A héber miq·reʹ szó egy olyan szóból ered, amelynek a jelentése: ’ér, találkozik’ (1Mó 44:29; 5Mó 25:18), és nemcsak úgy fordítják, hogy „véletlen” (1Sá 6:9), hanem úgy is, hogy ’vég’ (Pr 2:14, 15; 3:19) és „történetesen” (Ru 2:3).

A filiszteusok visszajuttatták Jehova szövetségládáját, hogy kiderüljön, valóban ő sújtotta-e őket aranyérrel, vagy csak „véletlen” volt (1Sá 6:9). Salamon felismerte, hogy bárkivel történhetnek előre nem látható események (Pr 9:11).

A mózesi törvény különbséget tett a szándékos és a nem szándékos emberölés között. Szándékos gyilkosság esetén a legsúlyosabb büntetést kellett kötelezően végrehajtani; ha valaki nem szándékosan ölt embert, annak ott voltak a  kijelölt menedékvárosok (4Mó 35:11–25, 31; lásd: MENEDÉKVÁROSOK). Ez a törvény az izraelitákra és a jövevényekre egyaránt vonatkozott, és előírta azt is, hogy milyen áldozatot kellett bemutatni engesztelésül a véletlenül vagy nem szándékosan elkövetett vétkekért (3Mó 4:1–35; 5:14–19; 4Mó 15:22–29).