A BIBLIAI próféciák Rómát olyan vadállatként jellemzik, amely „félelmetes, szörnyűséges és rendkívüli erejű volt”, és nagy vasfogai voltak (Dá 7:7). Ennek a birodalomnak engedte meg Jehova, hogy lerombolja Jeruzsálemet i. sz. 70-ben.

Róma szinte mindenféle vallási szokást megtűrt mindaddig, míg azok hívei részt vettek a császárimádatban is. Az ilyen császárimádatot fontosnak tartották a birodalom egyesítése érdekében. Éppen ezért mindenkit, aki erre nem volt hajlandó, azt az állam ellenségének tekintették. A keresztények nem vettek részt ilyen imádatban. Így bár becsületes állampolgárok voltak, gyakran kegyetlen üldözés célpontjaivá váltak. Többek között Néró, Domitianus, Marcus Aurelius és Diocletianus császár szított ilyen üldözést. Poncius Pilátus római kormányzó Júdeában, amikor a zsidók vallási vezetői nyomást gyakoroltak rá, még Jézus Krisztus kivégzését is elrendelte, mert politikai szempontból kényelmes megoldásnak tűnt.