Karika formájú ékszer, melyet az orrban hordtak. Vagy a jobb, illetve a bal orrcimpába tették, vagy az orrsövényen átszúrva hordták. Elsősorban nők viselték (1Mó 24:22, 30, 47; Ézs 3:21), de néhány bibliafordítás szerint ismáelita férfiaknak is volt orrkarikájuk (Bí 8:24–26).

Az ’orrkarikának’ fordított héber szó (neʹzem) utalhat fülbevalóra is, de időnként előfordult, hogy a két ékszer formája egy kissé eltért egymástól. Néha a szövegkörnyezet segít meghatározni, hogy orrkarikáról vagy fülbevalóról van-e szó egy adott helyen. (Vö. az 1Mó 24:47-et az 1Mó 35:4-gyel; Ez 16:12; lásd: GYŰRŰ, KARIKA.)

Az orrkarikákat leginkább aranyból készítették, de készülhettek más anyagokból is, például ezüstből. Volt, hogy gyöngyökkel, korallal vagy ékkővel díszítették őket, és ezek kicsi függőként voltak rájuk függesztve. Egy orrkarika átmérője lehetett 2,5 cm, de akár 7,5 cm is. Mivel az orrkarika a szájig is leérhetett, vagy még lejjebb is, étkezés alatt fel kellett emelni.

A Példabeszédek 11:22 szerint a külsőleg szép asszony, aki elveti az értelmet, olyan, mint „a disznó orrában az aranykarika”.