8. fejezet

A szeretet Istenét kinyilatkoztató adományok

1., 2. Milyen kérdések juthatnak valakinek az eszébe, amikor a Zsoltárok 25:8 és a Márk 10:18 bibliai kijelentésein elgondolkozik?

HONNAN tudjuk azt, hogy Isten jó? Miért ne lehetne rossz a Mindenható Isten, vagy miért ne lehetnének legalábbis rossz tulajdonságai? Honnan tudhatjuk, hogy valóban jóindulatú az emberek iránt, és csak jót akar nekünk?

² Ezek a kérdések futhatnak át valakinek az elméjén, amikor megvizsgálja a zsoltáros kijelentését: „Jó és egyenes Jehova”, vagy Jézus szavait: „Senki sincs jó, csak egy, az Isten” (Zsoltárok 25:8; Márk 10:18).

3—5. a) Ha Isten jó, mit kell elvárnunk tőle? b) Milyen két dologra van szükségük az értelmes teremtményeknek? Miért?

³ Ha Isten jó, akkor olyan Istennek kell lennie, aki az egész teremtésről gondoskodik. Elsősorban a létfenntartásukat alapozza meg.

⁴ Azonkívül egy jó Istentől elvárhatnánk, hogy teremtményeinek többet nyújtson, mint az életfeltételeket. Ez különösen ránk vonatkozik, mert az emberek a puszta fennmaradásuknál többet kívánnak az élettől. Isten nyilvánvalóan nem azért teremtett értelmes lényeket, hogy komor egyhangúságban éljenek. Isten tehát gondoskodott arról, hogy öt érzékszervvel áldja meg értelmünket. Az érzékszerveinket nemcsak az életben maradáshoz használjuk fel, hanem képesek vagyunk megbecsülni és élvezni a környezetünket. Valóban, sajnálatra méltók azok az emberek, akik vakok, süketek, vagy akik elvesztették szagló vagy ízlelő érzéküket, mivel hiányzik számukra az életet gazdagabbá tevő örömök forrása.

⁵ Ennek megfelelően a földnek mint az ember  lakhelyének rendelkeznie kell az életet szebbé tevő dolgokkal. Vajon így van ez?

ÖRÖMET OKOZÓ DOLGOK

6., 7. Hogyan bizonyítják a gyümölcsfák Isten jóságát?

⁶ Gondolj arra, milyen csodálatos egy gyümölcsfa. Egy betű szerinti „gyümölcsgyár”. Ágai rakva tápláló terméssel. És ez a gyár zajtalanul működik, anélkül hogy füsttel vagy sugárzással beszennyezné vagy megfertőzné a környezetét. Amellett, hogy táplálékot termel, a szem számára is élvezetes. Élvezetet jelent egy gyümölcsöskertben sétálni. A fák hűs árnyat adnak, felfrissítik a levegőt, oxigént szolgáltatnak, és gyakran kellemes illatot is árasztanak.

 ⁷ Azonkívül a gyümölcs nemcsak az élet fenntartását szolgálja. Pompás dolog és öröm gyümölcsöt enni, vagy mindazt a táplálékot, amit Isten nekünk adott. Melyik ember tudná feltalálni az őszibarack, a narancs, a cseresznye, az alma, a banán vagy a mangó ízét? Az emberek legfeljebb csak rossz utánzatokat tudnak előállítani.

8., 9. Miért nem lehet a zene más, mint egy jóakaró Isten különleges adománya?

⁸ Egy másik csodálatos adomány a zene. Lehet nyugtató hatású, de egész magas fokú eksztázist is okozhat. Komoly és alapos elmélkedésre késztethet. Lehet andalító, vagy cselekvésre ösztönözheti az embert. Bizonyos dallamok emlékezetünkbe idézhetnek szép helyeket vagy eseményeket.

⁹ Ki magyarázhatja meg pontosan, miért gyakorol a zene ilyen figyelemre méltó hatást az ember értelmére és szívére? Zeneérzékünk, hang- és ritmusérzékünk, amely lehetővé teszi, hogy élvezhessük a zenét, olyan adomány, amelyet csak egy olyan Teremtő plántálhatott belénk, aki maga is szereti a szépet. És milyen örömet okoz Isten adománya azoknak, akik azzal a képességgel rendelkeznek, hogy jó zenét tudnak alkotni, hogy ezzel szórakoztassák embertársaikat!

10. Vajon azt gondolod te is, hogy a beszédképességünk Isten egyik adománya, amely az embert az ő [Isten] „hasonlatosságára” formálja? Magyarázd ezt meg!

¹⁰ Az a képességünk, hogy egymással beszélgethetünk, az egyik legnagyszerűbb adomány. Milyen rettenetes volna, ha nem tudnánk gondolatainkat kicserélni egymással, vagy ha csak az írás vagy jelbeszéd útján vagy morgással vagy dörmögéssel tudnánk egymást megérteni! Az ember jobban kifejezheti a gondolatait, és hamarabb választ kaphat szóban, mint például nyomtatott oldalakkal. Ennek ellenére az olvasás és az írás adománya hasonló örömet jelent.

11. Nevezz meg néhány más adományt, amelyek nem elengedhetetlenek az élethez, mégis gazdagítják életünket!

¹¹ Emellett káprázatos színpompa uralkodik az egész teremtett világban: a virágok végtelen változatos  szépsége, a nagyszerű naplementék, amelyet egyetlen festő sem képes oly szépen megfesteni és a föld sok más, számtalan szépsége. Mindezek kedves adományok, és örömet okoznak nekünk, ha a kapott érzékszerveink segítségével érzékelhetjük őket.

12. Mire hívhatjuk fel azok figyelmét, akik — a Teremtő létezésében kételkedve — azt állítják, hogy a számukra örömet jelentő dolgok csupán a működésükhöz tartozó gyakorlati célt szolgálnak?

¹² Egyesek, akik kétségbe vonják a teremtést, mégis kifogásokat emelhetnek. Például azt mondhatják, hogy a virágok illata és színe csak szükséges célt szolgál, mert odacsalogatja a rovarokat, amelyek elvégzik a virágok beporzását. Ez részben igaz. De ha ezeknek a különleges adományoknak csak ez lenne az egyedüli célja, akkor miért okoz az embernek is oly sok gyönyörűséget? Miért fokozza szívünk nyugalmát és jóérzésünket? És ki az, aki pusztán rendeltetésszerű céllal megmagyarázza a szép naplementét? Ki akarja azt mondani, hogy a zene nem az ember örömére szolgál, hanem szükségünk van rá az életünk fenntartása céljából?

13. Mit mondhatunk arról, hogy sok célszerű dolog öröm forrása is számunkra?

¹³ Az a tény, hogy az életben sok célszerű dolog egyidejűleg örömünk és kellemes közérzetünk forrása, Isten sokrétű bölcsességéről, csodálatos gazdálkodói képességéről, és teremtményei iránt érzett mély szeretetéről tanúskodik.

ADOMÁNYOK, AMELYEKET TALÁN NEM ÉRTÉKELÜNK

14. Általában mit gondolnak olyan dolgokról, amelyek nem okoznak közvetlenül örömet?

¹⁴ Sokszor nem tartjuk szükségesnek, hogy felfigyeljünk a számunkra nem szépnek tűnő dolgokra. Ez érvényes elsősorban a rovarokra, amelyeket gyakran kártevőknek vagy káros férgeknek tartunk. A Teremtő azonban itt is valami jóról gondoskodott számunkra. De pont ez a néhány dolog, amelyet lebecsülünk, a  legnagyobb gondoskodások egyike, amely fáradságos munkától ment meg bennünket, hogy időnket szebb dolgokra fordíthassuk.

15. Milyen hasznos munkát végez számunkra például a földigiliszta?

¹⁵ Gondoljunk a földigilisztára. Ez a kis teremtmény teljesen ártalmatlan, és egy hektár földön sokszor több mint ötmillió giliszta található. Szüntelenül dolgoznak. Évente 13–16 tonna földet mozgatnak meg hektáronként, és másfél méter mélyen is dolgoznak. Testükben megemésztik a szerves anyagokat, és ezzel gazdagítják a talaj kalcium-, magnézium-, kálium-, foszfor- és nitráttartalmát, amelyek elengedhetetlenek a növények egészséges növekedéséhez. Hozzájárulnak még a talaj lúgos és savas egyensúlyának megőrzéséhez. Ők gondoskodnak a talaj szellőzéséről, átnedvesítéséről, és csökkentik a megromlás  veszélyét. Leviszik a leveleket és más növényi részeket a felszín alá, ezzel is gazdagítva a talajt.

16. Hogyan segítik elő a giliszták és a rovarok azt, hogy az ember örülhessen az életnek?

¹⁶ Ha nem lenne giliszta, az ember maga végezhetné el ezt a munkát. Ez azonban lehetetlen, hiszen akkor a földműves éjjel-nappal egyaránt a földjén dolgozhatna, hogy a földigilisztához hasonlóan megmunkálja azt. S a költségek sokkal magasabbak lennének, semhogy azt a földműves meg tudná fizetni. Ahogyan a gyümölcsfák és a növények táplálékot teremnek az ember számára anélkül, hogy túl sokat, vagy egyáltalán valamit is kellene azért tenni, ugyanúgy a giliszta is elvégzi a maga munkáját. Emellett a rovarok nagy serege is sok unalmas, egyhangú munkát végez, s így az embernek több ideje marad a kellemesebb szellemi igényeinek kielégítésére.

17., 18. Milyen hasznot hajtanak számunkra a rovarok?

¹⁷ Arról a szolgálatról, amelyet a rovarok végeznek az ember számára, ezt mondta Carl D. Duncan, a San José State College entomológia- és botanikaprofesszora:

¹⁸ „Nem túlzás azt mondani, hogy a rovarok az emberi világ jellegét erősebben meghatározzák, mint maga az ember, és hogy a világ gyökeresen megváltozna, ha hirtelen teljesen eltűnnének. Felettébb kétséges, hogy akkor az ember képes lenne bármilyen formában is szervezett társadalmat fenntartani.”

MI A HELYZET A „KÁRTEVŐKKEL”?

19., 20. a) Milyen tényező játszik fontos szerepet a „kártevők” problémájával kapcsolatban? b) Milyen természetes folyamat nehezíti meg a küzdelmet bizonyos emlősök, rovarok és kórokozók ellen?

¹⁹ Duncan professzor egy másik tudóst is idézett, dr. Frank Lutzot, aki csupán fél százalékra becsülte azoknak a rovaroknak a számát, amelyeket az Egyesült Államokban „kártevőknek” lehet nevezni.

²⁰ Ha a „kártevők” problémájával foglalkozunk, el kell ismernünk, hogy itt az ember borította fel az egyensúlyi állapotot. A szemét és a környezetszennyezés  is hozzájárult az ökológiai egyensúly felbomlásához. Mert egy bizonyos rovar vagy állat kiirtása más állatok fokozott elszaporodásához vezet. Ha méreggel védekeznek ezek ellen, a legtöbb elpusztul, de az ellenállóbbak életben maradnak, elszaporodnak és a kiirtottak helyébe lépnek. Jelenleg (Amerikában) az úgynevezett „szuperpatkány” problémája fenyeget, amelyeket csak a legerősebb és a legveszedelmesebb mérgek pusztítanak el. Hasonló a tapasztalat bizonyos rovarokkal és kórokozó baktériumokkal is.

21. A „kártevők” miért nyomulnak be gyakran az emberek életterébe?

²¹ Ha az úgynevezett „kártevők” túlzottan elszaporodnak, elhagyják természetes környezetüket, és seregesen benyomulnak az emberek életterébe. Megrohanják és megsemmisítik az emberek élelmiszerkészleteit, és tönkreteszik javaikat. Betegségeket terjesztenek, de nem a saját betegségeiket, hanem olyan kórokozókat hordoznak magukban, amelyek a hulladék vagy a szennyvíz miatt terjednek. Ez különösen a nagyvárosokban figyelhető meg, ahol a gondatlanul eldobált hulladék csábítja a legyeket, patkányokat, és most a „szuperpatkányokat”, kedvező feltételeket teremtve elszaporodásukhoz.

22. Milyen szolgálatot végeznek még a „kártevők” is?

²² De ezek a lebecsült teremtmények is szolgálatot végeznek azzal, hogy „kártevők”. Nemcsak eltávolítják a hulladék egy részét, hanem jelenlétükkel arra kényszerítik az embert, hogy tegyen valamit környezete tisztaságáért, hogy a kártevők ne tudjanak élősködni. Ezzel bizonyos mértékben megálljt parancsolnak az emberek nemtörődömségének, lustaságának és piszkosságának.

23. Hogyan tesznek jót az embereknek azok az állatok, amelyek közül egyeseket „kártevőknek” neveznek?

²³ A természet „egészségőrei”, a rovarok, mikroorganizmusok és a nagyobb állatok is egyaránt többet tesznek, mint amit az ember képes lenne megtenni. Keményen dolgoznak, hogy megtisztítsák az erdők talaját  az elszáradt ágaktól és fáktól. A dögevők eltávolítják az állati tetemeket. Így elejét veszik sok pusztító erdőtűznek, környezetszennyeződésnek és betegségnek.

MIÉRT LEHETÜNK BOLDOGOK AZ AGGASZTÓ DOLGOK ELLENÉRE?

24. A sok eddig említett adomány miért bizonyíték arra, hogy Isten boldog, és bennünket is szeretne boldoggá tenni?

²⁴ Istennek ezek az adományai sok olyannal együtt, amelyeket itt nem tudtunk felsorolni, megkönnyítik az emberek terheit. Oltalmazzák a betegségektől és örömet okoznak nekik. Ezzel bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy Isten valóban jó, és hogy Ő ,boldog Isten’ (1Timótheus 1:11). Isten örül az életnek, és a teremtéssel az volt a célja, hogy másokkal is megossza ezt az örömét (Jelenések 4:11). A dolgok jelen rendszerében azonban lehetünk-e valóban boldogok, és örülhetünk-e az életnek?

25., 26. Mondj egy példát arra, hogy az aggodalmak messze eltörpülnek Jehova szándékának ismerete mellett!

²⁵ A dolgok e felfordult rendszerében időről időre szomorúság ér minket. De ha megértjük, milyen jó szándéka van a Teremtőnek velünk kapcsolatban, akkor egészében véve a dolgot boldogok lehetünk.

²⁶ Például egy családban meghalhat valaki. Ez bizonyosan sok szomorúságot okoz, mivel a halál ellenség (1Korinthus 15:26). De aki hisz Istenben, és meg van győződve jóságáról, nem engedi, hogy a szomorúság porig sújtsa. Ezzel kapcsolatban Pál ezt írta: „Továbbá, testvérek, nem akarjuk, hogy tudatlanságban legyetek azokra vonatkozóan, akik [a halálban] alszanak, hogy ne legyetek szomorúak, mint a többiek, akiknek nincs reménységük.” Ezután Pál vigasztalóan beszélt a föltámadásról (1Thessalonika 4:13).

27. Mi a legjobb példa arra, hogy valaki a szomorú események ellenére is boldog maradhat?

²⁷ Mégis hajlamosak vagyunk arra, hogy a gondjaink megzavarják boldogságunkat. Ennek az ellenkezőjére Jehova Isten mutatja a legjobb példát. Gondoljunk  Isten jóságának arra a nagy megnyilvánulására, hogy a Fiát emberként leküldte a földre, hogy meghaljon értünk. Ez messze felülmúlja a megszokott mértéket. Jehova ki nem érdemelt kedvessége ez. Pál apostol felhívja a figyelmünket e szeretetteljes cselekedet nagyságára, és ezt írja: „Isten azonban azáltal ajánlja nekünk a saját szeretetét, [hogy] míg bűnösök voltunk, Krisztus meghalt értünk” (Róma 5:8). Azt gondolod, hogy ez nem okozott Istennek nagy szomorúságot? Mi lehet szomorúbb egy apa számára, mint amikor a szeretett fiát meghalni látja! Mégis, Istent igen boldoggá tette az, hogy megláthatta, mennyire engedelmes a Fia, aki mindvégig hű maradt, és kész volt meghalni az emberiségért. Istent az a gondolat is boldoggá tette, hogy mennyi sok jót hozott számunkra az az áldozat, ami az ő és a Fia számára fájdalmas volt (Ésaiás 53:10, 12). Valóban, hogy Isten a saját Fiát adta, ez volt szeretetének a legnagyobb megnyilvánulása!

28. Hogyan érintette Jehovát az az állapot, amelybe az emberek a bűn miatt kerültek?

²⁸ Gondoltál-e már arra, hogy mennyire fájt Jehovának, amikor az emberiséget, az ő teremtésművét szorongatott helyzetben találta, mert elvetették törvényeit, és nem voltak engedelmesek? Amikor az emberek gonoszul cselekedtek, és nagy szerencsétlenséget vontak magukra és Isten köztük élő szolgáira, ,Isten mély fájdalmat érzet a szívében’ (1Mózes 6:6).

JÉZUS A PÉLDAKÉP — HOGYAN LEHETÜNK BOLDOGOK A SZENVEDÉSEK ELLENÉRE?

29. Mit tapasztalt Jézus, amikor a földön volt?

²⁹ Amikor Jézus Krisztus a földön járt, tökéletesen visszatükrözte az Atyja személyiségét és cselekvésmódját. Jézus ezt mondta: „Aki engem látott, látta az Atyát is” (János 14:9). Így tehát Istent nem kell betű szerinti szemünkkel látnunk, hogy megérthessük Őt. De Jézust is érte olykor szomorúság. A prófécia  Jézusról mint a ,fájdalom férfiáról’ beszél, és ezt mondja: „Megvetett volt, és jelentéktelennek tartottuk Őt.” Ennek ellenére boldoggá tette a cselekedete. Ugyanebben a próféciában halljuk: „Lelke szenvedése folytán látni fog, megelégszik . . . sokakat igazságos útra visz” (Ésaiás 53:3, 11).

30. Különösen mi szomorította el Jézust?

³⁰ Jézust gyakran elszomorította az, hogy az izraeliták, akiknek ismerniük kellett volna Istent, emberi, vallásos hagyományaikkal elidegenedtek Istentől. „Mélyen megszomorodott a szívük érzéketlensége miatt” (Márk 3:5). Bánkódott amiatt, hogy az emberek „elgyötörtek és szétszórtak voltak, mint a pásztor nélküli juhok” (Máté 9:36). Ez kétségkívül szomorúsággal töltötte el. Amikor barátjának, Lázárnak a sírjához lépett, aki röviddel azelőtt halt meg, „könnyekre fakadt” (János 11:35).

31. Hogyan mutatta meg Jézus, hogy a szomorú dolgok ellenére sem vesztette el örömét?

³¹ Jézusnak tehát, hozzánk hasonlóan, volt oka a szomorúságra. De vajon engedte, hogy szomorúsága megrontsa azt a boldogságot, amit Atyjától kapott feladatának elvégzése közben érzett? Nem örült-e barátainak, akiket tanított, és akikkel három éven át együtt volt? Nyoma sincs annak, hogy a jelenlétükben szomorú lett volna, vagy elutasító szellemet tanúsított volna irántuk. Sohasem rendült meg hitében, és soha nem lankadt el tevékenységében. Tudta, hogy ,sikerül majd megtennie azt, ami Jehovának tetszik’, s hogy az Atyjától megkapja a ,halál és a Hádesz kulcsát’, és idővel mindaz a kár megtérül, amit a bűn és a halál előidézett (Ésaiás 53:10; Jelenések 1:18; 20:13).

32. a) Mire következtethetünk akkor, ha elgondolkozunk Isten adományain? b) Hogyan örvendeztethetnénk meg Istent? (Zsoltárok 149:4).

³² Mindez egy kis bepillantást nyújt Isten jóságába. Ez indítja szívünket az Ő utánzására. Ha utánozzuk Őt, csodálatos módon el tudjuk viselni a fájdalmat ebben az időben, és még boldogok is lehetünk. Az  engedelmességünk által örömet szerezhetünk még Jehovának is (Zsoltárok 149:4; Példabeszédek 27:11). Gondoljunk arra is, hogy egyszer olyan életünk lesz, amelyben nem lesz többé „sem fájdalom, sem gyász, sem jajkiáltás” (Jelenések 21:4).

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 89. oldalon]

Isten csodálatos naplementéket, virágillatot, ízes ételeket, élvezetes hangokat adott nekünk — mindezt azért, hogy kellemesebbé tegye az életünket

[Kép a 92. oldalon]

A földigiliszták olyan munkát végeznek, amit egyetlen földműves sem tudna megtenni