Utalhat mindazokra a személyekre, akik nagyjából ugyanabban az időben születtek (2Mó 1:6; Mt 11:16). Kapcsolódhat hozzá a „kortárs” szó jelentése is. Az 1Mózes 6:9 a következőket mondja Noéról: „Feddhetetlen a kortársai között [szó szerint: ’nemzedékeiben’, Rbi8, lábj.].” Amikor családi kapcsolatokról ír a Szentírás, a nemzedék szó utalhat utódok egy-egy csoportjára, a gyermekekre vagy az unokákra (Jób 42:16).

Az idő mérésére is szolgálhat, és utalhat akár múltbeli, akár jövőbeli időtartamra. A bűnös Ádámtól származó emberiség nemzedékei mulandóak, szemben a földdel, mely mindörökké fennmarad (Pr 1:4; Zs 104:5). A „számtalan nemzedéken át” és az „ezer nemzedékig” kifejezések olyan dolgokra utalnak, melyek időtlen időkig tartanak (1Kr 16:15; Ézs 51:8). Jehova azt parancsolta a zsidóknak, hogy ’nemzedékeiken át’ ünnepeljék meg a pászkát, vagyis meg kellett tartaniuk ezt a szokást egy akkor még meg nem határozott ideig (2Mó 12:14). Isten azt mondta Mózesnek, hogy az Ő neve Jehova „időtlen időkig” és „nemzedékről nemzedékre”, vagyis örökké (2Mó 3:15). Pál apostol azt írta, hogy Istené legyen a dicsőség „minden nemzedékig örökkön-örökké” (Ef 3:21).

A „nemzedék” kifejezés használható azon személyek csoportjára is, akikre ugyanazok a tulajdonságok, jellemvonások illenek. A Biblia megemlíti az ’igazságosak nemzedékét’ (Zs 14:5; 24:6; 112:2), a ’csalárd és elferdült nemzedéket’, illetve a ’romlott nemzedéket’ is (5Mó 32:5, 20; Pl 30:11–14). Amikor Jézus Krisztus a földön volt, ehhez hasonló kifejezésekkel utalt az akkori zsidó nemzetre, valamint Pál apostol is az akkori, Istentől elidegenedett világra (Mt 12:39; 16:4; 17:17; Mk 8:38; Fi 2:14, 15).

A héber dór szó és az ennek megfelelő arámi dár kifejezés jelentése egyaránt ’nemzedék’ (Dá 4:3, 34). A dór szó egy olyan alapigéből származik, melynek jelentése ’körberak’, illetve ’körbejár’ (Ez 24:5), vagyis a ’kör’ gondolata jelenik meg benne. Az ezzel rokon dúr szó ’labdát’ jelent (Ézs 22:18). A görög ge·ne·aʹ pedig a ’születik’ alapjelentésből származik.

Egy másik héber szót, a tó·lé·dhóthʹ kifejezést a következőképpen lehet visszaadni: ’nemzetség’ (4Mó 3:1; Ru 4:18), ’leszármazás’ vagy ’család’ (1Kr 5:7; 7:2, 4, 9), ’történet’ vagy ’eredet’ (1Mó 2:4; 5:1; 6:9). (Vö.: Kár., Kat., ÚRB, ÚV, KJ, RS, AS, AT, Dy és más fordítások.)

Hossza: Amikor a „nemzedék” szó egy bizonyos időszakban élő emberek csoportjára utal, nehéz behatárolni, hogy ez pontosan mekkora időtartamot ölel fel, csak az biztos, hogy egy ésszerűen behatárolható időszakról van szó. Ezek a határok az alapján állapíthatók meg, hogy mennyi ideig éltek az emberek egy adott időszakban vagy közösségben. Az Ádámtól Noéig tartó 10 nemzedékben az átlagos életkor több mint 850 év volt (1Mó 5:5–31; 9:29). Ám Noé után ez jelentősen lecsökkent. Ábrahám például csak 175 évig élt (1Mó 25:7). Ma, ha kedvezőbb körülmények között él valaki, az életkora elérheti a 70-80 évet, ahogy az Mózes napjaiban is volt.  Ő ezt írta: „A mi esztendeink napjai hetven esztendő, a nagyon erőseké is nyolcvan esztendő, de ezek csak bajt és fájdalmat hoznak; mert bizony elillannak, s mi tovaszállunk” (Zs 90:10). Noha ezek a szavak általános érvényűek, egyesek életkora több is lehet. Mózes, aki 120 évig élt, kivételnek számított akkoriban, ahogy a testvére, Áron (123 évig élt), valamint Józsué (110 évig élt) és mások is, akiknek rendkívüli életerejük volt (5Mó 34:7; 4Mó 33:39; Jzs 24:29).

Az „ez a nemzedék” kifejezés Krisztus próféciáiban: Amikor erre a kifejezésre utal a Biblia, fontos figyelembe venni a szövegkörnyezetet a prófécia teljes megértéséhez. Jézus Krisztus leleplezte a zsidó vallási vezetőket, majd ezt mondta: „Bizony mondom nektek, mindezek eljönnek erre a nemzedékre.” A történelem tanúsítja, hogy kb. 37 évvel később (i. sz. 70-ben) az akkori nemzedék közvetlenül tapasztalta Jeruzsálem pusztulását, ahogy az meg lett jövendölve (Mt 23:36).

Jézus még aznap, szinte ugyanazokkal a szavakkal élve, ezt mondta: „Bizony mondom nektek, hogy semmiképpen nem múlik el ez a nemzedék, míg mindezek meg nem történnek” (Mt 24:34). Ekkor a tanítványai által feltett kérdésre válaszolt. A kérdésük egyrészt Jeruzsálem és a templom pusztulására vonatkozott, másrészt Jézus jelenlétének és a világrendszer befejezésének a jelére. Tehát Jézusnak az „ez a nemzedék” kifejezése logikusan kapcsolatba hozható i. sz. 70-nel. Azonban azokra az emberekre is utalt a „nemzedék” szóval, akik valamilyen módon kapcsolatban vannak azokkal a megjövendölt eseményekkel, melyek a jelenléte idején teljesednek (Mt 24).