Az egyetemes törvény az élet céljára utal
9. fejezet
Az egyetemes törvény az élet céljára utal
1. Mit gondolnak sokan az életmódjukkal kapcsolatos előírásokról?
SOKAN, fiatalok és idősek, nem tartják kívánatosnak életmódjuk bármilyen korlátozását. De boldogok lehetünk-e, ha elutasítjuk a cselekedeteinkre vonatkozó előírásokat? Vagy ehelyett nem többre becsüljük-e személyes szabadságunkat, ha alárendeljük magunkat bizonyos előírásoknak és készségesen együttműködünk azokkal, különösen amelyeket a Teremtőnk állapított meg?
2. Milyen törvényeket nem lehet figyelmen kívül hagyni, és mennyiben hasznosak ezek?
2 Milyen hasznuk van a törvényeknek életünkben? Ez felismerhető a világegyetemet kormányzó vagy irányító erőkből, amelyeket gyakran „természeti vagy fizikai törvényeknek” neveznek. Ezek egyike a nehézségi erő törvénye. Egy ilyen fizikai törvényt nem lehet figyelmen kívül hagyni, nem lehet lebecsülni vagy megszüntetni. A törvénysértés következményekkel jár. Egy ilyen törvény áthágásának általában azonnal jelentkezik a következménye, például ha valaki leugrik egy magas épületről.
3. Miért hasznos számunkra a fizikai törvények állandósága és megbízhatósága?
3 A fizikai törvények is állandók, változhatatlanok. Ha napról napra változnának, csak igen kevés munkát tudnánk végezni. Ha nem számíthatnánk arra, hogy a nap reggel felkel, vagy nem bízhatnánk abban, hogy az évszakok egy bizonyos sorrendben követik egymást, józan értelmünket valószínűleg elveszítenénk. A természeti törvények állandósága nélkül az élet igen nehéz lenne.
4. Nevezz meg egy anyagot, ami meghatározott törvények alapján lép működésbe, és magyarázd meg, miért hasznos ez!
4 Gondoljunk csak például néhány anyagra, amelyekkel a mindennapi életben találkozunk. Az oxigén az a gáz, amelyet be kell lélegeznünk ahhoz, hogy életben maradjunk. Normális körülmények között elengedhetetlen az emberi és az állati élethez. Ha azonban három oxigénatom kapcsolódik egymáshoz, mérgező ózon keletkezik. Ózon azonban csak különleges körülmények között jön létre az atmoszférában. Nem véletlenül jön létre valamikor és valahol. Az oxigénatomok működését a többi anyaghoz hasonlóan szigorú törvények szabályozzák, melyek megakadályozzák, hogy ilyen véletlen változások létrejöjjenek. Ezért nem kell félnünk minden lélegzetvételnél, és aggódnunk, hogy az oxigénünk átváltozhat ózonná.
5. Hogyan tesznek bizonyságot a fizikai törvények a Teremtőről?
5 Ahol törvények működnek, ott rendnek kell lennie. A törvény nem valami átmeneti, véletlen dologra vonatkozik, hanem valami maradandóra, állandóra. Ha megfigyeljük a fennálló fizikai törvények állandóságát, akkor tudnunk kell, hogy értelem áll mögöttük. El kell ismernünk, hogy a Teremtőnek mindennel valami célja van. Isten is figyelembe veszi ezeket a törvényeket, és gondoskodik betartásukról. Nem tartja „távol” magát, mert lehetetlen, hogy ne érdeklődjék a világegyetem iránt (Cselekedetek 17:27).
6. a) Magyarázd meg, mennyire bíznak a tudósok a világegyetem fizikai törvényében! b) Milyen nagyobb dologban kellene még hinniük e törvények megbízhatóságának ismerete alapján?
6 A természeti törvényekben tökéletesen megbízhatunk. Amikor az asztronauták a holdra repültek, a nehézségi erő törvényére, a pontos sebességre és a hold föld körüli pályájának törvényszerű keringésére bízták magukat. Tudták, hogy ezek a törvények megbízhatók és pontosak. A legkisebb változás azt jelenthette volna, hogy az asztronauták örökre a világűrben rekednek. Azonkívül a rádió-összeköttetések elveitől és más törvényektől is függtek. Bizalmukat — a hitüket — e törvények megbízhatóságába vetették. Valóban, erre a hitre bízták az életüket. Sikerük az egyetemes törvények kiváló bizonyítéka. Vajon az égitestek rendszeres és pontos mozgása, ahol nincs összevisszaság és összeütközés, nem arra mutat-e, hogy a törvények létrehozója céltudatosan gondoskodik azok betartásáról is? (Ésaiás 40:26).
A SZAPORODÁS TÖRVÉNYE MEGMUTATJA, HOGY VAN CÉLJA AZ ÉLETNEK
7. A fizikai törvények megfigyelése alapján lehet-e láthatatlan tulajdonságra következtetni? (Róma 1:20).
7 A fizikai törvények és az élőlényekre gyakorolt hatásuk jók és bölcsek. Jó csak tudatosan jöhet létre. Ennek igen megkapó példája Istennek a szaporodással kapcsolatos törvénye. Miért?
8., 9. a) Mire jó Istennek a szaporodással kapcsolatos törvénye? b) Istennek melyik ígéretében hihetünk ezért?
8 Ádám és Éva a bibliai történelem szerint körülbelül 6000 éve jelent meg a földön. Megszegték Isten törvényét — vétkeztek —, és ezzel gyermekeik bizonyos fogyatékosságot örököltek. Ez az öröklött fogyatékosság nemzedékről nemzedékre nő. Minden nemzedéknél nőtt ez a tökéletlenség, mivel sokan minden elképzelhetőt megtettek a testük megkárosítására. Sokan iszákossá, kábítószerélvezőkké váltak, másokat erkölcstelen életmódjuk ártalmas betegségekhez juttatott. A rossz gondolatok, a gyűlölet és gyilkosság hasonlóan káros befolyást gyakoroltak.
9 És bár senki sem tökéletes, a ma született gyermekek nagy többsége mégis viszonylag egészséges. Két szemük, két karjuk, két lábuk van, rendelkeznek testi és szellemi képességekkel, és viszonylag „normálisan” élhetnek. Az emberekre évezredek óta ható előnytelen, sőt káros dolgokhoz képest ez már önmagában is csodával határos. Csak a Teremtő szeretetének, gondoskodásának, valamint munkája jó minőségének és megalapozottságának köszönhető ez. Miután Isten az emberi nemet úgy teremtette meg, hogy a rossz körülmények ellenére — amelyeket az ember magának okozott — fenn tud maradni, nem kellene hinnünk abban az ígéretében, hogy tökéletes körülmények között örök életet nyerhetünk?
AZ ERKÖLCSI TÖRVÉNYEK LÉNYEGESEK A CÉLTUDATOS ÉLET SZÁMÁRA
10. Milyen más törvényeket kell követnünk, ha Istent és célját teljesen meg akarjuk érteni?
10 Isten másfajta törvényeket is adott értelmes teremtményeinek. Erkölcsi törvényeket. Ezek még jobban kifejezik Isten célját. Valóban, Isten erkölcsi törvényével kapcsolatban gyakran egy cél kerül említésre. (Példákat találhatunk az 5Mózes 5:16, 33; a Máté 19:17; a Zsoltárok 19:8–12 és az 1Timótheus 4:8-ban.)
11. Vajon az erkölcsi törvények, szemben a fizikai törvényekkel, megváltoztathatók vagy mellőzhetők?
11 Az erkölcsi törvények alkalmazásukban éppoly állandóak, és következményeikben éppoly biztosak, mint a fizikai törvények. Senki sem kerülheti el e törvények megszegésének következményeit. Ezek a szabályok éppúgy érvényre jutnak, mint a nehézségi erő törvénye, még ha a büntetés nem követi is azonnal ezeknek a törvényeknek az áthágását.
12. Mit mond a Biblia Isten erkölcsi törvényeinek megbízhatóságáról?
12 A Biblia a következőképpen nyilatkozik az erkölcsi törvényekkel kapcsolatban: „Isten nem engedi magát kicsúfolni. Mert amit az ember vet, azt le is aratja. Mert aki a saját húsára tekintve vet, a húsából arat majd romlást, de aki szellemre tekintve vet, a szellemből arat örökké tartó életet” (Galata 6:7, 8).
13., 14. Magyarázd meg, mire gondolt Pál apostol, amikor arról beszélt, hogy egyesek ,húsra tekintve’, mások pedig ,a szellemre tekintve’ vetnek!
13 A „hús” kifejezéssel Pál apostol a tökéletlen hústest kívánságaira utalt (Efézus 2:3). A „szellem” kifejezésen Isten szellemét vagy hatékony erejét értette, amely a szolgáit irányítja, hogy józanul rendezzék be életüket. Pál leírja ennek az erőnek a hatékonyságát a Galata 5:19–23-ban:
14 „A hús[test] cselekedetei pedig nyilvánvalók, és ezek: paráznaság, tisztátalanság, gátlástalan viselkedés, bálványimádás, spiritizmus gyakorlása, ellenségeskedések, viszálykodás, féltékenység, dühkitörések, versengések, szakadások, szekták, irigységek, részegségek, dobzódások és ezekhez hasonlók . . . Másrészt a szellem gyümölcse ez: szeretet, öröm, béke, hosszútűrés, kedvesség, jóság, hit, szelídség, önuralom. Ilyen dolgok ellen nincs törvény.”
AZOKNAK BÉRE, AKIK ,A HÚSRA TEKINTVE VETNEK’
15., 16. Mely szavakkal írta le Pál apostol Isten erkölcsi törvényeinek megsértését?
15 Annak bizonyítékaként, hogy Isten erkölcsi törvényeit nem lehet mellőzni, Pál apostol az emberek cselekedeteire irányította a figyelmet. Megmagyarázta, hogy az embereknek azért van alkalmuk többet tanulni Istenről, és szolgálatot végezni neki, mert felismerhetik teremtett műveiből. De általában elvetették Őt, és a maguk csinálta isteneknek szolgáltak. Továbbá ezt írta:
16 „Ezért Isten a szívük kívánságával összhangban átadta őket a tisztátalanságnak, hogy a testüket egymás közt meggyalázzák . . . Ezért Isten kiszolgáltatta őket szégyenteljes nemi vágyaknak, mert az asszonyaik felcserélték az önmaguk természetes használatát természetellenesre; hasonlóképpen a férfiak is elhagyták az asszonyok természetes használatát, és kéjelgésükben lángra gyúltak egymás iránt, férfiak férfiakkal fajtalan cselekedeteket gyakoroltak, és elnyerték önmagukban a teljes bért, amelyre tévelygésükért rászolgáltak” (Róma 1:24–27).
17., 18. A testi betegségen kívül milyen egyéb következményeket von maga után, ha az emberek áthágják Isten törvényét?
17 Ez a „bér” az a sok betegség, különösképpen a nemi betegség, amely következményként rájuk zúdult. De amikor a cselekedetek többé már nem tükrözik az igazságot, annak szellemi nehézségek és minden lehetséges rossz lesz a következménye. A „bér” további részleteiről ezt írta Pál:
18 „És mivel nem méltányolták, hogy pontos ismeretben tartsák meg Istent, Isten átengedte őket helytelen szellemi állapotnak, hogy illetlen dolgokat cselekedjenek, telve voltak minden igazságtalansággal, gonoszsággal, kapzsisággal, rosszasággal, áthatva irigységgel, gyilkossággal, versengéssel, csalárdsággal, gonosz hajlamokkal; sugdolózók, rágalmazók, istengyűlölők, arcátlanok, gőgösek, önteltek, rosszban mesterkedők, szüleik iránt engedetlenek, értelem nélküliek, szerződésszegők, természetes vonzalom nélküliek, könyörtelenek” (Róma 1:28–31).
19., 20. A földön uralkodó állapotok hogyan bizonyítják azt, hogy a dolgok jelen gonosz rendszerének befejezése elérkezett?
19 Lényeges oka az emberiség szomorú történelmének, hogy az ember a ,húsra tekintve vetett’. Azonban napjainkban a hústest cselekedetei nagyobb nehézségeket idéznek elő, mint valaha, éspedig világméretekben. A faji előítéletek és a nacionalista gyűlölet, a képmutatás, az erkölcstelenség, a becstelenség, a kábítószer-élvezet, a bűnözés, a vandalizmus és a terrorizmus mind nagy félelmet keltenek a földön, és sok embert boldogtalanná tesznek. A Biblia szerint Isten erkölcsi törvényeinek ez a világméretű, nyilvános mellőzése bizonyítja, hogy elérkeztünk a dolgok jelenlegi rendszerének utolsó napjaiba. Ezt olvassuk:
20 „Azt azonban tudd meg, hogy az utolsó napokban nehezen elviselhető, válságos idők lesznek. Mert az emberek lesznek önmagukat szeretők, pénzsóvárgók, szüleik iránt engedetlenek, hálátlanok, árulók, természetes vonzalom nélküliek, nem készek semmilyen megegyezésre, rágalmazók, önuralom nélküliek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői, önfejűek, büszkeségtől felfuvalkodottak, akik inkább az élvezeteket szeretik, mint Istent, akiknél megvan az isteni önátadás formája, de az erejét illetően hamisnak bizonyulnak; ezektől fordulj el!” (2Timótheus 3:1–5).
VALLÁSOS KÉPMUTATÁS
21. Hogyan teljesednek ma Pál apostolnak a 2Timótheus 3:5-ben leírt szavai?
21 Az apostol megállapításainak utolsó része arra utal, hogy ne lepődjünk meg azokon a képmutatókon, akik Isten szolgáinak állítják magukat, de egyáltalán nem felelnek meg annak. Bár az isteni önátadás bizonyos formája megvan náluk, de semmi több. Nem hiszik, hogy az isteni önátadás igazi gazdagságot eredményez — szellemiséget, életet és békét. Az „isteni önátadás formája” hamis cselekedeteik elkendőzésére kell nekik, hogy a saját önző, erkölcstelen életmódjuknak a „szentség” látszatát adják. Isten Szava azt mondja erről: „Nyilvánosan kijelentik, hogy ismerik Istent, de cselekedeteikkel tagadják Őt, mert megvetésre méltók, engedetlenek és semmiféle jó munkára nem alkalmasak” (Titus 1:16).
22. Kik okoztak sok nehézséget Jézusnak, és miért óvta az embereket attól, hogy hozzájuk hasonlóan cselekedjenek?
22 Júda vallásvezetői között voltak ilyen férfiak, és sok nehézséget okoztak Jézus Krisztusnak. Ő azt mondta nekik: „Képmutatók! Ésaiás találóan jövendölt felőletek, amikor ezt mondta: Ez a nép ajkával tisztel engem, szíve azonban messze eltávolodott tőlem. Hiába imádnak folyton engem, mivel emberi parancsolatokat tanítanak tantételekként” (Máté 15:7–9). Figyelmeztette a hallgatóit, hogy ne az emberek előtt gyakorolják az igazságosságukat csak azért, hogy láthassák őket. Megmagyarázta, hogy a képmutatók a zsinagógákban és az utcán közszemlére bocsátják ,irgalmasságukat’, hogy ,az emberek dicsőíthessék őket’ (Máté 6:1, 2).
23. Vannak-e ma is ilyen vallásos emberek, amikor az ítélet ideje oly közel van?
23 Arra a napra utalva, amelyen majd bíróként ítél, ezt mondta Jézus: „Sokan mondják majd nekem azon a napon: Uram! Uram! Nem a te nevedben prófétáltunk-e, és nem a te nevedben űztünk ki démonokat és [nem] a te nevedben tettünk sok hatalmas cselekedetet? És akkor majd így nyilatkozom nekik: Sohasem ismertelek titeket! Távozzatok tőlem, ti, törvénytelenség cselekvői!” (Máté 7:22, 23).
24. a) Lesz-e egykor olyan idő, amikor senki sem fogja megsérteni többé Isten törvényét? b) Sok ember kerül ítélet alá, de kiknek lesz részük irgalomban?
24 Jézus szavai alapján felismerjük, hogy Jehova, az Egyetemes Törvényadó érvényt fog szerezni törvényeinek. Szándékában áll gondoskodni arról, hogy minden értelmes teremtménye teljesen összhangban legyen erkölcsi törvényeivel, és ne legyen több törvénysértés. E célból szükséges a makacs, javíthatatlan törvényszegők elítélése (1Péter 4:17, 18). Ezzel szemben mérlegelni fogja, hogy más törvénysértők iránt irgalmasságot tanúsítson (Zsoltárok 103:8–10). Kik jöhetnek itt számításba? Azok, akik tudatlanságuk, tökéletlenségük és gyengeségük folytán vétkeztek. Azonkívül a jelenlegi világban olyan szellem uralkodik, amely arra ösztönzi az embereket, hogy megsértsék az őszinteség, a tisztaság törvényét (Efézus 2:1–3). Lehet, hogy akiket ilyen szellem ösztönöz, később megbánják útjukat, és Isten irgalmasságot tanúsíthat irántuk (Lukács 19:8–10; Cselekedetek 7:57–60; 1Korinthus 15:9).
25., 26. Miért időszerű ismét harmonikus kapcsolatba kerülni a Teremtővel?
25 Bízhatunk-e abban, hogy igazságosan, mégis irgalommal fognak velünk bánni? Igen, mivel Istennek mind a fizikai törvényei, mind az erkölcsi törvényei azt a célt szolgálják, hogy hasznára váljanak az embereknek, és nem azt, hogy elítéljék őket.
26 Itt az ideje, hogy a föld minden őszinte lakója az Egyetemes Törvényadóhoz forduljon, és ismét harmonikus kapcsolatba kerüljön vele! A törvényei iránti engedelmesség nem terhet jelent, hanem szabadságot — az ellenkezőjét annak, amit ma látunk (1János 5:3; 2Korinthus 3:17).
27. Mit tehet az, aki szereti az életet és a békét, és szeretné elnyerni Jehova békéjét és ki nem érdemelt kedvességét?
27 Mindenki, aki békében és biztonságban szeretne élni, szívlelje meg ezt, és ne habozzon változtatni életmódján. Életét, amennyire csak lehet, összhangba kell hozni Isten törvényeivel. Jehova felszólította Izrael nemzetét: „Jertek tehát, rendezzük el az ügyeket magunk között . . . Még ha bűneitek skarlátpirosnak bizonyulnának is, hófehérek lesznek, mint a gyapjú” (Ésaiás 1:18).
28. Milyen fontos kérdésekre érdemes odafigyelni?
28 Valaki megkérdezhetné: „Hogyan rendezhetném el Istennel az ügyeket? Érdeklem-e én Jehova Istent, foglalkozik-e Ő velem egyénileg? Talán túl rossz vagyok ahhoz, hogy meghallgasson.” Hogy érdeklődik-e Isten személyesen irántad, azt a következő fejezetben vizsgáljuk meg.
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 100. oldalon]
A holdra utazó űrhajósok hittek a sebességet, a gravitációt, valamint a föld és a hold keringését szabályozó törvényekben
[Kép a 101. oldalon]
Isten törvényei a sok ezer éves emberi tökéletlenség ellenére is lehetővé teszik, hogy a csecsemők többsége normálisnak szülessen meg
