Egy fáraó Egyiptomban; Jósiásnak, Júda királyának a kortársa. A görög történetíró, Hérodotosz szerint (A görög–perzsa háború. II. könyv, 158., 159.; IV. könyv, 42.) Nekósz (Nékó) Pszammétikhosz (I. Pszammetik) fia volt, és apja utódjaként került Egyiptom trónjára. Bár belefogott egy csatorna építésébe, hogy összekösse a Nílust a Vörös-tengerrel, de nem fejezte be ezt a munkát. Viszont az a föníciai hajóraj, amelyet elküldött, hogy hajózza körbe Afrikát, három év múlva sikeresen vissza is tért.

Jósiás 31 éves uralmának (i. e. 659–629) a vége felé Nékó fáraó épp úton volt, hogy segítse az asszírokat az Eufrátesznél, ám Jósiás ekkor nem hallgatott „Nékó szavaira, amelyek Isten szájából származtak”, és halálos sebet kapott, miközben megpróbálta visszafordítani az egyiptomiak seregét Megiddónál. Úgy három hónappal később Nékó fáraó Jósiás utódját, Joakházt fogságba ejtette, és a 25 éves Eljákimot tette meg vazallusává, majd ennek az új uralkodónak a nevét Joákimra változtatta. Nékó ezenkívül súlyos sarcot vetett ki Júda királyságára (2Kr 35:20–36:4; 2Ki 23:29–35). Három-négy évvel később (i. e. 625-ben) a babilóniaiak Nabukodonozor vezetésével Karkemisnél vereséget mértek Nékó seregeire (Jr 46:2).