(פ; szó végén: ף) [kiejtésjelölés: péʼ]:

A héber ábécé 17. betűje. Egyike annak az öt héber betűnek, amelynek más az alakja a szó végén. E betű neve a következőt is jelenti: ’száj’.

Ha van benne pont (dages lene), a héber kiejtés megfelel a magyar „p”-nek, de pont nélkül „f”-nek ejtendő. A héber szövegben ezzel a betűvel kezdődik a Zsoltárok 119:129–136-ban található nyolc vers mindegyike. (Lásd: HÉBER NYELV.)