A közepe felé egyre mélyülő edény, amelyben egyebek közt gabonát, fűszerféléket vagy olajbogyót törtek össze mozsártörővel.

Egyiptomi sírfestményeken nagy űrtartalmú mozsarak láthatók. Ezeket valószínűleg fából készítették, a mozsártörőket pedig alighanem fémből formálták. Az egyik sírfestményen két ember látható egy mozsárnál, akik felváltva emelik és ejtik le fém mozsártörőiket (amelyeknek mindkét vége bunkós), két kézzel, középen markolva azokat. A festmény arra is következtetni enged, hogy miután egy bizonyos mennyiségű anyagot kellőképpen megtörtek a mozsárban, átszitálták egy tárolóedénybe, és a szitán fennmaradt nagyobb darabokat visszatették a mozsárba, hogy tovább zúzzák.

Az izraeliták a pusztában kézimalomban őrölve vagy mozsárban (héb.: medhó·kháʹ) törve tették fogyasztásra alkalmassá a mannát (4Mó 11:7, 8).

A legfinomabb olívaolajhoz úgy jutottak, hogy az olajbogyót mozsárban ütötték a mozsártörővel. Ezzel az eljárással csak az olíva húsából préselődött ki az olaj, míg a sajtolással a magok is összetörtek. Zúzott olajbogyóból készült, tiszta olívaolajat kellett használni a találkozás sátrában lévő lámpatartóban. Zúzott olajbogyóból készült olajat használtak még az ’állandó égő felajánláshoz’, illetve nyilvánvalóan a szent felkenetési olajhoz is. A porrá zúzott füstölőszert a szentélyben használták fel (2Mó 27:20, 21; 29:40, 42; 30:23–25, 35, 36).

Mivel a mozsár öblös, ezért találóan jellemzi vele a Biblia egyes területek alakzatát. A Bírák 15:18, 19 szerint például Isten úgy gondoskodott  Sámson számára ivóvízről, hogy „kettéhasított egy mozsár alakú üreget [héb.: makh·tésʹ] Lehiben”. Ezenkívül Jeruzsálem egyik részét, ’Maktest’, vagyis a „Mozsárnegyedet” (héb.: Makh·tésʹ;  jel.: ’mozsár’) azért nevezhették így, mert a városnak azon a részén egy medenceszerű üreget vagy mélyedést jelölt ez a név (So 1:11; Rbi8, lábj.; Káldi, lábj.).

A mozsárban lisztté zúzott gabona nagyon durva eljáráson megy keresztül, ezért a Szentírás ezt a folyamatot szemléltetésként használja: „Még ha összetörnéd is a bolondot mozsártörővel a mozsárban [héb.: bam·makh·tésʹ] a darált gabona közt, akkor sem távozna el tőle bolondsága” (Pl 27:22).