Olyan provincia helytartója, amely a római szenátus fennhatósága alá tartozott.

I. e. 27-ben a Római Birodalom császára, Augustus vette át az irányítást minden olyan provincia fölött, amely megkövetelte a katonai erők jelenlétét, a fennmaradó 10 provincia pedig szenátori tartomány lett. Ez utóbbi provinciáknak a közigazgatásáért egy-egy prokonzul volt a felelős. Kétféle prokonzul létezett: a volt konzulok (akik már elérték a konzuli rangot), őket az Ázsia és az Afrika nevű tartományokba küldték (ahol légiók állomásoztak), valamint a volt praetorok, akiket a többi szenátori tartományba küldtek.

A prokonzul felelősségei közé tartozott, hogy igazgassa a tartomány közügyeit, bírói döntéseket hozzon, betartassa a törvényt és fenntartsa a rendet. A tartományban neki volt a legnagyobb hatásköre, bár számadással tartozott a római szenátusnak. A jövedék beszedése a quaestor (pénzügyi tisztviselő) hatásköre volt. A prokonzul nem hordott katonai egyenruhát, és nem viselt kardot.

Szergiusz Paulusz prokonzulról azt írja a Cselekedetek 13:7, 12, hogy keresztény lett. Ő Ciprus prokonzulja volt. A Cselekedetek 18:12 azt írja, hogy Gallió Akhája prokonzulja volt. Lukács pontos volt, hogy ezekben az esetekben a ’prokonzul’ szót használta, ugyanis Akhája i. e. 27-től i. sz. 15-ig szenátori provincia volt, majd i. sz. 44 után is. Ciprus pedig i. e. 22-ben vált szenátori provinciává. Találtak egy ciprusi pénzérmét, amelynek az előlapján Claudius arcképe és címe látható (latinul), a hátlapon pedig ez a felirat áll (görögül): „Kominiu Proklunak, a ciprusiak prokonzulának [verete]”.