Galileai város, ahol Jézus Krisztus feltámasztotta egy özvegy egyetlen fiát (Lk 7:11–17). Naint Nein (Naim) falvával azonosítják, mely a Dzsebel-Dahi (Givat-Hamóre; Móré-hegy) ény. oldalán található, Názárettől kb. 10 km-re D-DK-re. Nagyjából azon a helyen fekszik, amelyet Jeromos és Euszebiosz ad meg az ókori város helyszínéül. A gyönyörű fekvésű Nein Jezréel (Eszdraelon) völgyére néz le, és pompás olaj- és fügefaligeteket öntöz az egyik ott lévő forrás. Bár napjainkban a falu elég kicsi kiterjedésű, a térség romjai azt mutatják, hogy jóval nagyobb volt a korábbi századokban (KÉP: 2. köt. 738. o.).

I. sz. 31-ben Krisztus Jézus az első galileai prédikáló körútján Nainba látogatott Kapernaum környékéről (Lk 7:1–11). A két helység egymástól kb. 35 km-re volt. A ’kapu’ pusztán egy házak közti átjáró lehetett, amin keresztül út vezetett Nainba, ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy a várost valaha is fal vette volna körül. Jézus és a tanítványai valószínűleg Nain k. bejáratánál találkoztak a temetési menettel, mely talán épp a mai Neintől DK-re fekvő hegyoldal sírjai felé tartott. Jézus megszánva a gyermek nélkül maradt özvegyet, odament a ravatalhoz, és feltámasztotta a fiút. A csoda híre elterjedt a vidéken, sőt még Júdeába is eljutott. Lehet, hogy erre az eseményre történt utalás akkor is, amikor később Jézus azt a választ adta a bebörtönzött Keresztelő János küldötteinek, hogy „a halottak feltámadnak” (Lk 7:11–22).