A kifejezés második (gyűlés) szavának héber megfelelője a Szentírásban a miq·ráʼʹ, amelynek jelentése: ’egybehívás, összehívás’. Alapjelentése jól látszik a 4Mózes 10:2-ből, ahol Izrael közösségének összehívásáról van szó. (Vö.: Ézs 1:13, Rbi8, lábj.)

’Szent gyűlést’ kellett tartani 1. minden sabbaton (3Mó 23:3); 2. a kovásztalan kenyerek ünnepének első és hetedik napján, az első, tehát niszán hónapban (március–április) (4Mó 28:18, 25; 3Mó 23:6–8); 3. a hetek ünnepén, vagyis az aratás ünnepén, amelyet később pünkösdnek neveztek, és amelyet a harmadik, tehát sziván hónapban (május–június) tartottak meg (3Mó 23:15–21); 4. a hetedik, tehát etánim vagy tisri hónap (szeptember–október) első és tizedik napján; ez utóbbi az engesztelés napja volt (3Mó 23:23–27; 4Mó 29:1, 7); továbbá 5. a hetedik, tehát etánim vagy tisri hónap 15. napján kezdődő lombsátorünnep első napján, sőt a hétnapos ünnep utáni napon is (3Mó 23:33–36).

Ezek a „szent gyűlések” mind igen különlegesek voltak, ugyanis ilyenkor tilos volt fáradságos munkát végezni. A kovásztalan kenyerek ünnepének első és hetedik napján például „szent gyűlést” kellett tartani, és Jehova ezekről a gyűlésekről kijelentette: „Nem szabad dolgozni azokon. Csak amire minden léleknek szüksége van az evéshez, csak azt lehet elkészíteni” (2Mó 12:15, 16). Igaz, a papok a ’szent gyűlések’ idején is azzal foglalatoskodtak, hogy áldozatokat mutassanak be Jehovának (3Mó 23:37, 38), de ezzel természetesen nem hágták át a szokásos napi munkát tiltó parancsokat. Ami az embereket általában illeti, ezek az alkalmak nekik sem a tétlenkedés, hanem a bőséges szellemi áldások idejét jelentették. A hetenkénti sabbaton azért gyűltek egybe, hogy nyilvános imádatot mutassanak be, és oktatásban részesüljenek. Isten írott Szavának nyilvános felolvasása és kifejtése az épülésükre szolgált, és így volt ez később is a zsinagógákban (Cs 15:21). Így tehát bár sabbaton vagy egyéb „szent gyűlések” idején nem végeztek fáradságos munkát, annak szentelték magukat, hogy imádkozzanak, és elmélkedjenek a Teremtőn és szándékain. (Lásd: GYÜLEKEZÉS, KÖZÖSSÉG.)