipera méregmirigye az ajka, illetve a felső állkapcsában lévő méregfogai mögött helyezkedik el (Zs 140:3; Ró 3:13). Ha az ember a nyelvét rosszul használja, rágalmazásra, rossznyelvűsködésre, hamis tanítások hangoztatására vagy ezekhez hasonló ártalmas beszédre, akkor elmondható róla, hogy a nyelve „tele van halálos méreggel” (Jk 3:8).