A Héber Iratok egyik könyve, mely kijelenti, hogy az írója ’Zakariás, Iddó fiának, Berekiának a fia, a próféta’ (Za 1:1). Azt is meg lehet határozni a könyvből, hogy milyen időszakot ölel fel, és hogy a próféta kb. mikor fejezte be az írást. Az utolsó támpont, amelyből megtudhatjuk, mikor íródott Zakariás könyve, a 7. fejezet 1. versében található, mely megemlíti Dáriusz uralkodásának a negyedik évét, azon belül is a kiszlév hónap negyedik napját (vsz. i. e. 518. december 1.). Vagyis a könyv megírását Zakariás nem fejezhette be i. e. 518 vége előtt. Mivel „Dáriusz második évében, a nyolcadik hónapban” történt (i. e. 520. október–november), hogy ’Jehova szava szólt Zakariáshoz’ (1:1), a könyvben foglaltak legalább két évet ölelnek fel.

A 9. fejezettől kezdődően meglehetősen más témáról van szó Zakariás könyvében, mint az előző fejezetekben. Nincs benne utalás angyalokra és látomásokra, illetve nem említi Zorobábel kormányzót és Józsué főpapot. Nem beszél a templom újjáépítéséről, és még Zakariás neve sem fordul elő ebben a részben. Emiatt, illetve a későbbi fejezetek próféciáinak a jellege miatt számos szövegkritikus azt tartja, hogy ezt a részt nem írhatta Zakariás. De fontos  megjegyezni, hogy Zakariás – más prófétákhoz hasonlóan – Isten ihletése alatt írt, és a kinyilatkoztatásokat nem egyszerre, illetve nem egyféleképpen kapta (2Pt 1:20, 21). Ezenkívül ahhoz, hogy egy könyvet teljes egészében egyetlen próféta művének tekintsünk, a benne található próféciáknak nem feltétlenül kell beleilleniük a könyv által felölelt időszakba, és az sem kell, hogy a könyv megemlítse a prófétának vagy a kortársainak a nevét. A Zakariás könyvében található gondolatok azt támasztják alá, hogy a könyv egy egységes mű, nem pedig két, egymástól elkülönülő rész, melyet két személy írt. Az egész könyv azt helyezi előtérbe, hogy Jeruzsálem újjá fog épülni, és hogy Jehova meg fogja védeni a várost (Za 1:13–21; 2:4, 5; 8:14–23; 9:11–17; 12:2–6; 14:3–21).

Történelmi háttér: Zakariás próféta i. e. 519. február 9-e körül hallotta a következő szavakat: „az egész föld nyugodt és békés” (Za 1:7, 11). Ez idő tájt a nemzeteknek nem kellett tartaniuk Jeruzsálemtől, és úgy tűnt a szemlélőknek, hogy Jehova elhagyta a várost. Igaz, a templom alapjait lerakták i. e. 536-ban, de az építkezés csak lassan haladt, mivel az ellenség akadályozta a munkát. Végül i. e. 522-ben az építkezést hivatalosan leállították (Ezs 4:4, 5, 24). Ezenkívül mivel a hazatért zsidók elhanyagolták a templom építését, szárazság sújtotta a földjüket, és nem volt termés sem, vagyis igen nehéz helyzetben voltak (Ag 1:6, 10, 11). Buzdításra volt szükségük, hogy a hegynek tűnő akadályok ellenére is folytassák a munkát.

Jehova szava tehát, mely Zakariás által jutott el hozzájuk, igazi vigaszt nyújtott nekik, és erőt öntött beléjük. Zakariás látomásai egyértelműen megmutatták, hogy Isten akarata az, hogy Jeruzsálem és a templom újra felépüljön (Za 1:16; 2. fej.). Azoknak a nemzeteknek a hatalma, melyek szétszórták Júdát, megtöretik (1:18–21).  Józsué, a főpap elfogadható öltözékben fog állni Jehova előtt (3:3–7), Zorobábel kormányzó pedig Isten szellemének a segítségével be fogja fejezni az templom újjáépítését (4:6–9).

Összhangban van más bibliai könyvekkel: Zakariás könyve teljes összhangban van a Szentírás többi részével, hiszen úgy mutatja be Jehovát, mint aki megvédi a népét (Za 2:5; vö.: 5Mó 33:27; Zs 46:11; 125:2). Az egyéneket és a nemzeteket a cselekedeteik alapján jutalmazza meg, illetve ítéli el, és visszatér azokhoz, akik bűnbánóan visszatérnek hozzá (Za 1:2–6; 7:11–14; vö.: Ézs 55:6, 7; Jr 25:4–11; Ez 33:11; Ma 3:7; 2Pt 3:9). Jehova azt várja el azoktól, akik szeretnék a kegyét élvezni, hogy az igazságot szólják, legyenek engedelmesek, igazságosak, és legyen bennük szerető-kedvesség és irgalom (Za 7:7–10; 8:16, 17; vö.: 5Mó 24:17; Zs 15:1, 2; 82:3, 4; Pl 12:19; Jr 7:5, 6; Ef 4:25). Nem hallgatja meg azok segélykiáltását, akik engedetlenek (Za 7:13; vö.: Ézs 1:15; Si 3:42–44).

Ha Zakariás könyvének egyes részeit összevetjük más szentírási versekkel, figyelemre méltó hasonlóságokat találhatunk. (Vö. a Za 3:2-t a Júd 9-cel; a Za 4:3, 11–14-et a Je 11:4-gyel; a Za 4:10-et a Je 5:6-tal; a Za 8:8-at a Je 21:3-mal; a Za 14:5-öt a Júd 14-gyel; a Za 14:7-et a Je 21:25-tel; a Za 14:8-at a Je 22:1, 17-tel.)

A próféciák beteljesedése: A Zakariás könyvében feljegyzett próféciák beteljesedése bizonyítja, hogy a könyv hiteles. Amit Nagy Sándornak a Szíria, Fönícia és Filisztea elleni hadjáratáról tudunk – beleértve azt, hogy legyőzte Tíruszt és Gázát –, összhangban van a Zakariás 9:1–8 szavaival, vagyis mondhatjuk, hogy beteljesítette ezt a próféciát. Zakariás könyvének sok más próféciája Krisztus Jézuson teljesedett be: királyként bevonul Jeruzsálembe, „alázatos, és szamárháton ül” (Za 9:9; Mt 21:5; Jn 12:15); ’harminc ezüstért’ elárulják (Za 11:12, 13; Mt 26:15; 27:9), a tanítványai pedig szétszélednek (Za 13:7; Mt 26:31; Mk 14:27); Jézust a kínoszlopon átszúrják egy lándzsával (Za 12:10; Jn 19:34, 37); és király és pap lesz egyben (Za 6:12, 13; Héb 6:20; 8:1; 10:21).

[Kiemelt rész az 1272. oldalon]

ZAKARIÁS KÖNYVÉNEK ÁTTEKINTÉSE

Prófétai üzenetek, amelyek egyrészt arra buzdították a zsidókat, hogy folytassák a templom építését, másrészt bepillantást nyújtottak abba, hogy milyen lesz, amikor a Messiás eljön, és királyként fog uralkodni, meg papként fog szolgálni

Zakariás írta I. Dáriusz perzsa király uralma idején, úgy 19 évvel azután, hogy i. e. 537-ben a zsidók első csoportja visszatért Babilonból

Felhívás, hogy a zsidók bánják meg bűnüket; nyolc látomás, valamint egy prófécia a ’Sarjról’ (1:1–6:15)

Első látomás: egy vörös lovon ülő férfi mirtuszfák között áll három másik lovassal; a látomás azzal a biztosítékkal zárul, hogy Isten irgalmaz Jeruzsálemnek, és a templom fel fog épülni

Második látomás: négy mesterember letöri azt a négy szarvat, amely szétszórta Júdát

Harmadik látomás: egy ifjú mérőkötéllel a kezében arra készül, hogy megmérje Jeruzsálemet, de egy angyal további növekedésről jövendöl, és arról, hogy Jehova védelmezni fogja a várost

Negyedik látomás: Józsué főpapról leveszik a beszennyezett ruháit, és ünnepi köntösbe öltöztetik

Ötödik látomás: Zakariás egy arany lámpatartót lát, amelyen hét lámpa van, és az olajat két olajfa biztosítja; Zorobábel Isten szellemének a segítségével be fogja fejezni a templom építését

Hatodik látomás: egy repülő tekercs azt az átkot jelképezi, mely kimegy az egész föld fölé, mert mindenki lop, és hamis esküt tesz Jehova nevében

Hetedik látomás: egy éfa mérőedényben Sineár földjére visznek egy asszonyt, akit Gonoszságnak neveznek

Nyolcadik látomás: két rézhegy közül négy szekér jön elő, hogy bejárja a földet

A Sarjnak nevezett férfi fogja megépíteni Jehova templomát, és királyként meg papként fog szolgálni

Kérdések a böjtölésről, amelyet a Jeruzsálemet érő veszedelem miatt tartottak (7:1–8:23)

Isten veszedelmet hozott Jeruzsálemre, mert a zsidók engedetlenek voltak; ennek emlékére böjtöltek ugyan, de ezt valójában nem Jehováért tették

Isten kiárasztja a kegyét Jeruzsálemre; a korábbi böjt időszaka „ujjongássá, örvendezéssé és jó ünnepi időszakká lesz”; sokan jönnek majd a nemzetek közül, hogy keressék Jehovát, és a kegyében részesüljenek

A nemzetek feletti ítélet; Messiásról szóló próféciák; Isten népének helyreállítása (9:1–14:21)

Számos város és nemzet fogja elszenvedni Jehova ítéletét

Sion igazságos és alázatos Királya szamárháton fog jönni a városba

Jehova haragja fellángol a hűtlen pásztorok ellen

Isten szétszéledt népét vissza fogják hozni Egyiptomból és Asszíriából

Jehova felkéri Zakariást, hogy pásztorkodjon; a nép lehetőséget kap arra, hogy megfizesse a pásztor munkáját, és 30 ezüstpénzt hajlandók adni neki

Jeruzsálem nehéz kővé lesz, mely súlyosan felsérti azokat, akik felemelik

Kutat fognak nyitni, mely megtisztít a bűntől; a pásztort megverik, és a nyáj szétszéled

Jeruzsálemet meg fogják támadni, de Jehova harcolni fog a támadók ellen

Mindazok, akik megmaradnak a támadó nemzetekből, minden évben megünneplik majd a lombsátorünnepet, és meghajolnak a Király, Jehova előtt