1. A papok egyik főembere, aki i. e. 537-ben Zorobábellel visszatért Babilonból Jeruzsálembe (Ne 12:1–7). A következő nemzedékben az egyik papi atyai háznépet „Mérajótnak” nevezték, amelynek valószínűleg Meremót volt az alapítója (Ne 12:15). Héber karakterekkel írva a két név nagyon hasonlít.

2. Urija fia, és kiemelkedő pap Ezsdrás és Nehémiás napjaiban. Amikor Ezsdrás és a zsidók egy maradéka i. e. 468-ban visszament Babilonból Jeruzsálembe, Meremót azok között a papok között volt, akiknek a kezébe ’kimérték az ezüstöt, aranyat és a felszerelési tárgyakat Jehova házában’ (Ezs 8:31–34). Meremót Hakkócnak volt a leszármazottja, akinek az utódai közül néhányan nem tudták igazolni a leszármazásukat (Ezs 2:61, 62). De nyilvánvaló, hogy Meremót családjának az a része, amelyhez ő tartozott, tudta igazolni a leszármazását, ugyanis Meremót papi teendőket látott el. Nehémiás felvigyázása alatt Jeruzsálem falának a javítási munkájában is részt vett (Ne 3:3, 4, 21).

3. Pap, vagy egy papnak az őse azok közül, akik Nehémiás napjaiban lepecsételték a „megbízható megállapodást” (Ne 9:38–10:5).

4. Egy izraelita „Báni fiai” közül, akik idegen feleségeket vettek maguknak, de aztán elküldték őket „a fiakkal együtt” (Ezs 10:25, 34, 36, 44).