(héb.: tuk·kí·jímʹ [t. sz.]):

A fácánfélék családjához tartozó, díszes tollazatú, nagy testű madár, amely hozzávetőlegesen akkora, mint egy pulyka. A páva (Pavo muticus és Pavo cristatus) hím egyede elsősorban arról híres, hogy lenyűgöző farktollai vannak, amelyek szivárványos zöld és aranyló színben pompáznak, emellett nagy, kék pávaszemek láthatók rajtuk. A pávakakas, amikor csak akarja, széttárja a farktollait, amelyek ilyenkor egy ámulatba ejtő, félkör alakú legyezőt alkotnak, és ennek a legyezőnek  a két vége a földet súrolja. Ezeket a legyezőszerűen széttárt farktollait a kakas rázni szokta, mire azok suhognak, és a szivárvány színeiben játszanak. A madár nyakán és mellén ugyancsak gyönyörű, fémesen csillogó zöldeskék a tollazat. A pávát, fenséges megjelenésének köszönhetően, már az ókortól kezdve igen értékesnek tartották.

Salamon király idejében a király társisi hajóraja háromévente „aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmokat meg pávákat hozott” (1Ki 10:22). Bár Salamon hajóinak egy része Ofírba (nyilván a Vörös-tenger környékén; 1Ki 9:26–28) járt, a 2Krónikák 9:21 viszont olyan hajókról ír, amelyek „Társisba [vsz. Hispániába] jártak”, és az előbb említett árukkal, köztük pávával, tértek onnan vissza. Ezért bizonytalan, hogy honnan kerültek a pávák Palesztinába. Ezek a gyönyörű madarak állítólag DK-Ázsiában honosak, és nagy számban fordulnak elő Indiában és Srí Lankán. Vannak, akik szerint a héber elnevezés (tuk·kí·jímʹ) a páva ótamil nevével, a tokei névvel hozható összefüggésbe. Salamon hajóraja például akkor szerezhette be a pávákat, amikor a hajók a megszokott útvonalukon haladva megálltak néhány fontos kereskedelmi helyen, amely Indiával tartott fenn kapcsolatot. Figyelmet érdemel Frederick Drimmer kijelentése is, amelyet a The Animal Kingdom c. könyvében tett: „Évszázadokon át a tudósok azt feltételezték, hogy Afrikában nem élnek pávák. Úgy tudták, hogy a páva élőhelye Kelet-India és Délkelet-Ázsia. Ám 1936-ban megdőlt a természettudósok ezen elgondolása, amikor is felfedezték a Kongó-pávát [Afropavo congensis] Belga Kongóban” (1954, II. köt. 988. o.).

Némelyek a héber tuk·kí·jímʹ szót inkább az egyiptomi ky szóval hozzák kapcsolatba, amely egy majomféle neve.