A régészeti leletek, a Biblia maga és más ókori írások támpontot adnak ahhoz, hogy meghatározzuk a héberek által használt különböző súlyok és mértékek körülbelüli értékét.

Hosszmértékek: A héberek által használt hosszmértékekhez nyilvánvalóan az emberi testet vették alapul. Mivel az egyik testrész hosszának vagy szélességének egy másik testrész hosszához vagy szélességéhez viszonyított aránya könnyen meghatározható, így meg lehet állapítani az egyes hosszmértékek közti kapcsolatot. A régészeti leletek alapján tudjuk, hogy egy könyök kb. 44,5 cm-nek felel meg. Ezek alapján meg tudjuk adni, hogy a Bibliában említett hosszmértékek körülbelül minek felelnek meg mai mértékkel. (Lásd: KÖNYÖK.) A következő oldalon az első táblázat megmutatja a héber hosszmértékek egymáshoz való viszonyát, ahogy azt is, hogy körülbelül minek felelnek meg mai mértékkel.

A héber góʹmedh szó által jelölt mértékkel kapcsolatban bizonytalanság figyelhető meg. Ez egyedül a Bírák 3:16-ban szerepel Ehud kardjának hosszával kapcsolatban. Számos fordításban úgy adják vissza ezt a szót, hogy ’könyök’ (ÚRB, Szep., Kám., ÚV). Néhány tudós úgy véli, hogy a góʹmedh a rövidkönyökre utal, mely körülbelül megfelel a könyök és az összeszorított öklön lévő első ujjízület közötti távolságnak. Ez úgy 38 cm lehet (NE).

 A Szentírásban említett más hosszmértékek: öl (1,8 m), sztaʹdi·on, azaz stadion (185 m), mérföld, valószínűleg római mérföld (1479,5 m). Azt a szót, amely úgy lett fordítva, hogy ’járóföld’ vagy ’út’, gyakran egy konkrétan megtett távolsággal együtt használják (1Mó 31:23; 2Mó 3:18; 4Mó 10:33). Egynapi út talán 32 km vagy több volt, míg a sabbatnapi út, úgy tűnik, hogy kb. 1 km lehetett (Mt 24:20; Cs 1:12; lásd: MÉRFÖLD; ÖL; STADION; ÚT).

Űrmértékek: Azon korsótöredékek alapján, melyeken a „bát” megjelölés héber megfelelője szerepel ókori héber karakterekkel, a bát űrmérték kb. 22 l-nek felel meg. A következő táblázatokban a száraz- és folyadékűrmértékek értéke a bát alapján lett meghatározva. Ha bizonyos mértékegységek egymással való kapcsolata nem derül ki a Bibliából, akkor az más ókori írások alapján lett meghatározva. (Lásd: BÁT; HIN; HÓMER; KAB; KÓR; LOG; ÓMER; SZEA.)

Egyéb száraz- és folyadékűrmértékek: A ’tized’ jelentésű héber ʽisz·szá·rónʹ szó gyakran az éfa egytizedére utal (2Mó 29:40; 3Mó 14:10; 23:13, 17; 4Mó 15:4). A Jonathán-targum szerint a Ruth 3:15-ben említett ’hat mérce árpa’ (szó szerint: ’hat árpa’) hat szea árpának felel meg. A Misna és a Vulgata alapján a héber leʹthekh szót úgy értik, hogy ’fél hómert’ jelent (Hó 3:2, AS, KJ, Da, JP, Le, ÚV; Baba Mecia 6:5, lábj. és II. D. függ., H. Danby ford.). A görög me·tré·tészʹ (melynek t. sz. alakja szerepel a János 2:6-ban, és úgy lett fordítva, hogy ’folyadékmérték’) és a baʹtosz (melynek t. sz. alakja megtalálható a Lk 16:6-ban) szavakkal jelölt mértékekről egyesek úgy vélik, hogy megfelelnek a héber bátnak. A görög khoiʹnixról úgy tartják, hogy valamennyivel több, mint 1 l, de kevesebb, mint 1,1 l (Je 6:5, 6).

Súlyok: A régészeti leletek azt sugallják, hogy a sekel kb. 11,4 g volt. A következő táblázat ezt az értéket használja alapként, hogy megadja a héber súlyok egymáshoz való viszonyát, és azt is, hogy körülbelül minek felelnek meg mai mértékkel.

A görög liʹtra szóval jelölt súlyt általában a római fontnak megfelelő mennyiségnek tekintik (327 g). A Keresztény Görög Iratokban szereplő minát 100 drachmának veszik. (Lásd: DRACHMA.) Ha ez alapján számolunk, akkor a görög mina 340 g-nak felel meg, a görög talentum pedig 20,4 kg-nak. (Lásd: MINA; PÉNZ; SEKEL; TALENTUM.)

 Terület: A héberek vagy úgy utaltak egy földterület méretére, hogy elmondták, mennyi magot lehetett elvetni bele (3Mó 27:16; 1Ki 18:32), vagy azt használták megjelölésnek, amekkora területet egy pár bika egy nap alatt tudott felszántani (1Sá 14:14, Rbi8, lábj.).