7. fejezet

Az élet Forrása és Fenntartója

1. Milyen kérdések merülnek fel, ha valaki fontolóra veszi, vajon Jehovát tekintse Istenének?

JEHOVA ISTEN hozta létre azt az elrendezést, ami által az emberek megszabadulnak a bűntől és a tökéletlenségtől. De vajon Ő életben is tarthatja az embereket? Biztosak lehetünk-e abban, hogy ha valaki Jehovát tekinti Istenének, az örökké egészségesen és boldogan élhet?

2. Isten képes lesz-e örökké működésben tartani a világegyetemet, amelyet megteremtett?

² Mivel Isten képes volt megteremteni a földet, képes azt megtartani is. Ha szükséges, folyamatosan megújíthatja a nap energiáját. Ő a mi föld-űrhajónkat önellátónak alkotta meg: hulladék anyagait képes újból értékesíteni, és felszínét szüntelenül megújítani. Ha békén hagyjuk az erdőket és a folyókat, azok rövid idő alatt megújulnak, úgyhogy az emberi rombolás nyomán keletkezett kár nyomtalanul eltűnik.

3., 4. a) Ellentmondanak-e Salamon király szavai a Prédikátor 1:4-ben annak az elképzelésnek, hogy az emberek örökké élhetnek? Magyarázd ezt meg! b) Hogyan mutat rá Salamon megállapítása — Jézus szavaival együtt — arra, hogy az életünknek még ebben a szerencsétlen világban sem kell céltalannak és reménytelennek lennie?

³ Mi lesz a helyzet itt a földön az emberekkel? Salamon király, aki alaposan megismerte az életet, ezt mondta: „Az egyik nemzedék megy, és a másik jön; a föld azonban még határtalan ideig fennmarad” (Prédikátor 1:4; 1Korinthus 7:31). Salamon ezzel nem azt akarta mondani, hogy az emberi nemzedékekkel ez mindig így lesz. Ő az élet hiábavalóságáról beszélt a dolgok jelen rendszerében, amelyben „királyként” a halál uralkodik. Aki elolvassa a Prédikátor könyvét, megállapíthatja, hogy Salamon bölcs tanácsait a mára vonatkozóan adta. Lényegében azt mondta, hogy reménységünket  ne a jelenlegi világrendszerbe és annak anyagi csábításaiba, látványosságaiba vessük.

⁴ Miután Salamon feltárta az emberiség jelenlegi állapotát, beszámolt vizsgálódásainak eredményeiről, és leírta: „A dolgok vége, miután mindent hallottunk, ez: Féld az igaz Istent, és tartsd meg parancsait. Mert ez az ember egész kötelessége” (Prédikátor 12:15). Jézus, aki nagyobb volt Salamonnál, feltárta: „Az jelent örök életet, hogy folytonosan ismeretet fogadjanak be rólad, az egyedül igaz Istenről, és akit te elküldtél, a Jézus Krisztusról” (János 17:3).

5., 6. a) Hogyan élhetnek örökké az emberek? b) Milyen jellegzetes emberi tulajdonságok bizonyítják egy élő Teremtő létezését, aki jó szándékkal van irántunk?

⁵ Nem lesz-e csodálatos dolog jó barátok és szeretett rokonok közt élni annak tudatában, hogy sohasem kell szomorkodnunk az elvesztésük miatt? De vajon lehetséges ez?

⁶ Ez nemcsak lehetséges — ez teljesen bizonyos, mert „Jehova . . . valóban Isten. Ő az élő Isten és a Király határtalan ideig” (Jeremiás 10:10). Mózes megemlítette az örökkévalóság Istenét imájában. Ezt mondta: „Határtalan időtől határtalan ideig Isten vagy” (Zsoltárok 90:2). Isten, aki maga is örökké él, létrehozhatja és örökre fenntarthatja az életet. Az a tény, hogy az embereknek képzelőereje, szépérzéke, jósága, szeretete és sok más érzelmi tulajdonsága van, azt bizonyítja, hogy van egy élő Teremtő, és hogy ez a Teremtő jóindulattal van az emberiség iránt. Egy olyan világban, amelyben a véletlen és a vak erők kormányoznak, az érzelmeknek nincs helyük. Nem, az életnek élő forrásának kell lennie.

ŐSNEMZÉS — EGY TÉVES KÖVETKEZTETÉS

7., 8. Hogyan bizonyította be Louis Pasteur, hogy élő nem keletkezhet önmagától az élettelen anyagból?

⁷ 1864-ben azt mondta az ismert tudós, Louis Pasteur — akinek az orvostudomány és a sebészet oly sokat  köszönhet — a híres párizsi Sorbonne (Szorbon) egyetemen tartott egyik előadásán:

⁸ „Uraim! Szeretnék utalni erre a (steril) folyadékra, és azt mondani önöknek: Csöpp vizemet a teremtés mérhetetlenségéből vettem, és ez tele van olyan elemekkel, amelyek alkalmasak az alacsonyabb élőlények kifejlődéséhez. És várok, és figyelek, és kérem, és könyörgök hozzá, hogy ismételje meg az első teremtés színjátékát. Ez azonban néma — néma a kísérlet kezdetétől fogva, mióta több év elszaladt; néma, mert távol tartottam attól az egyetlen dologtól, amit ember nem hozhat létre — a levegő csíráitól —, az élettől, mert az élet egy csíra, és egy csíra az élet. Az ősnemzés tanítása sohasem fogja ezt a halálos döfést kiheverni, amit ez az egyszerű kísérlet adott neki.”

9. Mi bizonyítja, hogy a tudósok és mások ma is bíznak Pasteur felfedezésében?

⁹ Ez a magyarázat több mint száz éve hangzott el, és még ma is helytálló. Eddig még egyetlen tudósnak sem sikerült spontán életet létrehozni élettelen anyagból. Orvosok, fogorvosok, sebészek és tudósok valóban hisznek Pasteur kísérleteiben. Sterilizálják sebészi és kórházban használatos egyéb eszközeiket; pasztőrözik a tejet, és sterilizálják a vizet, hogy ne legyenek benne olyan csírák, amelyek  fertőzést vagy gyulladást okoznak. Mi haszna lenne a sterilizálásnak, ha steril körülmények között élet keletkezhetne? Vajon meddig áldozna milliókat a világ, ha ily módon rájönnének, hogy hatástalan és megbízhatatlan ez a módszer?

10. a) Mely szavakkal utal a Biblia az élet forrására? b) Miért következetlen az, aki azt kérdezi, hogy ki teremtette Istent?

¹⁰ Így minden bizonyíték arra mutat, hogy az életnek egyetlen forrása van, s ez maga is élő. A Biblia azt mondja Jehova Istenről: „Nálad van az élet forrása” (Zsoltárok 36:10). Megkérdezhetné valaki: „Ha az élet keletkezéséhez egy meglevő élet szükséges, akkor ki teremtette Istent?” De ezzel csak megkerüljük a kérdést, vagyis kitérünk a kérdés elől. Akik felteszik ezt a kérdést, nem következetesek, mert azt nem tartják nehéznek elhinni, hogy az élettelen anyag már öröktől fogva létezett.

EGY VÉGTELEN TEREMTŐ

11., 12. Miért nem várhatjuk el, hogy fenséges Teremtőnket tökéletesen felfoghassuk? (Ésaiás 40:18, 22).

¹¹ Azt nyilvánvalóan nem várhatjuk el, hogy a hatalmas világegyetem Teremtőjét teremtményei tökéletesen felfoghassák (Róma 11:34). Ettől függetlenül a tudományban és a matematikában ismerik a „végtelen” fogalmát. El tudnak képzelni végtelen teret. És amint a csillagászok mondják, lehetséges, hogy a világegyetem is határtalan, végtelen. Mennél távolabbra tekintenek teleszkópjaikkal, annál több galaxist (tejútrendszert) fedeznek fel.

¹² Forduljunk az ellenkező irányba, a végtelenül kicsiny dolgok felé, és így megállapíthatjuk, hogy a fizikusok még mindig nem találták meg a legkisebb részecskét. Amikor az atomot felfedezték, minden olyan egyszerűnek tűnt. Az atom volt az oszthatatlan részecske — gondolták a tudósok. Az atommal végzett kísérletek azonban kimutatták, hogy ez az elmélet helytelen következtetések eredménye volt. Az atomot alkotó részecskék vagy gyanított részecskék listája  már meglehetősen hosszú, de még mindig nem teljes.

13. Mit hihetünk el létezésünkről, ha Isten szavát az 5Mózes 32:40-ben elfogadjuk?

¹³ És vajon ezek után nem tudunk olyan Istent elképzelni, akinek nincs kezdete — aki örökké él? Ezt Isten jelenti ki saját magáról (5Mózes 32:40; Róma 16:26). Ha elismerjük ezt az Istennel kapcsolatos kijelentést, akkor azt is elismerjük, hogy képes a neki engedelmeskedő személyeknek életet adni, és ezt az életet örökre megtartani.

KÖRFORGÁSOK A FÖLDÖN AZ EMBEREK ÉRDEKÉBEN

14. Milyen kérdés merül fel a saját életünkkel kapcsolatban, ha körülöttünk csak az elmúlást és a halált figyelhetjük meg?

¹⁴ Sokan azt kérdezik: „Miért halad minden élőlény az elmúlás felé — hogy a sejtek és szövetek elhalnak, ami létrehozza az öregedési folyamatot, amely végül is halálhoz vezet? Nem lesz ez mindig így az embernél?” Mindjárt meglátjuk.

15. Mi lenne a földön, ha soha semmi sem pusztulna el, nem romlana meg, vagy nem változna meg az összetételében?

 ¹⁵ A földön minden fizikai folyamat az elmúlás felé halad. A kőzet szétmállik. A fa elkorhad. Mi lenne azonban, ha az időjárás nem hatna a kövekre, a fára és más anyagokra, és ha a szerves anyag nem bomlana fel? Ez azt jelentené, hogy a föld steril lenne. Akkor csak igen kevés vagy egyáltalán semmiféle kémiai folyamat sem mehetne végbe. Emésztőrendszerünk nem tudna tökéletesen működni, mivel ahhoz kémiai folyamatokra és baktériumok tevékenységére van szükség. Ezáltal a táplálék beépül és átalakul. Alig kellene munkát is végeznünk, mivel kevés dolog változna meg a szerkezetében. Ma készítenek olyan műanyagokat, amelyek csak nehezen bomlanak el, és  mily nagy nehézséget jelent ez a hulladékeltakarítás szempontjából!

16. a) Milyen változásoknak kell az anyagban végbemennie, hogy az élet folyamatosan fennmaradjon a földön? b) A halál okát tekintve miben különbözik az ember az állattól?

¹⁶ Ahhoz, hogy a földön folyamatosan fennmaradhasson az élet, szükség van a szerves és a szervetlen anyagokban bekövetkező változásra. A születés és a halál körforgása kezdettől fogva jellemezte a földön az összes élőlényt, kivéve az embert. Miért volt az ember kivétel? Mivel ő lett Isten képére és hasonlatosságára teremtve. Csak emberekre alkalmazható az Isten „fiai” és „leányai” elnevezés, állatokra nem. Hiszen nem az állatokkal, hanem az emberekkel kapcsolatban olvassuk, hogy a „bűn által jött a halál” (1Mózes 1:27; Róma 5:12).

17., 18. Milyen körforgások vannak, amelyek elengedhetetlenek a földi élet fennmaradásához?

¹⁷ Vizsgáljunk meg néhányat a körforgások közül. A növényi élet szolgáltatja az összes állati élet számára szükséges táplálékot, és az alapját képezi az egész földi életnek. A növények olyasvalamire képesek, amit az állatok nem tudnak megtenni: saját táplálékukat a napsugár segítségével állítják elő. Ez a folyamat a „fotoszintézis”. Így tehát az állatvilág a növényekre van utalva. A növények növekszenek, táplálékot szolgáltatnak és elpusztulnak. A magok kicsírázásának csodája révén aztán létrejön az újabb növényi nemzedék.

¹⁸ Sok helyen a tenger „táplálékláncolata” biztosítja az élet folyamatosságát; a parányi növényi phytoplankton biztosítja az állati zooplankton táplálékát, amelyek tovább a nagyobb halakat táplálják, ezek közül pedig néhány már az emberek táplálékául szolgál. Végül a baktériumok a halott anyagot átalakítják a phytoplanktonok számára táplálékká, és a körforgás kezdődik elölről.

19., 20. Magyarázd meg, hogyan élhetne az ember örökké, még ha szöveteinek egyes sejtjei elhasználódnak is!

¹⁹ Ennél a folyamatnál az állategyedek elpusztulnak,  s az utódok gondoskodnak a pótlásról a faj fennmaradása érdekében. Milyen reménységünk van akkor, hogy az emberegyedek életben maradhassanak? Van-e ebben a vonatkozásban különbség az ember és az állat között?

²⁰ Igen, létezik ilyen különbség. Mert bár a sejtek és a szövetek az élő testben elhasználódnak, és néhány közülük el is pusztul, az élet igyekszik az elmúlási folyamatot kikerülni. Az élőlények egyszerű vegyületekből magas szervezettségű, bonyolult összetett vegyületeket állítanak elő. Ha gondoskodni lehetne arról, hogy az életerő mindig teljes hatékonysággal működjön, akkor az elhasznált szövetek szüntelenül pótolva lennének vagy helyreállnának. Az öregedés nem következne be, az ember nem halna meg. Csak a Teremtő tudja ezt az emberrel megtenni. Ő valóban örök életet ígért az engedelmes férfiaknak és nőknek. A föld minden körforgása — a növényi és állati életek létrejötte és elmúlása is — főleg az emberek érdekében lett így teremtve.

21. a) Honnan tudjuk, hogy az emberek régen a tökéletlenségük ellenére sokkal tovább éltek, mint ma élnek? b) Miért rövidebb az emberek életkilátása ma, mint az emberiség történelmének korai szakában?

²¹ A bibliai beszámolóból is kitűnik, hogy az emberek hosszabb életre lettek alkotva, mint az állatok. Ádám első leszármazottja, aki még meglehetősen közel állt a tökéletességhez, 969 évet élt. Ez azt mutatja, hogy ez alatt az idő alatt működött a sejtek megújulása, és hogy a központi idegrendszer sejtjei (amelyekről a tudósok azt mondják, hogy működésük helyreállítható, de maguk a sejtek nem pótolhatók) évszázadokon át jó állapotban maradtak. (1Mózes 5:27; lásd az 5:31, valamint 9:27. verseket is!) A mai, rövid életű nemzedék természetesen messze áll ettől az időtől, és az évezredek folyamán a bűn és a tökéletlenség egyre nőtt. Az emberi nem degenerálódott, Isten azonban azoknak, akik reá tekintenek, erőt adhat ahhoz, hogy örök életük lehessen (Jeremiás 40:29–31).

 „AZ ÉLET KENYERE”

22., 23. a) Miért pusztulnak el az állatok? b) Mennyiben ruházta fel Isten az embert magasabb rendű szervezettel? c) Milyen egyedülálló tulajdonság különbözteti meg az embereket a többi földi teremtménytől? d) Mit kell az embernek tennie, hogy örökké éljen?

²² Sokkal korábban, mielőtt még ember lakott volna a földön, állatok pusztultak el, amiről a fosszilis (kövületi) leletek tanúskodnak. Azok is meghatározott élettartamra lettek megteremtve. Az ember azonban — bár ugyanazokból az elemekből áll — sokkal jobb minőségű, vagyis magasabb rendű volt.

²³ Emberekről, és nem állatokról mondták, hogy Isten ,a határtalan időt helyezte a szívébe’ (Prédikátor 3:11). Csak az emberek tudják a múltat és a jövőt felfogni. Csak az emberek fogékonyak a vallás iránt, ami azt jelenti, hogy ismeretet tudnak szerezni Istenről, és vissza tudják tükrözni szellemi tulajdonságait, erkölcsi kiválóságát (Zsidók 12:9). Mivel Isten az embereket felruházta ezzel a szellemi képességgel, a vallási dolgok iránti fogékonysággal, az embereknek ezt fel is kell használniuk, ha helyesen akarják betölteni hivatásukat, és életben akarnak maradni. Jézus ezt mondta: „Boldogok azok, akik tudatában vannak szellemi szükségleteiknek” (Máté 5:3).

24. Jézus szavai szerint neki mint tökéletes embernek mitől függött az élete?

²⁴ Bár Jézus mint tökéletes ember élt a földön, élete Istentől függött. Ezt mondta: „Az én eledelem az, hogy annak [Istennek] akaratát cselekedjem, aki elküldött engem, és az ő munkáját elvégezzem.” Továbbá feltárta: „Én az Atya által élek” (János 4:34; 6:57). Azt is mondta saját magával kapcsolatban: „Én vagyok az élet kenyere. Ősatyáitok a mannát ették a pusztában, és mégis meghaltak . . . ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké élni fog” (János 6:48–51).

25. Mire gondolt Jézus a János 6:48-51 szavaival?

²⁵ Jézus Krisztus természetesen nem arra gondolt, hogy az embereknek az ő betű szerinti hústestét kellene megenniük. De aki Krisztus engesztelő áldozatában  hisz, és azt a szellemi eledelt „eszi”, amelyet Isten Krisztus által nyújt, az örökké élhet. Mikor? Krisztus Királyság-uralma idején, az „új földön”. Akkor Jézus Krisztus mint Főpap társkirályaival és alpapjaival * együtt teljes mértékben alkalmazni fogja engesztelő áldozatának értékét a földön. Így testileg teljesen meggyógyulnak, s ha akkor továbbra is Isten akaratát cselekszik, örökké élnek (János 3:16).

26. a) Ésszerű-e azt gondolnunk, hogy Isten engedte volna a Fiát szenvedni és meghalni, ha ezzel csak átmenetileg lenne jobb az emberek élete? b) Mit kínál fel Jehova minden ember számára, és milyen feltétel mellett?

²⁶ Amikor Jehova egyetlen-nemzett Fiát a földre küldte, ez nagyon nagy áldozatot jelentett számára. Nem kellett volna hagynia Fiát szenvedni és meghalni, ha ezáltal csak egy rövid időre nyernénk jobb életet. Szavai mindenkihez szólnak: „Fordulj el a gonosztól, és a jót tedd, és így megmaradhatsz határtalan ideig. Mert Jehova igazságot szerető, és nem hagyja el az ő hűségeseit. Bizony megoltalmazza őket határtalan ideig” (Zsoltárok 37:27, 28). Igen, Jehova az élet Forrása és Fenntartója, és Ő örökre megoltalmazza azokat, akik szüntelenül engedelmeskednek neki.

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]

[Ábra/​kép a 82. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

OXIGÉNKÖRFORGÁS

Növények szén-dioxidot vesznek fel, és oxigént adnak le.

Állatok és emberek oxigént vesznek fel, és szén-dioxidot adnak le

[Ábra/​kép a 83. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

NITROGÉNKÖRFORGÁS

A villámlás egyesíti a nitrogént az oxigénnel. Az eső a földre juttatja.

Zöld növények eledelül szolgálnak állatoknak és embereknek

A baktériumok tevékenysége a bomló növényekből és az állati trágyából visszajuttatja a nitrogént a levegőbe. Más baktériumok táplálékot állítanak elő a növények számára

Baktériumok nitrogént vesznek fel a levegőből a növények számára

[Kép a 80. oldalon]

A kórházak fertőtlenítik a sebészeti eszközöket. Vajon miért? Azért, mert élet (pl. kórokozó baktérium) nem származhat steril közegből