Transzliterált, vagyis betű szerint átírt héber kifejezés, mely gyakran előfordul a Zsoltárok könyvében, és szerepel a Habakuk könyvének 3. fejezetében is. Bár általánosságban úgy vélik, hogy zenéhez és szavaláshoz kapcsolódó szakszó lehet, a pontos jelentése ismeretlen. Némelyek szerint a jelentése: ’szünet, megszakítás v. késleltetés’, így vagy azt jelenti, hogy egy zsoltár éneklése közben zenei közjáték következik, vagy azt, hogy megszakítják az éneklést és a zenélést, hogy csendes elmélkedés következzen. Bármelyikről legyen is szó, ezzel a szünettel kétségkívül még nyomatékosabbá tették az éppen előtte kifejezett tényt vagy érzést, időt hagyva arra, hogy a legutolsó momentum jelentése elmélyüljön a hallgatóban. A görög Septuaginta a di·aʹpszal·ma szóval adja vissza a szelát, és ezt a görög szót így határozzák meg: ’zenei közjáték’. A szela szó mindig egy mellékmondat végén szerepel, általában a versszak végén, és kivétel nélkül mindig olyan énekben, amelyben valamilyen zenei instrukció vagy kifejezés is megtalálható. A Zsoltárok 9:16-ban a „higgajon” szóval együtt fordul elő, és egyesek szerint itt a hárfazenével van kapcsolatban.