(sok, bőséges):

1. Egy város, amely azt követően, hogy Ammon ókori királysága a területének egy részét elveszítette – mivel az az amoriták kezébe került –, a királyság legnyugatibb részén helyezkedett el. Az ammonita királyságban Rabba az egyetlen olyan város, amely a bibliai feljegyzésekben meg van nevezve, ezért feltételezik, hogy ez volt a főváros. A Jordántól kb. 37 km-re K-re feküdt. A város a Jabbók felső folyásánál egy mellékfolyó mellett helyezkedett el, így javára fordíthatta annak a vidéknek a termékenységét. Ezenkívül fontos állomás volt a Damaszkusz és Arábia közötti kereskedelmi útvonalon.

A Biblia úgy említi először ’Ammon fiainak Rabbáját’ (Rab·bathʹ benéʹ ʽAm·mónʹ), mint Óg, Básán királya vasravatalának a helyét (5Mó 3:11). Amikor az izraeliták megérkeztek az Ígéret földjére, Gád törzse amorita területet kapott (úgy tűnik, hogy ez korábban Ammon kezében volt) „Aróerig, amely Rabba előtt [talán Rabbától ÉK-re] van” (Jzs 13:25).

Dávid elfoglalta: A város legközelebb az abból eredő háború kapcsán van megemlítve, hogy Hánun, Ammon királya meggyalázta Dávid követeit (2Sá 10:1–19; 1Kr 19:1–19). Joáb és a csapatai az ammoniták által bérbe fogadott szírek ellen harcoltak, míg az izraeliták Abisai vezetésével az ammoniták ellen vonultak fel „a város [nyilvánvalóan Rabba] bejáratánál” (1Kr 19:9). Amikor a szírek vereséget szenvedtek, az ammoniták visszavonultak a városba. A következő tavasszal Joáb és a serege ostrom alá vette Rabbát. Ennek a hadjáratnak az idején volt, hogy Dávid Jeruzsálemben bűnbe esett Betsabéval. A király Betsabé férjét, a hettita Uriást visszaküldte a harcba, és Dávid utasításának megfelelően Uriást az arcvonalba állították. Amikor néhány ammonita kirohant Rabbából, a csata során Uriás elég közel került ahhoz, hogy egy falon lévő íjász a halálát okozhassa (2Sá 11:1–25; 1Kr 20:1).

Idővel Joáb olyannyira sikeres volt a Rabba elleni harcban, hogy elfoglalta „a vízi várost” (2Sá 12:27). Mivel Joáb ekkor értesítette Dávidot a helyzetről, hogy a király odajöhessen, és teljessé tehesse a győzelmet, hogy ezáltal neki lehessen tulajdonítani Rabba bevételét, ezért úgy tűnik, hogy Joáb csak a város egy részét foglalta el. A ’vízi város’ kifejezés a városnak arra a részére utalhat, amely a folyó partján volt, megkülönböztetve ezzel a város többi részétől, de az is lehet, hogy Joáb a város fontosabb vízforrása feletti hatalmat biztosította (2Sá 12:26–28).

Dávid eljött, teljessé tette Rabba elfoglalását, és „óriási zsákmányt hozott el a városból” (2Sá 12:29–31; 1Kr 20:2, 3). Végül az ammoniták megint függetlenné váltak. I. e. a IX. században Ámós ítéletet jövendölt az ammoniták ellen, és külön megemlítette, hogy Rabbát felégetik (Ám 1:13, 14). Jeremiás és Ezékiel szintén hirdette a Rabba elleni ítéletet. Ahogyan az AMMONITÁK címszó alatt olvasható, ezek a próféciák minden bizonnyal Nabukodonozor idejében teljesedtek be (Jr 49:2, 3; Ez 21:19–23; 25:5).

I. e. a III. században Ptolemaiosz Philadelphosz újjáépítette Rabbát, és a Philadelphia  (Filadelfia) nevet adta neki. Később Dekapolisz városai közé sorolták, és úgy tűnik, meglehetősen jómódú és erős város lett. Napjainkban ezen a helyen a mai város, Ammán helyezkedik el, és rengeteg ókori romot találni a helyszínen – például egy hatalmas amfiteátrumot –, de ezek főleg a római időkből származnak.

2. Az egyik olyan város, amelyet Júda törzse kapott a kijelölt területén belül. Pontos helye ismeretlen. A Józsué 15:60-ban együtt említik Kirját-Jeárimmal, mely Júda hegyvidékes területén volt, Jeruzsálemtől 13 km-re Ny-ÉNy-ra.