Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

Amiért Isten megengedte a szenvedést

Amiért Isten megengedte a szenvedést

6. rész

Amiért Isten megengedte a szenvedést

1., 2. Hogyan tették tönkre első szüleink azt a nagyszerű kezdetet, amelyről Isten gondoskodott számukra?

MI ROMLOTT EL? Mi történt, ami tönkretette azt a nagyszerű kezdetet, amit Isten biztosított első szüleinknek az édeni Paradicsomban? Miért uralkodik évezredek óta gonoszság és szenvedés a paradicsomi béke és összhang helyett?

2 Ennek az az oka, hogy Ádám és Éva helytelenül használta fel a szabad akaratát. Szem elől tévesztették azt a tényt, miszerint nem úgy lettek megteremtve, hogy boldogulni tudjanak, ha figyelmen kívül hagyják Istent és az ő törvényeit. Úgy döntöttek: függetlenítik magukat Istentől, mert arra gondoltak, hogy ez majd még jobbá teszi életüket. Ezzel kiléptek a szabad akarat Isten által megszabott korlátai közül (1Mózes 3. fejezet).

Az egyetemes szuverenitás vitakérdése

3—5. Miért nem pusztította el Isten Ádámot és Évát, és kezdte újra [egy másik emberpárral]?

3 Vajon miért nem pusztította el Isten Ádámot és Évát, s kezdte újra egy másik emberpárral? Azért, mert az egyetemes szuverenitását vonták kétségbe, azt, hogy neki van egyedül joga uralkodni.

4 A kérdés ez volt: Kinek van joga uralkodni, és kinek az uralma jó? Isten mindenhatósága és az a tény, hogy ő minden teremtmény Teremtője, jogot ad neki, hogy uralkodjon felettük. Mivel örökbölcs, az ő uralma a lehető legjobb valamennyi teremtmény számára. De most kétségbe vonták Isten uralmát. Lehet, hogy valami hiba csúszott a teremtésébe — az ember megteremtésébe? A továbbiakban majd megvizsgáljuk, hogyan érintette ez a kérdés az emberi feddhetetlenséget.

5 Az a tény, hogy az ember függetlenné vált Istentől, egy másik kérdést is magában foglalt: Jobban tudnak-e az emberek tevékenykedni, ha nem uralkodik felettük Isten? A Teremtő minden bizonnyal tudta a választ, de egy biztos módot adott az embereknek arra, hogy ők maguk is választ kapjanak — mégpedig azt, hogy megadta nekik az áhított abszolút szabadságot. Ők a saját szabad akaratuk útját választották, s Isten megengedte ezt.

6., 7. Miért engedte Isten oly hosszú ideig, hogy az emberek abszolút szabadságot élvezzenek?

6 Isten azáltal, hogy elegendő időt hagyott az embereknek arra, hogy tapasztalatot szerezzenek az abszolút szabadságot illetően, egyszer s mindenkorra rendezni kívánta azt az ügyet, hogy vajon az emberek Isten uralma alatt, vagy a saját uralmuk által élnek jobban. S a megengedett időnek elég hosszúnak kellett bizonyulnia ahhoz is, hogy az emberek eljussanak arra, amit politikai, ipari, tudományos és orvostudományi téren az előrehaladás csúcsának tartanak.

7 Isten ezért korlátlan szabadságot adott az embernek egészen napjainkig arra, hogy minden kétséget kizáróan igazolódjon: sikeres lehet-e a tőle független emberi uralom? Ily módon az embernek hatalmában állt választani kedvesség és kegyetlenség, szeretet és gyűlölet, igazságosság és igazságtalanság között. De ugyanakkor szembesülnie kellett választásának a következményével is: jóság és béke, vagy gonoszság és szenvedés.

Szellemi teremtmények lázadása

8., 9. a) Hogyan tört ki lázadás a szellemi birodalomban? b) Ádámon és Éván kívül kiket befolyásolt még Sátán a lázadásra?

8 Van egy másik megfontolandó tényező is. Ősszüleink nem az egyedüliek voltak, akik fellázadtak Isten uralma ellen. De vajon ki más létezett még abban az időben? Szellemi teremtmények. Mielőtt Isten megteremtette az embert, az élet egy magasabb létformáját hozta létre: nagyszámú angyalt teremtett, hogy az égi birodalomban éljenek. Őket is szabad akarattal teremtette meg, és nekik is alá kellett volna rendelni magukat Isten uralmának (Jób 38:7; Zsoltárok 104:4; Jelenések 5:11).

9 A Biblia beszámol arról, hogy a lázadás először a szellemi birodalomban tört ki. Egy szellemi teremtmény abszolút szabadságot akart. Sőt azt akarta, hogy az emberek őt imádják (Máté 4:8, 9). Ez a szellemi lázadó fontos szerepet töltött be abban, hogy Ádámot és Évát lázadásra bírja, mivel hamisan azt állította, hogy Isten visszatart tőlük valami jót (1Mózes 3:1–5). Ezért nevezik ezt a teremtményt Ördögnek (Rágalmazónak) és Sátánnak (Ellenfélnek). A későbbiek folyamán más szellemi teremtményeket is rávett a lázadásra. Ezek démonokként váltak ismertté (5Mózes 32:17; Jelenések 12:9; 16:14).

10. Mi származott az emberek és a szellemi teremtmények lázadásából?

10 Az emberek Isten elleni lázadásukkal nyitottá tették magukat a Sátán és démonai által gyakorolt befolyásra. Ezért nevezi a Biblia Sátánt ’a dolgok e rendszere istenének’, aki „megvakította a hitetlenek elméjét”. Isten Szava azt mondja, hogy „az egész világ a gonosznak hatalmában van”. Maga Jézus ’a világ uralkodójának’ nevezi Sátánt (2Korinthus 4:4; 1János 5:19; János 12:31).

Két vitakérdés

11. Milyen más vitakérdést vetett még fel Sátán Istennel kapcsolatban?

11 Sátán felvetett egy másik vitakérdést is, ami kihívás volt Isten ellen. Tulajdonképpen azzal vádolta Istent, hogy hibásan teremtette meg az embereket, és hogy senki sincs, aki helyesen akarna cselekedni, amikor nyomás éri. Sőt azt állította, hogy próba alá kerülve az emberek megátkozzák majd Istent (Jób 2:1–5). Ily módon Sátán kétségbe vonta az emberi teremtmény feddhetetlenségét.

12—14. Hogyan tisztázta az idő az igazságot a Sátán által felvetett két vitakérdést illetően?

12 Isten ezért elegendő időt hagyott az intelligens teremtményeknek arra, hogy meglássák, hogyan fog megoldódni ez a vitakérdés és az Isten szuverenitására vonatkozó vitakérdés. (Vö. 2Mózes 9:16.) Az emberi történelem későbbi eseményei feltárták az igazságot e két vitakérdést illetően.

13 Mindenekelőtt mit tárt fel az idő az egyetemes szuverenitás és az Isten uralmának jogosságát érintő vitakérdéseket illetően? Az emberek vajon jobban kormányozták magukat, mint ahogy Isten kormányozta volna őket? Van-e akár egyetlen olyan, Istentől független emberi uralmi rendszer is, amely háborútól, bűnözéstől és igazságtalanságtól mentes, boldog világot teremtett volna? Megszüntette-e akár egy is a szegénységet, jólétet biztosítva mindenkinek? Legyőzte-e valamelyik is a betegséget, az öregséget és a halált? Isten uralma mindezt képes megtenni (1Mózes 1:26–31).

14 S mit tárt fel az idő a második vitakérdést illetően, amely az emberi teremtés milyenségére vonatkozott? Hibázott-e Isten, amikor így teremtette meg az embereket? Van-e közülük olyan, aki próba alatt is helyesen cselekszik? Vannak-e olyan emberek, akik kinyilvánították, hogy ők Isten uralmát akarják a független emberi uralom helyett?

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 13. oldalon]

Isten időt adott az embereknek, hogy elérjék teljesítményeik tetőfokát

[Forrásjelzés]

NASA-fotóra másolva