A réz (héb.: nechóʹseth, gör.: khal·koszʹ) egy puha fém, melyet könnyedén sokféle formájúra tudtak verni és alakítani. Nincs rá bizonyíték, hogy az ókori emberek ismertek volna egy titkos módszert a tiszta réz hőkezeléssel való keményítésére, azt azonban tudták, hogyan keményítsék meg az eszközeik vágóélét egyszerűen csak hidegalakítással. A réz keménysége nagymértékben fokozható, ha más fémekkel ötvözik. Az egyik ötvözete a bronz, mely óntartalmú réz (az ókori leletek között 2–18 százalékos óntartalmú ötvözeteket találtak). A Károli-fordítás régies értelemben használja az „ércz” szót, és mindenféle rézötvözetet ért alatta.

A héber chas·man·nímʹ szó, melyet „bronztárgyak”-nak (ÚV) és „bronz”-nak (RS) fordítanak, csak egyszer szerepel a Bibliában (Zs 68:31). Ennek a héber szónak a jelentése bizonytalan, és többféleképpen adják vissza, például úgy, hogy „követek” (ÚRB [32. v.]), „főemberek” (Kár. [32. v.]), „nemesek” (Kecsk. [32. v.]), „fejedelmek” (Kom. [32. v.]) és „sarc” (NE).

A termésréz nem volt gyakori; a fémtartalmú érceket, melyek oxidokból, karbonátokból vagy szulfidokból álltak, meg kellett olvasztani, hogy kinyerjék belőlük a fémrezet. Rézbányák voltak a Vádi-el-Arabában, az Afrikai-árokrendszernek azon a száraz részén, amely a Holt-tengertől D-re az Akabai-öbölig – a Vörös-tenger k. benyúló részéig – húzódik (Jób 28:2–4). Az Ígéret földjén lévő hegyekben is volt réz (5Mó 8:9). Salamon Szukkót közelében készített rézből öntött tárgyakat (1Ki 7:14–46; 2Kr 4:1–18). Cipruson rengeteg rezet találtak. A Biblia Jávánról, Tubálról és Mésekről is azt mondja, hogy rézlelőhelyek voltak (Ez 27:13).

A rézből és az ötvözeteiből sok mindent készítettek, és gyakorlatias módon használták őket. Ez az egyik legrégebb óta ismert fém, és már Tubál-Káin is, aki a Noé korabeli özönvíz előtt élt, rézszerszámok kovácsa volt (1Mó 4:22). A háztartási eszközök és a szentélyben használt felszerelési tárgyak közé tartoztak a fazekak, medencék, serpenyők, lapátok és villák (2Mó 38:3; 3Mó 6:28; Jr 52:18). Rézből készítettek ajtókat, kapukat, oszlopokat és hangszereket (2Ki 25:13; 1Kr 15:19; Zs 107:16; Ézs 45:2); fegyverzetet, pajzsokat, fegyvereket és bilincseket (1Sá 17:5, 6, 38; 2Sá 22:35; 2Ki 25:7; 2Kr 12:10). Bálványok is készültek ebből a fémből (Je 9:20). Jézus földi szolgálatának idején rézpénzt is használtak (Mt 10:9). A Szentírás átvitt értelemben is beszél a rézről (3Mó 26:19; Jób 6:12; Ézs 48:4; 60:17; Jr 1:18; Ez 1:7; Dá 2:32; Je 1:15; 2:18).

Az ókorban használtak sárgarezet is, mely egy réz-cink ötvözet, de más módszerekkel állították elő, mint napjainkban. Az 1Korintusz 13:1-ben szereplő khal·koszʹ görög szó, melyet az Új világ fordítás úgy ad vissza, hogy ’ércdarab’, az eredeti nyelven jelentheti azt is, hogy ’sárgarézdarab’. Lehetséges, hogy ezzel a szóval utaltak a gongra.

 Lásd még: BÁNYÁSZAT; FÉMMŰVES; FINOMÍTÁS, TISZTÍTÁS, OLVASZTÓ; ÖNTÖTT TENGER (RÉZTENGER).