Válassz helyesen!
1. fejezet
Válassz helyesen!
1. Milyen életút lenne valóban kielégítő?
IGAZÁN értelmes élet — milyen kielégítő lehet! Különösen akkor, ha magában hordozza egy biztonságos és boldog jövő ígéretét. Vajon mi, személy szerint, választhatunk-e ilyen életutat? Alapos okunk van azt hinni: igen, választhatunk!
2. Az életünk érdekében miért sürgős helyesen választanunk?
2 Lényeges azonban, hogy ne késlekedjünk ezzel a választással. Egyrészt azért, mert az átlagos életkor mindössze néhány évtized, és az is temérdek bizonytalansággal jár. Ki számíthat arra, hogy sok évet tölthet el azzal a próbálkozással, hogy hol ilyen, hol olyan módon közelítse meg az életet abban a reményben, hogy egyszer majd csak megtalálja a legjobb életformát? A választás — pillanatnyilag — talán jónak látszik. De milyen gyakran hallani: ,Ó, ha újra kezdhetném!’ Másrészt okunk van hinni abban is, hogy az emberi faj egészének bizony kevés ideje van már ahhoz, hogy eljusson a helyes választásig.
SEGÍTSÉG AZ ÚT MEGTALÁLÁSÁHOZ
3. Ki mondhatja meg nekünk, hogy mi ad igazi értelmet az életünknek, és miért?
3 Az tehát a kérdés: ki mondhatja meg nekünk, hogy pontosan mi ad igazi értelmet az életünknek? Ki mutathatja meg számunkra azt az utat, amely nem eredményez bánatot, s amely határozottan biztosítja a boldog és zavartalan jövőt? Nem következik-e ésszerűen ebből az, hogy erre csak az emberiség Létrehozója képes? Teremtőnk egész biztosan tudja, melyik számunkra a legjobb életút, és fel is tárja ihletett Szavában. De annak elfogadására nem kényszerít bennünket. Ellenkezőleg, szívélyes felhívással fordul minden fajból való emberhez, hogy bölcs választásra szólítsa fel őket.
4. Hogyan bíztatta a Teremtő az emberiséget, hogy az életüket illetően bölcsen válasszanak?
4 Évszázadokkal ezelőtt kezdett felhasználni odaadó, önzetlen férfiakat és nőket arra, hogy hangot adjanak e felhívásnak. Felszólításának még nagyobb hangsúlyt ad saját példája, hogy bőkezűen gondoskodott mindarról, amire szükségünk van az élethez. Isten valóban érdeklődik irántunk — mindannyiunk iránt —, és kész segíteni nekünk. Ez világosan kitűnik Pál apostolnak az ókori Athén lakosaihoz intézett ihletett szavaiból:
„Az Isten, aki a világot és az összes abban levő dolgokat megalkotta — mivel Ő mennynek és földnek ura —, emberkéz alkotta templomokban nem lakik, emberi kezek segítségére nem szorul, mintha bármire szüksége volna, hiszen Ő maga ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. És egy emberből alkotta meg az emberek minden nemzetét, hogy lakozzanak a föld egész színén . . . , hogy keressék Istent, ha talán kitapogathatnák és tényleg megtalálnák Őt, jóllehet a valóságban nincs messze egyikünktől sem. Mert Őáltala élünk, mozgunk és létezünk, miképpen költőitek közül is mondták egyesek: ,Mert mi is az ő leszármazottai vagyunk’” (Cselekedetek 17:24-28).
5, 6. Milyen választási lehetőség áll az emberek előtt?
5 Milyen választás előtt állunk mint a Teremtőnk „leszármazottai”? Az ihletett közlés további szavai rámutatnak erre:
„Mivel tehát Isten leszármazottai vagyunk, ne képzeljük, hogy az isteni Lény aranyhoz, ezüsthöz vagy kőhöz, vagy valami emberi művészet vagy leleményesség faragványához hasonló. Igaz, az ilyen tudatlanság idejét elnézte az Isten, mégis most azt mondja az emberiségnek, hogy mindannyian, mindenütt tartsanak bűnbánatot. Mert kitűzött egy napot, amelyen megítélni szándékozik a lakott földet igazságosságban egy általa kijelölt férfi útján, és erről minden embert biztosított azzal, hogy feltámasztotta Őt a halottak közül” (Cselekedetek 17:29-31).
Ezzel összhangban gyakorlatilag kettő között választhatunk: vagy a Legfelségesebbhez térve alárendeljük magunkat akaratának, vagy továbbra is olyan életet élünk, amely nem veszi tekintetbe Őt és a boldog életre vonatkozó irányelveit. De mit jelent az, ha Istenhez térünk?
6 Nos, elsősorban azt jelenti, hogy elfogadjuk azt, aki által „megítélni szándékozik a lakott földet igazságosságban”, az ő tulajdon Fiát, aki a Jézus nevet viselte a földön (János 5:22, 27). Miért éppen Őt? Azért, mert az emberiség tagadhatatlanul rabságban sínylődik; a tökéletlenség, a bűn és a halál rabszolgaságában. Jézus pedig a rég várt Messiásnak vagy Krisztusnak bizonyult, aki által a Legfelségesebbnek szándékában áll szabadítást szerezni ez alól a rabszolgaság alól (Ésaiás 53:7-12).
7. Milyen szerepet játszik Jézus Krisztus a legjobb életút megválasztásánál?
7 A Biblia beszámolója szerint időszámításunk 33. év tavaszán Jézus egy kivégző oszlopon meghalt. Halála a bűneink miatt szükséges engesztelő áldozatot jelentette (1Péter 2:24; 1János 2:2). Negyven nappal azután, hogy feltámadt a halottak közül, felment a mennyekbe, hogy bemutassa áldozata értékét Atyjának. Attól kezdve az emberiségnek mindenhol meg kellett tudnia, hogy a bűntől és a haláltól való szabadulást kizárólag úgy lehet elnyerni, ha elfogadják Jézust, mint az Isten által kinevezett Megmentőt. „Nincs senki másban megmentés, mert nincs más név az ég alatt, amelyet az emberek között adtak, amely által megmentésben részesülnénk” (Cselekedetek 4:12). A kívánatos életút tehát az, amely biztosítja nekünk mint Fia követőinek, mint igaz keresztényeknek az Isten előtti helyeselt állapotot.
AZ ILYEN ÉLETBŐL SZÁRMAZÓ ELŐNYÖK
8. Ha valaki keresztény vallású, ez miért nem jelenti egyidejűleg a legjobb életút választását?
8 Ma százmilliók állítják magukról, hogy keresztények. Vajon ez azt jelenti, hogy megtalálták a legjobb életutat? Nem, mert keresztény vallásúnak lenni, az nem biztosíték egy ilyen életútra. Jézus tulajdonképpen azt mondta, hogy sokan vallják majd Őt Uruknak, s Ő mégis azt fogja mondani nekik: „Sohasem ismertelek titeket! Távozzatok tőlem törvénytelenség cselekvői!” (Máté 7:23). Ha keresztényeknek valljuk magunkat, alapos okunk van arra, hogy megvizsgáljuk, vajon őszintén alkalmazkodunk-e Isten Fia példájához és tanításához. Ezért mindjárt fel is vetődik a kérdés: Mit várhatunk az olyan életúttól, amelyet az igaz keresztény követ, s amelyet már most is a legjobb életútnak kell tekintenünk? A válasz lényeges annak meghatározásában, hogy Jézus Krisztus számos állítólagos követője közül melyik csoport képviseli az ő igazi gyülekezetét.
9. Milyen tulajdonság azonosítja az igaz keresztény gyülekezetet, és hogyan nyilvánul meg ez a tulajdonság?
9 Isten Fia ezt mondta: „Arról ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretet van köztetek” (János 13:35). Az igazi keresztény gyülekezet tehát egy nemzetközi testvéri közösség, amely mentes minden faji, nemzeti, törzsi, társadalmi és gazdasági korláttól. Ebben a testvéri közösségben — bárhová megyünk is a földön — mindenütt találnunk kell hű barátokat, olyan személyeket, akikben megbízhatunk, és akikre bátran rábízhatjuk javainkat. Noha talán nem ismernek minket személyesen, mégis nagyobb figyelmet és szeretetet tanúsítanak irántunk, mint a rokonaink közül sokan (Márk 10:29, 30). A keresztény vallású emberek millióinak talán hihetetlenül hangzik egy ilyen nemzetközi testvéri közösség létezése. De Jehova tanúinak ezrei tényként tanúsíthatják, hogy igazi testvéri szeretetet tapasztalnak.
10. Jézus Krisztus példájának utánzása hogyan járul hozzá a másokkal való örvendetes jó kapcsolatunk kialakításához?
10 Ki ne értene egyet azzal, hogy a család tagjaival, a szomszédokkal és a munkatársakkal való jó viszony óriási mértékben elősegíti személyes boldogságunkat? Jézus Krisztus az életével mutatta be és tanította a szeretet útját. Ez az út jó kapcsolatokat alakít ki másokkal, mert „a szeretet nem bánik gonoszul a felebaráttal” (Róma 13:8-10). Amikor tehát kedvesen, együttérzően és szeretettel bánunk másokkal, megkönnyítjük számukra, hogy ők is ilyen kívánatos tulajdonságokat mutassanak fel irányunkban.
11. Hogyan óvnak meg a bibliai irányelvek attól, hogy ártsunk önmagunknak?
11 A bibliai irányelvek védelmet jelenthetnek az ellen, hogy kárt okozzunk magunknak. Ezt joggal elvárhatjuk a legjobb életúttól. A Biblia erkölcsi irányadó mértékei megóvnak minket az érzelmi károsodástól és a félelemtől, ami elkerülhetetlen velejárója a törvényellenes kapcsolatoknak (Példabeszédek 5:3-11, 18; Máté 5:27, 28; Zsidók 13:4). Ha úgy élünk, mint Jézus Krisztus önátadott tanítványai, az biztosítja számunkra a szükséges erőt, hogy távoltartsuk magunkat a túlzott borivástól, falánk evéstől, a kábítószerek fogyasztásától, a szerencsejátékoktól és egyéb káros szenvedélyektől (Példabeszédek 23:29, 30; Ésaiás 65:11; 1Korinthus 6:9-11; 2Korinthus 7:1). A korábban efféle szokásokra pazarolt összeget felhasználhatjuk mások javára, s ez magasabb rendű boldogság élményét jelenti számunkra, ami az egész szívű adakozásból fakad (Cselekedetek 20:35). Ha követjük a Biblia tanácsát, és kerüljük a keserű gyűlölködést és az irigységet, az ténylegesen elősegíti a jobb egészséget (Zsoltárok 37:1-5; Példabeszédek 14:30).
12. Tökéletlenségünk ellenére hogyan őrizhetjük meg a tiszta lelkiismeretünket?
12 Időnként mindannyiunkkal megtörténik, hogy nem olyanok vagyunk, mint amilyenek lenni szeretnénk. Szavakban vagy tettekben megbántunk másokat. Ez fájdalmas módon eszünkbe juttatja, hogy tökéletlen emberek vagyunk. De amikor alázatosan esdeklünk Istenhez bűnbocsánatért, Ő készségesen megbocsát nekünk szívből fakadó szomorúságunk miatt, és mivel hiszünk Jézus váltságáldozatának bűnengesztelő értékében (1János 2:1, 2), ezért örvendhetünk továbbra is jó lelkiismeretnek. Nem félünk Istenhez közeledni segítségért bármilyen ügyben, abban bízva, hogy szelleme által segít nekünk sikeresen megoldani nehézségeinket és megpróbáltatásainkat (1János 3:19-22).
13. Mi a helyzet azokkal, akik nem törődnek a Teremtő Szavával?
13 Mi van azokkal, akik olyan életformát választanak, amely vajmi keveset törődik a Teremtő Szavával? Nos, az ilyenek egyedül viselik gondjaikat és nehézségeiket. Azon túlmenően, hogy lehetőségük van néhány évig tartó életet élni a jelenben, nincs valódi reménységük a jövőt illetően. Ahogyan közeledik haláluk, gyakran rettegve gondolnak egy esetleges büntetésre valamely felsőbb hatalom részéről.
14. Mire tekintenek előre sóvárgó vágyakozással Jézus Krisztus igazi tanítványai?
14 Mennyire más Jézus Krisztus igaz tanítványainak a helyzete! Ők nem félnek a számonkérés napjától. Sőt, ellenkezőleg, epedve várják, hogy Jézus Krisztus eljöjjön dicsőségben, győzedelmes királyként, és megszabadítsa őket minden igazságtalanságtól és elnyomástól, s aztán kiterjessze uralmát a föld minden részére (2Thessalonika 1:6-10; Jelenések 19:11-16; hasonlítsd össze a Zsoltárok 72:8-cal!). Igen, nagyszerű jövő áll előttünk. Minek örvendhetünk majd akkor?
A JÖVŐ KIVÁLÓBB REMÉNYSÉGE
15, 16. Mily nagyszerű jövő elé néznek Isten hű szolgái?
15 A Biblia így válaszol: „Új egeket és új földet várunk az ő ígérete szerint, s ezekben igazságosság fog lakozni” (2Péter 3:13). „[Isten] letöröl szemükről minden könnyet, és halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé” (Jelenések 21:4). Még a halál sem akadályozhatja meg ennek a jövőnek megvalósulását, mert az élet Teremtője képes feltámasztani a halottakat is. És ezt a Fia által meg is teszi (János 5:28, 29).
16 Mit jelent a te számodra az isteni ígéretek beteljesedése? Gondolj csak arra, hogy Jézus Krisztus tökéletes uralma alatt élhetsz olyan személyek között, akik őszintén törődnek veled, akik boldogan helyezik a saját érdekeik elé a te érdekedet! Mindannyian a szeretet legfőbb parancsának engedelmeskednek, s ezért nem lesz többé bűnözés, sem igazságtalanság, sem elnyomás. Nem fogsz többé csalódni, és magad sem okozol csalódást másoknak. Bizonytalanság és a súlyos veszélyek miatti aggodalom ismeretlen fogalom lesz. A letörtség, az üresség és a magányosság érzése, ami megkeserítette milliók életét, nem lesz többé. A nagy fizikai fájdalom miatti nyögés nem lesz már hallható. A szomorúság könnyei többé nem teszik bánatossá senki szemeit. Még a halál sem árthat neked, s nem vethet véget hirtelen a tevékenységednek, és nem szakíthatja el tőled a szeretteidet (Ésaiás 25:6-8; 65:17).
17. Miért nincs igazi értelme azok életének, akik nem biztosítanak helyet a Teremtőnek életükben?
17 Állítsuk szembe ezt azzal, amivel azok rendelkeznek, akik — anélkül, hogy erkölcsileg romlottak lennének — nem biztosítanak helyet a Teremtőnek életükben. Talán megkapják azt a tiszteletet, és rendelkeznek azokkal az anyagi javakkal, amit szeretnének, talán még bizonyos mértékű megelégedést is találnak a szükséget szenvedők megsegítésében, valamint a kulturális tevékenységben és az egészséges élvezetekben. Mégis el kell ismerniük azt az elkerülhetetlen tényt, hogy ebben a világban semmi sem állandó. Senki sem sebezhetetlen balesetek, betegségek és halál dolgában. Az anyagi javak nem jelentenek védelmet ezek ellen, és nem vihetjük magunkkal őket, amikor az élet véget ér (Zsoltárok 49:7-21; Prédikátor 5:13-15; 8:8). Az embertársaink megsegítésére irányuló jó szándékú erőfeszítések is csalódással végződhetnek a kedvezőtlen körülmények miatt. Ezért jogosan tehetjük fel a kérdést: Mi értelme lehet az életnek, ha a jövő legvégső kilátása csupán a sírgödör? Hogyan lehet az jó, amikor az ember örök jövője ellen munkálkodik? (Hasonlítsd ezt össze a Prédikátor 1:11, 15; 2:1, 11, 12, és 9:12, 13-mal!)
A VÁLASZTÁS IDEJE
18. (a) Miért ne habozzunk az életünkkel kapcsolatos helyes döntés meghozatalában? (b) Miért vagyunk hasonló helyzetben, mint Noé patriarcha volt?
18 Mivel el kell jönnie a számonkérés napjának, különösen ez teszi égetően szükségessé, hogy az emberek mindenütt olyan életutat válasszanak, amely jutalommal, nem pedig ítélettel jár. Ez a választás azonban nagyon sürgős. Nem tudjuk, mit hoz a holnap. Azonkívül Jézus Krisztus eljövetele és hatalmának kiterjesztése az egész földre egyre jobban közeledik. Az emberiség helyzete ma hasonló Noé patriarcha helyzetéhez a világméretű vízözön előtti napokban. Neki választania kellett: (1) vagy elfogadja kortársai törvénytelen útját, vagy (2) aláveti magát Isten akaratának. Noé szerencsére helyesen választott. Bárkát épített, és családja hét tagjával együtt Isten parancsának megfelelően bement abba. Az emberi család e nyolc tagja túlélte a vízözönt, és ezért lehetünk ma is életben (1Péter 3:20).
19. Mit mond a megmentésről az 1Péter 3:21, 22?
19 Számunkra hasonlóképpen ma egyik követelmény az örök élet elnyeréséhez az, hogy Jézus Krisztus tanítványaiként átadjuk magunkat Isten szolgálatára. Amiképpen nem volt megmentés a bárkán kívül, számunkra sem létezik megmentés Isten gondoskodásán kívül, amelyet Fia, Jézus Krisztus által visz véghez. Péter, a keresztény apostol, miután utal a bárkában levő nyolc személy megmentésére, ezt írja:
„Ami pedig ennek megfelel, most is megment titeket, ez az alámerítés (nem a test szennyének eltávolítása, hanem Istenhez intézett kérelem jó lelkiismeretért) a Jézus Krisztus feltámadása által. Ő Isten jobb keze felől van, mert elment az ő útján a mennybe, akinek angyalokat, hatalmakat és uralmakat vetett alá [az Isten]” (1Péter 3:21, 22).
20. Mi mutat arra, hogy önmagában az alámerítés nem elegendő az örökké tartó élet elnyeréséhez?
20 Nem egyedül a vízben való alámerítés jelenti a megmentést. Noha a víz képes eltávolítani a szennyet vagy piszkot, „nem a test szennyének eltávolítása” jelent megmentést ünnepélyes külső lemosás által. Figyeljük meg, hogy Péter ezt mondja: ez „a Jézus Krisztus feltámadása által” van. Ezért annak, aki alámerítkezik, el kell ismernie, hogy az örök életre csakis azért van lehetősége, mert az Isten Fia áldozati halált halt, harmadnapon feltámadt és végül Isten a jobbjára magasztalta fel Őt (Róma 10:9, 10).
21. Hogyan juthatunk a jó lelkiismeret birtokába?
21 Péter hangsúlyozza továbbá ,az Istenhez intézett kérelmet a jó lelkiismeretért’. Ahhoz, hogy ilyen jó lelkiismeretünk legyen, minden alámerítkezőnek először is meg kell bánnia korábbi helytelen cselekedeteit, hitet kell gyakorolnia az örök életre vonatkozó isteni gondoskodásban, meg kell térnie gonosz útjáról, majd át kell adnia vagy el kell köteleznie magát teljes mértékben az isteni akarat cselekvésére. Az alámerítkezés ennek a belső elhatározásnak nyilvános szimbóluma. Miután teljesítette mindazt, amit Jehova Isten most megkövetel, az alámerített tanítvány a jó lelkiismeret birtokába jut. Mindaddig, amíg megőrzi ezt a jó lelkiismeretet, a megmentés állapotában marad. Isten elmarasztaló ítélete nem jut kifejezésre ellene. (Hasonlítsd ezt össze a Cselekedetek 2:38-40; 3:19 és 10:34-48-cal!)
22. Hogyan lehet hasznunkra Péter apostol két levele?
22 Minél hamarabb választja valaki ezt a kiválóbb életutat, annál hamarabb kezdi learatni annak hasznát. Ha egyszer azt választottuk, hogy Isten akaratához igazodunk, és elkötelezettségünk vagy önátadásunk szimbólumaként alávetjük magunkat a vízben történő alámerítésnek, bizonyára hűségesen ragaszkodni kívánunk ehhez a döntésünkhöz. De mi segít abban, hogy továbbra is ezt az életutat kövessük? Hogyan állhatunk ellen az olyan befolyásoknak, amelyek a jelenlegi és a jövőbeni áldások elvesztését idézhetik elő, amely áldások ahhoz kapcsolódnak, hogy Isten Fiának igaz tanítványai vagyunk? Réges-régen, az ihletett Péter apostol kitűnő választ adott ezekre a kérdésekre. Két levele képezi az alapját annak, ami ebben a kiadványban feltárásra kerül. Reméljük, hogy e két levél megvizsgálása arra buzdít majd minket, hogy a legjobb életutat válasszuk mint Isten szolgái, és a legteljesebb mértékben örvendjünk is ennek az életútnak.
[Tanulmányozási kérdések]
[Egész oldalas kép a 4. oldalon]
