(egyiptomi eredetű;  jel.: ’Ré v. Rá [a napisten] nemzette őt’):

Amikor Jákob családja Egyiptomba költözött, azt az utasítást kapták, hogy éljenek „a Rameszesz földjén” (1Mó 47:11). Mivel máshol úgy beszélnek róluk, hogy „Gósen földjén” éltek, úgy tűnik, hogy Rameszesz vagy egy körzet volt Gósenen belül, vagy pedig Gósennek egy másik neve (1Mó 47:6). Később az izraeliták rabszolgák lettek, és arra kényszerítették őket, hogy ’építsenek raktárvárosokat a fáraónak, Pitomot és Ramszeszt [a pontozásos magánhangzó-jelölés itt egy kissé eltér ’Rameszeszétől’]’ (2Mó 1:11). Sok tudós úgy véli, hogy Ramszesz Rameszesz körzetéről kapta a nevét, mivel szerintük ebben a körzetben volt Ramszesz.

Amikor az Egyiptomból való kivonulás megkezdődött, a beszámoló Rameszeszt adja meg az indulás helyéül. A legtöbb tudós úgy következtet, hogy itt a városról van szó, és talán itt gyülekeztek az izraeliták, vagyis Gósen minden részéről ide jöttek. De lehetséges, hogy Rameszesz itt egy körzetre utal, és az izraeliták talán a körzet minden területéről indultak útnak, és Szukkótban találkoztak, ott gyülekeztek (2Mó 12:37; 4Mó 33:3–5).

Ennek a kiindulópontnak a pontos elhelyezkedése igen bizonytalan, ha városról van szó, és nem körzetről. A modern tudósok Rameszeszt az egyiptomi feljegyzésekben szereplő Per-Ramszesz (Ramszesz háza) városával azonosítják, amely némelyek szerint a Nílus-delta ék. végén fekvő Szan-el-Hagar-el-Kiblíja lehetett, mások szerint viszont az úgy 20 km-re D-re lévő Kantir. Ám az, hogy ezekkel a helyekkel azonosítják a várost, azon az elképzelésen alapul, hogy II. Ramszesz volt a kivonulás idején uralkodó fáraó. Ez az elképzelés pedig II. Ramszesz azon feliratain alapul, amelyek szerint a nevét viselő várost (Per-Ramszeszt) ő építtette a rabszolgáival. De kevés bizonyíték van arra, hogy elfogadjuk, II. Ramszesz volt a kivonulás idején élő uralkodó, mivel az uralma nem igazán tehető jóval korábbra az i. e. XIII. századnál, vagyis 200-300 évvel a kivonulás (i. e. 1513) utáni időpontnál. A bibliai Ramszeszt még Mózes születése előtt kezdték építeni, tehát több mint 80 évvel a kivonulás előtt (2Mó 1:11, 15, 16, 22; 2:1–3). Ezenkívül úgy tartják, hogy Per-Ramszesz II. Ramszesz uralma idején főváros volt, a bibliai Ramszesz azonban mindössze ’raktárváros’ volt. Általában véve elfogadott nézet, hogy II. Ramszesz magának tulajdonította elődjeinek néhány tettét, ami miatt felmerül annak a lehetősége, hogy ő jó esetben is csak újjáépítette vagy kibővítette Per-Ramszeszt. Végül, a Rameszesz név már nyilvánvalóan József idejében (i. e. a XVIII. században) is használatos volt, tehát nincs okunk azt feltételezni, hogy Rameszesz városként való említése (Ramszesz alakban) kizárólag II. Ramszesz idejére tehető (1Mó 47:11). A névnek már a jelentése is arra enged következtetni, hogy ez az elnevezés az egyiptomiak körében régóta népszerű volt. II. Ramszesz uralmának az idejére számtalan ilyen nevű város épült. D. B. Redford a következőket mondja: „A bibliai Ramszesz és a főváros, Pr Rʽ-mś-św [Per-Ramszesz] között, a személynév kivételével, úgy tűnik, semmi közös nincs. Minthogy nincs semmilyen bizonyíték sem, mindenképpen jó, ha óvatosak vagyunk, mielőtt egyenlőséget teszünk a kettő között” (Vetus Testamentum. Leiden, 1963, 410. o.).

Mivel nincs megbízható információ, csak azt lehet elmondani, hogy Rameszesz valószínűleg nem volt messze az egyiptomi fővárostól a kivonulás idején. Ez lehetővé tette, hogy Mózes a fáraó palotájában járjon a tizedik csapás éjjelén, és hogy még a következő nap végetérte előtt elkezdje kivezetni Egyiptomból Izrael népét (2Mó 12:31–42; 4Mó 33:1–5). Ha a főváros akkoriban Memfiszben volt, amely város évszázadokon át ezt a szerepet töltötte be, akkor ez magyarázatot adna arra a zsidó hagyományra, hogy a kivonulás (amelynek Rameszesz volt a kiindulópontja) Memfisz közeléből indult. (Vö.: Josephus: A zsidók története. II. könyv, 15. fej., 1. bek.;  ez egy Memfisz közelében lévő helyről, Letuspolisról ír.)