16. fejezet

Biztos lehetsz a jutalomban

1. Kinek köszönhetjük azt, hogy a földön vagyunk?

AZ ÉLET Isten adománya. Senki sem élne, ha Isten nem teremtette volna meg nagylelkűségében az első férfit és nőt (Jelenések 4:11). És mivel bűnösök vagyunk, nem lennénk itt, ha Isten nem tűrne el bennünket türelmesen. „Ha a hibákra figyelnél, ó Jah, ó Jehova, ki állhatna meg?”, írta a zsoltáros (Zsoltárok 130:3).

2. Mitől függ az örök élet még akkor is, ha az élet ingyen ajándék?

² Az élet valóban ingyen ajándék. És Isten akarata az, hogy az emberi nem életben maradjon (1Timótheus 2:3, 4). Ő nemcsak életet adott az emberiségnek, hanem életcélt is adott. Isten azonban az ellenségeinek nem biztosít örök életet, hiszen azok a földön csak rendbontást és másoknak kárt okoznának. Az Istenbe vetett hitünktől függ tehát az, hogy elnyerjük-e az örök életet vagy sem. Ez azt jelenti, hogy Isten barátaivá kell lennünk. „Hit nélkül lehetetlen tetszeni neki, mert aki Istenhez közeledik, hinnie kell, hogy Ő van, és megjutalmazója lesz azoknak, akik Őt őszintén keresik” (Zsidók 11:6).

3. Főleg miért kell a Bibliát tanulmányozni?

³ Hitünk által tehát elnyerhetjük Isten barátságát, és ennek a barátságnak jutalma van. A Biblia tanulmányozása által megmutatod, hogy Istent keresed, vagyis hogy meg akarod ismerni, el akarod nyerni tetszését, és a barátja akarsz lenni. És mennél jobban megismered Őt, annál erősebb és megalapozottabb lesz a hited (2Péter 1:5–8).

4. Miről lehetsz meggyőződve akkor, ha az Isten Szavának tanulmányozása által őszintén keresed Őt?

⁴ Talán azt kérdezed magadtól: „Hogyan lehetséges  az, hogy én megértem Isten elhatározását, míg sok barátom és ismerősöm nem érti meg?” Boldog lehetsz valóban azért, mert Isten az emberek milliói közül kiválasztott, hogy megismerd elhatározását. Ő mindenkit magához vonz, akit kíván, de nem önkényes módon vagy megfelelő alap nélkül. Mi nem láthatjuk azt, amit Isten lát. Ő azoknak nyilatkoztatja ki titkait, akik őszintén és nyíltan meg akarják ismerni Őt, amint arra Jézus rámutatott (Máté 13:10–15). Ő tudja, mikor alkalmasak a körülmények arra, hogy valaki megismerje és elfogadja a jó üzenet igazságát (Cselekedetek 8:25–36). Isten helyesen dönt, amikor a barátait kiválasztja. Nem hibázza el. Ezért biztos lehetsz abban, hogy az örök élet elnyerésének lehetősége számodra is nyitva áll (Cselekedetek 13:48).

5. Milyen szerető értékelést tanúsít Isten azok iránt, akik Őt őszintén keresik?

⁵ Jehova Isten látja a szíveket. Megáldja azokat, akik józan értelmüket felhasználják, és őszintén tanulmányozzák Szavát. Ő becsüli még azokat is és kedvez nekik, akik a legkisebb szolgálatot is felmutatják, és további alkalmakat ad nekik, hogy megismerjék Őt (Máté 10:40–42).

6. Miért ne becsüljük le, és ne vessük meg azt a lehetőséget, amit Isten nyújt arra, hogy megismerhessük Őt?

⁶ Pál mindenesetre arra figyelmeztetett: „Együtt munkálkodva vele, arra is kérünk titeket, nehogy elfogadjátok Isten ki nem érdemelt kedvességét, és eltévesszétek annak célját” (2Korinthus 6:1). Aki iránt Isten kimutatta a kedvességét, azon a személyen múlik, hogy hálás lesz-e, és igazi, tartós kapcsolatot létesít-e Istennel (2Korinthus 6:2). Milyen kár lenne, ha az, aki Isten kegyét elnyerte, elfordulna tőle, és ezáltal elveszítné nagyszerű jutalmát! (Példabeszédek 4:5–9).

ÉLJ ÉRTELMES ÉLETET MÁR MOST!

7. a) Milyen következtetést vonhatunk le abból, amit tanulunk? b) Mi történik akkor, ha valaki egy életcélt követ, és figyelmen kívül hagyja Isten akaratát?

⁷ Mialatt Isten Szavát és elhatározását megismerted,  biztosan arra a meggyőződésre jutottál, hogy a te életednek is VAN CÉLJA. Isten azt akarja, hogy életünket az ő elhatározásának megfelelően alakítsuk át, mivel mi csupán az ő bölcsességével és irányításával tudunk boldogok lenni, és a kívánt célba érni. De aki Istent figyelmen kívül hagyja, csalódni fog. Nem lesz összhangban Isten többi teremtésművével.

8., 9. Mi lesz a végük azoknak, akik céltalanul élik le életüket?

⁸ Pál apostol megírta a fiatal Timótheusnak, miért kell életünk céljául kitűzni, hogy Isten útján járjunk. Ezt írta: „Egy nagy házban nemcsak arany- és ezüst-, hanem fa- és agyagedények is vannak, némelyek tiszteletre méltó célra, mások azonban tisztességtelen célra. Ha tehát valaki az utóbbiaktól tiszta marad, tiszteletre méltó célra szánt edény lesz, megszentelt, hasznos a tulajdonosának, minden jó munkára felkészült” (2Timótheus 2:20, 21).

⁹ Életcél nélkül könnyen áldozatul esünk a rossz befolyásoknak, ,a hullámok össze-vissza dobálnak, és a tanítások mindenfajta szele ide-oda hajt, emberek csalárdsága és kigondolt megtévesztő ravaszsága által’ (Efézus 4:14). Tehát tisztességtelen célra készített edényekké lennénk.

AZ ALÁMERÍTÉS KOMOLY, DE ELENGEDHETETLEN LÉPÉS

10. Mikor kell valakinek alámerítkeznie?

¹⁰ Ha megismerted Isten akaratát, és Krisztus által átadod magad Istennek, hogy örökké az ő akaratát tedd, vízben alámerítkezhetsz. Ez a lépés igen felelősségteljes és fontos. Egészen biztosnak kell lenned abban, hogy ezen az úton szeretnél mindvégig járni. Ezzel utánozod Jézust, és engedelmeskedsz parancsának. Aki Jézus Krisztus követője akar lenni, annak alámerítése elengedhetetlen (Zsidók 10:7; Máté 3:13–15; 28:19, 20). Alámerítésed által nyilvánosan tudtul adod, hogy az életcélod Isten teljes mértékű szolgálata,  miként Ő megismertette veled akaratát és elhatározását. Magad döntsd el. Ne merítkezz alá csak azért, mert valaki arra „sürget”, vagy mert valaki más alámerítkezik!

11. Gondolhatja-e egy újonnan alámerített személy, hogy már nincs szüksége tanácsra és segítségre? Miért?

¹¹ Az alámerítkezés mint önátadásod jelképezése csak a kezdete keresztényi életednek. Mindegy, milyen képzettséged van, vagy milyen állást töltesz be a világban. Bibliai szempontból, szellemi értelemben éretlen vagy. Ezért elengedhetetlen, hogy tovább tanulmányozd a Bibliát, és igénybe vedd azok segítségét, akik Istent szolgálják (1Korinthus 14:20). Szükséged van a keresztényi gyülekezet rendszeres közösségére. Ne hidd, hogy egyedül sokra mész! (Zsidók 10:24, 25).

12. Ha valaki régóta van az „igazságban”, az vajon önmagában is azt jelenti, hogy az illető érett keresztény? Miért nem?

¹² Az, hogy mennyi ideje van valaki az „igazságban”, nem mond feltétlenül sokat az Istenhez fűződő kapcsolatáról. Folyamatos tanulmányozás és a bibliai alapelvek alkalmazása éppúgy szükséges, ha valaki az érettségét bizonyító gyümölcsöket meg szeretné teremni (Zsidók 5:14; Róma 12:1, 2). Pál apostol rámutatott erre az első századbeli zsidó keresztényeknek. Ezt írta nekik: „Valóban, bár az időt tekintve tanítóknak kellene lennetek, ismét szükségetek van valakire, hogy kezdettől fogva az Isten szent kijelentéseinek elemi dolgaira tanítson titeket; mert olyanokká lettetek, mint akinek tejre, és nem szilárd eledelre van szüksége.” Ezt tanácsolta: „Törekedjünk érettségre!” (Zsidók 5:12; 6:1).

JUTALMAT REMÉLNI NEM ÖNZÉS

13. Önző dolog-e jutalomra gondolnunk Isten szolgálatában? Magyarázd meg!

¹³ Ha Jézus Krisztus követőiként haladunk életcélunk felé, teljesen helyénvaló, és nem önző dolog azt remélni, hogy Isten megjutalmazza hűségünket (Kolossé  3:24). Jehova tudatni akarja velünk, hogy Ő olyan Isten, aki megjutalmazza az Őt szeretőket. Nem olyan, mint sok világi ember, akik nem hálásak, és nem értékelik, ha valaki szeretetből vagy lojalitásból tesz értük valamit. Egy olyan isten, aki nem bizonyulna lojálisnak, és nem mutatná ki elismerését, aki nem jutalmazná meg szolgáit, nem lenne méltó az imádatra. Jehova Isten azonban lojális, jószívű és közel áll a szolgáihoz (Jeremiás 3:12). Még ha súlyosan vétkeztél is, könyörögj imában bocsánatért (1János 1:9; 2:1, 2; Lukács 18:1–8). Keresd más keresztények segítségét (Jakab 5:16–18). Ha szilárdan hiszel Őbenne, „semmiképpen nem hagy el, semmiképpen nem hagy cserben” (Zsidók 13:5, 6).

14. Milyen legyen a beállítottságunk, még akkor is, ha minden erőnkkel Istent szolgáljuk?

¹⁴ Jézus szavai azonban arra utalnak, hogy ne gondoljuk, hogy Istennek teszünk „szívességet”, vagy az életet érdem szerint kapjuk mint bért Isten szolgálatáért. Ezt mondta tanítványainak: „Ha minden kijelölt munkátokat elvégeztétek, mondjátok: ,Semmirekellő szolgák vagyunk. Azt végeztük el, amit el kellett végeznünk’” (Lukács 17:10). Mégis tudjuk azt, hogy Isten szeret minket, és nem tekinti fáradozásainkat értéktelennek.

15. Milyen jutalma lesz a hűségnek mind a jelenlegi, mind az eljövendő életben?

¹⁵ Ezért nagy jutalomra van kilátás, sokkal nagyobbra, mint elgondolhatnánk. Ha hűségesek vagyunk Istenhez, már most is jobb, értelmesebb lesz az életünk (1Timótheus 4:8). Azonkívül lehetőségünk nyílik arra, hogy az „új föld” „alapjának” részévé legyünk. Milyen öröm lesz azokhoz tartozni, akik részt vehetnek a föld Paradicsommá alakításának „alapozási” munkálataiban! És milyen szép lesz megérni azt, amikor a halottak feltámadnak, és mi taníthatjuk, segíthetjük, kiiskolázhatjuk őket! Az eljövendő élet célja csodálatos!

16. Miért nagy kiváltság most Istennek szolgálni?

 ¹⁶ De ne becsüljük le azt a csodálatos alkalmat, hogy most szolgálhatjuk Istent. Mert ez az utolsó lehetőség arra, hogy egy olyan emberi világ közepette, amely nem ismeri Isten elhatározását, alkalmunk legyen az egyetemes uralom vitakérdésében Isten oldalán állást foglalni. Továbbá ez az utolsó alkalom arra, hogy ellenállás közepette is hirdessük az embereknek a jó hírt. Mily kitűnő lehetőség ez arra, hogy bebizonyítsuk Isten iránti lojalitásunkat! (Máté 24:14). Ez a tevékenység a legnagyobb jutalommal jár! Itt az alkalom, hogy ,együtt munkálkodjunk Isten házával’, „ami az élő Isten gyülekezete, az igazság oszlopa és támasza”, és hirdessük a Királyság jó hírét! (1Timótheus 3:15).

NE IJESSZEN MEG AZ ELLENÁLLÁS!

17. Miért számíthatunk ellenállásra, és milyen legyen e kérdésben a beállítottságunk?

¹⁷ Kapcsolatba kerülhetsz azzal a gyülekezettel, amelyre Isten rábízta igazságát és elhatározását. De ha megpróbálod Isten Szavának igazságát alkalmazni az életedben, és hirdetni ezt az igazságot, ne lepődj meg, és ne ijesszen meg az ellenállás. Péter apostol mondta a vigasztaló szavakat: „Szeretteim, ne zavarjon meg titeket a lángolás, amely kipróbálásotok végett támad köztetek, mintha valami szokatlan dolog történne veletek. Ellenkezőleg, továbbra is örüljetek, mivelhogy részesek vagytok Krisztus szenvedéseiben, hogy vele együtt örvendhessetek, és túláradó örömben részesüljetek az ő dicsőségének feltárulása folyamán. Legyetek boldogok, ha Krisztus nevéért gyaláznak titeket, mert a dicsőségnek, sőt az Istennek szelleme megnyugszik rajtatok” (1Péter 4:12–14).

18. a) Hogyan mutathatsz még több együttérzést azok iránt, akik ellenállást tanúsítanak veled szemben? b) Azt kell-e gondolnod, hogy akik ellenállnak, azok abszolút „gonoszak”? c) Hogyan reagálj, még ha barátságtalanul is beszélnek veled?

¹⁸ Ha ellenállásba ütközöl, gondolj vissza korábbi állapotodra, az Isten elhatározásának megismerése  előtti életedre és beállítottságodra! Ez segít együtt érezni az ellenállókkal, és szánalmat érezni irántuk. Belátod, hogy korábban, tudatlanságodban szintén sok helytelen dolgot tettél, olyasmit, amit ők most gyakorolnak. Talán helytelen volt Isten, a Biblia és Jehova tanúi iránti beállítottságod. (Hasonlítsd ezt össze a Kolossé 3:5–7-tel!) Ha visszaemlékszel, hogyan gondolkoztál korábban, elkerülöd azt a beállítottságot, hogy ezek az emberek abszolút „gonoszak”, mert nem hallgattak rád. Nem fogod elítélni vagy reménytelen esetnek tartani őket. Ha valaki barátságtalanul kihívást intéz a hited ellen, légy „mindig készen a védelemre mindenki előtt, aki a benned levő reménység okát követeli, de tedd azt szelídséggel és mély tisztelettel” (1Péter 3:15).

NE AKARJ „TÚLZOTTAN IGAZ” LENNI!

19. a) Hogyan kerülhet valaki abba a veszélybe, hogy „túlzottan igaz” akar lenni? b) Mit kell elismerned és megtenned ahelyett, hogy arra gondolnál, hogy jobb vagy azoknál, akik nem szolgálják Istent?

¹⁹ Aki felismeri a helyes életutat, abba a veszélybe kerülhet, hogy ,túlzottan igaz’ akar lenni. Hajlamos lehet arra, hogy a ,megtestesült tökély’ legyen. Kezdi a többieket bírálgatni, lenézni, és embertársai bírájaként lép fel (Prédikátor 7:16; Máté 7:1, 2). Egy nap arra gondolhat, hogy kicsit jobb, mint azok, akik még nem ismerik az igazságot. Nem szabad elfelejtenünk, hogy Krisztus minden emberért meghalt. Te egy vagy közülük, és a segítsége nélkül olyan lennél, mint a többiek. Jézus Krisztus mindenkivel együtt érez. Tudja, hogy sokan bizonyos körülmények nyomására, és e világ istenének, Sátánnak irányítása alatt álló világ szelleme miatt tértek erre a helytelen útra. A Biblia prófétailag ezt mondja: „Sötétség borítja a földet, és sűrű homály a nemzeti csoportokat” (Ésaiás 60:2). Ez ma is igaz. Ezért megértőknek és együtt érzőknek  kell lennünk, és arra kell törekednünk, hogy másokon segítsünk ahelyett, hogy vádaskodnánk vagy ítélkeznénk (1Thessalonika 2:7, 8).

20., 21. Milyen alapelveket kell tekintetbe vennünk közelálló személyekkel kapcsolatban, és hogyan kell őket kezelni?

²⁰ Mindenkinek, aki az igazság ismeretére jutott, arra kell törekednie, hogy jobb férj és feleség legyen. A gyermekeknek jobb, engedelmesebb gyermekekké kell válniuk. Ez sokkal nagyobb benyomást gyakorol másokra, mint a szavak. Bár mindazoknak, akik elfogadták az igazságot, lelkesedéssel és buzgalommal kell betelniük, de azt is be kell látni, hogy minden kísérlet a hitetlen házastárs, rokon vagy barát erőszakos sürgetésére, együtt járhat annak eltávolodásával. Ne akadékoskodj azért, mert valakinek olyan szokása van, amit nem helyeselsz. Próbálkozz inkább türelmes lenni azokhoz, akik ellenséges magatartást tanúsítanak, légy „óvatos, mint a kígyó, és mégis ártatlan, mint a galamb”, és próbálj meg minden létező módon, szeretettel segíteni másoknak, hogy megismerjék az igazságot (Máté 10:16; 1Korinthus 9:20, 23). Teljesen mindegy, hogy feleség, férj vagy gyermek vagy-e, vedd figyelembe az alapelvet, amelyet Péter apostol az 1Péter 3:1, 2-ben így fejezett ki:

²¹ „Hasonló módon ti asszonyok, legyetek alárendeltségben saját férjeteknek, hogy ha némelyek nem engedelmeskednek a szónak, szó nélkül is megnyerhetők legyenek feleségük magaviselete által, mert szemtanúi lehetnek a ti mély tisztelettel párosult, tiszta magaviseleteteknek.”

LÉGY A BECSÜLETESSÉG BOLDOG ŐRIZŐJE!

22. a) Vajon ha azon fáradozol, hogy a bibliai alapelveket alkalmazd, mindig ki tudod küszöbölni a nehézségeidet? b) Milyen beállítottságtól óvakodj, ha nem megy minden olyan jól, mint szeretnéd?

²² Keresztényi életedben nem fog minden simán menni, mivel még nem vagyunk Isten új rendjében.  A bibliai alapelvek alkalmazására fordított fáradozásaid ellenére nem fog minden nehézséged teljesen megoldódni. De ezek az alapelvek nagy segítséget jelentenek számodra, amelyekkel áthidalhatod a nehézségeket. Segítenek, hogy mindent megtegyél, ami erődből telik, hogy könnyebben túljuss a nehézségeken. Ha tehát valami olyan jön közbe, ami nyugtalanít, ne panaszkodj szüntelen miatta. Légy inkább boldog. Örülj az igazságnak. Ismerd fel, hogy Ádám bűne és Sátánnak, a dolgok e rendszere istenének befolyása idézi elő nehézségeidet, és nem Isten (2Korinthus 4:4).

23. Vajon elcsüggedjünk, megsértődjünk vagy mérgelődjünk, ha az Isten gyülekezetében szellemi helytelenség fordul elő?

²³ Ahelyett tehát, hogy a nehézségek és a kedvezőtlen események miatt panaszkodnál — amelyekről azt gondolod, hogy nem eshetnek meg Isten népe között —, ragadd meg az alkalmat és bizonyítsd be, hogy te, Krisztushoz hasonlóan, szilárdan ragaszkodsz feddhetetlenségedhez. Igazold Jehova nevét azáltal, hogy bebizonyítod: a nehézségek nem térítenek el minden embert Istentől — amint azt az Ördög állította —, hanem képesek megőrizni feddhetetlenségüket.

24. a) Mennyiben lesz Isten szolgálatában kielégítő az életünk? b) Elvárható-e, hogy életünknek örökké lesz célja anélkül, hogy unalmassá vagy egyhangúvá válna?

²⁴ Mennyire érdemes tehát élni! Már most annyi értelmes dolgot megtehetünk, ha „adottságainkat” vagy képességeinket Isten magasztalására és az emberek megsegítésére használjuk fel, és az életünket ez valóban kielégítővé teszi. Megtalálhatjuk a helyünket az életben! Isten nem követeli meg tőlünk, hogy feladjuk a normális, alkotó életünket, és aszkéták módján vagy fanatikusként éljünk. Ehelyett megjavítja körülményeinket azáltal, hogy maradandó értékű munkát kínál számunkra. Azonkívül Istentől mindig új és lelkesítő feladatokat kapunk, úgyhogy életünknek mindig lesz értelme, célja, és sohasem lesz egyhangú.  Úgy van, ahogy Pál apostol írta keresztény testvéreinek: „Az én Istenem teljes mértékben kielégíti minden szükségleteteket gazdagságának teljes mértéke szerint, dicsőségben a Krisztus Jézus által” (Filippi 4:19; Zsoltárok 145:16; Róma 8:38, 39).

[Tanulmányozási kérdések]