(valószínűleg: ’sarjadékváros’):

Alsó-Galilea egyik városa; itt töltötte Jézus a földi életének java részét a féltestvéreivel együtt (Lk 2:51, 52; Mt 13:54–56). József és Mária egyaránt Názáretben lakott, amikor Gábriel bejelentette Jézus közelgő születését (Lk 1:26, 27; 2:4, 39). Később, miután visszatértek Egyiptomból, ismét Názáretben telepedtek le (Mt 2:19–23; Lk 2:39).

Fekvése: A tudósok többsége a galileai Én-Nazirával (Nazerattal) azonosítja Názáretet (KÉPEK: 2. köt. 539. o.). Amennyiben helytálló ez a nézet, Názáret a Jezréel völgyétől nem messze É-ra eső alacsony hegyek közé ékelődött, és hozzávetőlegesen félúton volt a Galileai-tenger d. csücske meg a Földközi-tenger partja között. Egy hegyi katlanban feküdt, melyet 120–150 m magas dombok szegélyeztek. A vidék sűrűn lakott volt, és sok-sok város vette körül Názáretet. Becslések szerint Názáret gyalogosan hétórányira volt a Földközi-tenger partján fekvő Ptolemaisztól, ötórányira a Galileai-tenger menti Tibériástól, és háromnapi járóföldre Jeruzsálemtől.

Egy alkalommal Názáret lakosai le akarták hajítani Jézust ’annak a hegynek a kiugró széléről, amelyen a városuk épült’ (Lk 4:29). Ez nem jelenti azt, hogy a város hajszálpontosan a kiugró szélre, azaz peremre épült, hanem egy olyan hegyen feküdt, amelynek volt egy kiugró széle, és erről akarták levetni Jézust. Egyesek ezt azzal a mintegy 12 m magas sziklaszirttel azonosítják, mely a várostól DNy-ra található.

Jelentősége: Nehéz pontosan megállapítani, milyen jelentősége volt Názáretnek az első században. A szövegmagyarázók közt legáltalánosabban elfogadott nézet szerint a település akkoriban inkább félreeső, jelentéktelen falu volt. Ennek fő alátámasztásaként azt a bibliai kijelentést hozzák fel, amelyet Nátánael mondott, mikor meghallotta, hogy Jézus odavalósi: „Jöhet-e valami jó Názáretből?” (Jn 1:46). Sokan ezt úgy értelmezik, hogy Názáretet lenézték, még a galileaiak is (Jn 21:2). A város a vidék kereskedelmi útjainak szomszédságában feküdt, de nem közvetlenül mellettük. Josephus nem említette Názáretet, noha a közeli Jáfiáról írt, mint amely egész Galilea legnagyobb megerősített falva, ezzel azt sugallva, hogy Názáretet felülmúlta ez a szomszédja.

Másfelől viszont lehet, hogy Nátánael egyszerűen csak a meglepetésének adott hangot, amiért Fülöp a megígért Messiásnak jelentett ki egy férfit, aki a galileai Názáret szomszédos városából való volt, ugyanis a Szentírás megjövendölte, hogy a Messiás a júdabeli Betlehemből származik majd (Mi 5:2). Josephus nem sok galileai településről írt, ezért nem különösképpen bír jelentőséggel az sem, hogy nem említette Názáretet. Ám az figyelemre méltó, hogy a Biblia mindenhol ’városnak’ nevezi Názáretet, és nem falunak (Lk 1:26; 2:4, 39). Továbbá a közeli Szepphorisz fontos, megerősített város volt, és a szanhedrinnek volt itt egy kerületi bírósága. Mindenesetre Názáret – bármilyen nagyságú és jelentőségű volt is – könnyen megközelíthető volt a fontos kereskedelmi utak és a főbb városok szempontjából, ennélfogva a lakosai gyorsan tájékozódhattak az akkori társadalmi, vallási és politikai tevékenységekről. (Vö.: Lk 4:23.)

A názáretiek magatartása: Jézus, mialatt felcseperedett, növekedett „az Isten és emberek előtti kegyben” (Lk 2:52). A názáretiek ismerték őt is, meg a féltestvéreit is, és „ahogy szokása volt”, minden héten elment a helyi zsinagógába (Mt 13:55, 56; Lk 4:16). Harmincéves kora körül elhagyta Názáretet, és János megkeresztelte (Mk 1:9; Lk 3:23). Néhány hónappal ezután, nagyjából az idő tájt, hogy megkezdte galileai szolgálatát, Jézus visszatért Názáretbe, majd a zsinagógában felolvasta az Ézsaiás 61:1, 2-t, és magára vonatkoztatta. A helyiek nem hittek benne, és megpróbálták megölni, „ő azonban  átmenve közöttük, folytatta útját”, s Kapernaumban telepedett le (Lk 4:16–30; Mt 4:13).

Több mint egy évvel később Krisztus újra ellátogatott Názáretbe (Mt 13:54–58; Mk 6:1–6). Egyesek úgy vélik, hogy ez ugyanaz az alkalom, mint amiről a Lukács 4:16–30 ír, ám a Máté, Márk és Lukács által közölt események sorrendje mást mutat, és az is, hogy Jézus tettei és azok eredményei némiképp eltérőek voltak. Ekkorra már híresebbé válhatott, ezért valamelyest barátságosabb fogadtatásban részesült. Jóllehet sokan megbotránkoztak benne, mivel helybéli volt, nem esik szó arról, hogy ekkor megkísérelték volna megölni. Véghezvitt néhány hatalmas cselekedetet, de a hitetlenségük miatt nem sokat (Mt 13:57, 58). Azután továbbment és megkezdte harmadik galileai körútját (Mk 6:6).