Ciprus egyik jelentős városa. I. sz. 47 táján Pál első misszionáriusi útjának kezdetén az apostol, valamint Barnabás és János Márk ’hirdették itt az Isten Szavát’. A Biblia arról nem számol be, hogy mennyi ideig maradtak  a városban. A jelek szerint Szalamiszban nagy zsidó közösség élt, ugyanis több zsinagóga is volt ott (Cs 13:2–5).

Szalamiszt általában a mai Famagusta városától mintegy 5 km-re É-ra fekvő romokkal azonosítják, melyek egy hatalmas termékeny síkság k. végénél, a Pedias (Pediaíosz) folyótól nem messze É-ra találhatóak. Szalamisz tehát a Földközi-tengeren át Szeleukiától, ahonnan Pál útnak indult Szíriából, kb. 200 km-re Ny-DNy-ra feküdt. A Biblia konkrétan nem ír arról, hogy az a hajó, melyen Pál utazott, Szalamiszban kötött-e ki, mindenesetre hajdanán a városnak remek kikötője volt, ami napjainkra már eliszaposodott.

Szalamiszt egy vagy több út is összeköthette a sziget másik végében lévő Páfosszal. Ez tehette lehetővé Pálnak és társainak az utazást, amint a prédikálás során „az egész szigeten átmentek egészen Páfoszig” (Cs 13:4–6).

Barnabás és János Márk valószínűleg ismét ellátogattak Szalamiszba i. sz. 49 körül (Cs 15:36–39).