Amorita király abban az időben, amikor Izrael az Ígéret földjéhez érkezett. Szihon királysága egykor a Jabbók völgyétől, melyet Óg király birodalma határolt, lefelé legalább az Arnon völgyéig nyúlt, a Jordántól pedig k. irányba a sivatagig terjedt ki. Fővárosa Hesbon volt, amely a Holt-tenger é. végétől K-re található (4Mó 21:23, 24; Jzs 12:2, 3). Szihon megszerezte Moáb Arnontól É-ra fekvő földjét, és úgy tűnik, hogy hatalma alá vonta Midiánt, mivel Midián fejedelmeit „Szihon hercegei”-nek nevezték (4Mó 21:26–30; Jzs 13:21). Amikor Izrael követeket küldött Szihonhoz, hogy engedélyt kérjenek tőle arra, hogy átmehessenek a királyságán a király útján, és megígérték, hogy semmit sem lopnak el az amoritáktól, Szihon megtagadta az engedélyt, sőt csapatait mozgósította, hogy állják útját Izraelnek. Jahácban Szihon vereséget szenvedett, és meghalt (4Mó 21:21–24; 5Mó 1:3, 4; 2:24–35; 3:2, 6).

Abból is látható, milyen jelentős volt Izrael győzelme Szihon fölött, hogy Izrael történelmében sokszor meg van említve az egyiptomiak feletti, Vörös-tengernél aratott győzelemmel együtt. Mózes, Jefte, egy zsoltáríró és a száműzetés után élt léviták olykor buzdító példaként használták Jehova azon győzelmeire, melyeket hűséges népe érdekében aratott (4Mó 21:34; 5Mó 31:4; Bí 11:19–22; Ne 9:5, 22; Zs 135:9–12; 136:18, 19). Az erről szóló beszámolók indították Ráhábot és a gibeoniakat arra, hogy békét kössenek Izraellel (Jzs 2:10; 9:9, 10). Szihon földjét Rúben és Gád törzse között osztották fel (4Mó 21:25, 31, 32; 5Mó 29:7, 8; Jzs 13:8–10, 15–28).