Ezt a szent, hímzett, erszényszerű táskát viselte Izrael főpapja a szíve felett, amikor belépett a szenthelyre. A melltáska (héb.: chóʹsen) „emlékeztetőül” szolgált, és minden bizonnyal azért hívták ’az ítélet melltáskájának’, mert ebben tartották az urimot és a tummimot, melyekkel megtudakolták Jehova ítéletét (2Mó 28:15, 29, 30).

Az efódhoz hasonlóan a melltáskát is a legkiválóbb anyagokból készítették: aranyból, kék fonalból, bíborpirosra festett gyapjúból, karmazsinvörös fonalból és finom sodrott lenből (2Mó 28:15). Ugyanilyen anyagokból készült a szenthelyet és a szentek szentjét elválasztó függöny, a sátor bejáratára készített lepel és a tíz sátorlap, melyekre kerubokat hímeztek. A szükséges anyagok az izraeliták adományai voltak, és vagy maga Bécalel vagy Oholiáb készítette el belőlük az adott tárgyakat, vagy az ő irányításuk alatt készítették el azokat mások (2Mó 26:1, 31, 36; 31:2–6; 35:21–29).

A melltáska anyaga nyilván egykönyöknyi hosszú és egyarasznyi széles volt, tehát ha kettéhajtották, egy négyzet alakú, erszényszerű táska lett belőle, melybe valószínűleg az urimot és a tummimot helyezték. A melltáska elejét tizenkét, aranyfoglalatba foglalt drágakő ékesítette, négy sorba rendezték őket, egy-egy sorban három kő volt. Mindegyik kőre rávésték az egyik izraelita törzs nevét (2Mó 28:15–21, 28; 39:8–14; 3Mó 8:8). A drágakövek mindegyik sorban valószínűleg jobbról balra haladva vannak felsorolva, ahogyan a héber szövegeket szokták olvasni. Nem lehet biztosan tudni, hogy melyik drágakő melyik törzset jelölte. (Lásd az egyes drágaköveket név szerint.)

A melltáskát a következőképpen erősítették az efódhoz: Két, színaranyból készült sodrott láncot fűztek a melltáska felső két sarkában lévő két aranykarikába. A láncokat az efód vállrészeinek tetején lévő két aranyfoglalathoz rögzítették. A melltáska hátulján – mely az efód felé nézett – az alsó két sarokban is volt egy-egy aranykarika. Ezekbe a karikákba kék zsinórt fűztek, melyet az efód vállrészeinek alsó részére készített két aranykarikához erősítettek, közvetlenül az efód öve fölött (2Mó 28:22–28; 39:15–21).