Ziv
Az izraeliták szent naptárjában a 2. holdhónapnak, a mezőgazdasági naptárban a 8. hónapnak a neve (1Ki 6:1, 37). Részben áprilisnak és részben májusnak felel meg. Az 1Királyok 6:1-hez fűzött megjegyzés a Soncino Books of the Bible c. műben ezt mondja a ziv hónappal kapcsolatban: „Napjainkban ijjárként ismeretes; a niszán utáni második hónap. Azért nevezték zivnek (ragyogás), mert az évnek abba a szakába esik, amikor a föld »felragyog« a virágok pompájától” (A. Cohen szerk.; London, 1950). Az ijjár elnevezés megtalálható a zsidó Talmudban is, és más, száműzetés utáni művekben is.
Ebben a hónapban a hegyvidékre is elérkezik az árpaaratás ideje, és az alacsonyan fekvő területeken már aratják a búzát. A galileai dombvidéket beborítják a virágok. Ebben a hónapban kezdődik a száraz évszak, és a nap heve gyorsan eloszlatja a hajnali felhőket. Ez alatt az idő alatt a növények az éjjeli harmatból táplálkoznak, és epedve várják a száraz évszak végét, mely októberben érkezik el (Hó 6:4; Ézs 18:4).
Az izraelitáknak ziv 14-én egy második lehetőségük is volt arra, hogy megünnepeljék a pászkát abban az esetben, ha niszán 14-én nem tudtak részt venni ezen az ünnepen, mert épp távol voltak, vagy szertartásilag tisztátalannak számítottak (4Mó 9:9–13; 2Kr 30:2, 3).
Salamon ziv hónapban kezdte meg a templom építését, és csaknem 500 évvel később, ugyanebben a hónapban fogott bele Zorobábel a templom újjáépítésébe (1Ki 6:1; Ezs 3:8).