A Szentírás ezt a kifejezést Mózes sátrára (2Mó 33:7) és a pusztában felállított szent hajlékra használja (2Mó 39:32, 40; 40:2, 6, 7, 22, 24, 26, 29, 30, 32, 34, 35). A hajlék elkészítése előtt Mózes sátra ideiglenes szentély volt egy ideig. Ezt azért mondhatjuk, mert amikor Mózes bement a sátorba, Jehova ott beszélt vele, és a Jehova jelenlétét jelképező felhő „a sátor bejáratánál” (vsz. előtte) állt. Kétségtelenül azért nevezték „találkozás sátrának”, mert a népnek ki kellett mennie a sátorhoz, ha meg akart kérdezni valamit Jehovától, tehát valójában találkozott ott Jehovával (2Mó 33:7–11). A szent hajlékot is minden bizonnyal ezért hívták a „találkozás sátrának”. (Lásd: HAJLÉK.)