Hol tartanak az előkészületek?
12. fejezet
Hol tartanak az előkészületek?
1., 2. a) Általában mit kívánnak kifejezni egyesek azzal a kijelentéssel, hogy „az Isten halott”? b) Miért állítják ezt?
VIZSGÁLÓDÁSUNKBAN már sokat beszéltünk Isten elhatározásáról. De mit tett Isten ennek megvalósításáért? Néhányan, akik úgy látják, hogy a világban uralkodó állapotok nem javulnak, azt állítják, hogy Isten halott, és ezzel azt akarják mondani, hogy semmit sem tesz az emberiség megsegítéséért.
2 Ez a beállítottság azzal magyarázható, hogy hitre van szükség ahhoz, hogy meglássuk, mennyire előrehaladtak már azok az előkészületek, amelyeket Isten az egész földre kiterjedő igazságos, új rendjének érdekében tett. „A hit pedig — mondja a Biblia — a remélt dolgok biztos elvárása, a nem látható valóságok nyilvánvaló bizonyítása” (Zsidók 11:1).
3. Mi lehet a benyomása néhány hitetlen embernek?
3 Akinek nincs hite, az nem táplál valódi reménységet, és nem várakozik Istenre, mert nem bízik Isten ígéreteiben. Az ilyen felületes szemlélőnek az a benyomása, hogy a tények ellentétben állnak a hívők várakozásával. De miért követel Isten hitet?
4. Miért követel Isten hitet?
4 Isten olyan, mint egy apa, aki azt kívánja, hogy a gyermekei azért szeressék Őt, mert jó, és higgyenek ígéretében anélkül, hogy mindent nyilvánvalóan látniuk kellene. Az a gyerek, aki nem hisz az apjának, valószínűleg engedetlen is, és végül csak bajt és szégyent hoz a családra. Egy ilyen gyerek nem érdemli meg a szülei szeretetét. De éppúgy, mint egy jó apa, Isten is örül földi teremtményeinek, akik hittel tekintenek reá, és megsegíti őket (Zsoltárok 119:65–68).
5., 6. a) Mutass rá egy példa alapján, hogy akinek nincs hite, azt megcsalhatják az események! b) Miben különböztek az i. sz. 66—70 közti időszakban a keresztények a zsidók többségétől?
5 Jeruzsálem pusztulása i. sz. 70-ben jó példa arra, hogy a látszat csal, mialatt a hit segít a valódi helyzet felismerésében. Mintegy 33 évvel korábban Jézus előre megmondta, hogy egy napon Jeruzsálemet seregek fogják körülvenni. Amikor ez megtörténik, a keresztényeknek azonnal el kell hagyniuk a várost, mert Jeruzsálem pusztulása közel lesz (Lukács 21:20–24). Josephus, az első században élt zsidó történetíró szerint a rómaiak Cestius Gallus hadvezér irányítása mellett i. sz. 66-ban körülvették Jeruzsálemet azzal a szándékkal, hogy elfoglalják a várost. Gallus azonban érthetetlen okok miatt hirtelen visszavonult. Azok a zsidók és mások, akik keresztényekké lettek, azonnal elmenekültek, mert felismerték, hogy Jézus jövendölése beteljesedett. A többi zsidó azonban üldözőbe vette Gallus csapatait, és súlyos vereséget okoztak neki.
6 Jeruzsálem lakóinak többsége ujjongott a győzelem felett. A veszély, úgy látszott, elmúlt. A keresztények azonban nem szándékoztak visszatérni Jeruzsálembe. Az ottmaradt zsidók szemében ez balgaságnak tűnhetett. Nem egészen négy évvel később azonban a rómaiak visszatértek, és Titus hadvezér vezetése alatt teljesen elpusztították a várost, és lakóinak több mint kilenctizedét megölték. Igen, azok, akiknek volt hitük, meglátták azt, ami felületesen szemlélve nem volt látható, s ez megmentette az életüket. Láttak valamit, amit a zsidók általában nem láttak, jóllehet észrevehették volna. A zsidóság mint nép elvetette Jézus Krisztust, és ezzel a bölcsességet is elvetették, amely megmenthette volna életüket. (Hasonlítsd ezt össze a Jeremiás 8:9-cel!)
7. Honnan tudhatjuk, hogy Isten az ígéreteit folyamatosan teljesíti?
7 Nekünk helyes szemlélettel kell tekintenünk arra, amit Isten — ígéretének megfelelően — már eddig is megtett az emberek érdekében, hogy véget vessen a szenvedéseiknek. Hogyan tehetjük ezt meg? A történelmi beszámoló tanulmányozásával. Megállapíthatjuk, hogy Isten az ember tökéletlenné válása óta szüntelenül elhatározásának megvalósításán munkálkodik. Amit így látunk, az nem elmélet vagy spekuláció, hanem a ,valóságok nyilvánvaló bizonyítása’, amikre a hitünket alapozhatjuk.
A LEFEKTETETT ALAPOK
8. Miért tart olyan soká, amíg Isten uralma az egész földre kiterjed?
8 Jehova megígérte, hogy az egész föld felett kiterjeszti uralmát, és megvalósítja a békét és az egységet. Ő azonban nem erőszakkal fog uralkodni. Jó előre gondoskodik arról, hogy felvilágosítsa és tanítsa az embereket, hogy megismerjék Őt, és készségesen alárendeljék magukat uralkodásának (Zsoltárok 110:3). Ebből a célból időt fordított arra, hogy lerakja az alapjait egy emberi világnak, amely majd Őt fogja szolgálni. Istennek ismertetnie kellett azonkívül igazságos kormányzatának irányadó mértékeit és alapelveit, valamint annak működését.
9. Miért jó az a módszer, ahogyan Isten nevel minket?
9 Jehova azonban láthatatlan Isten (1Timótheus 1:17). Hogyan tehette a hús és vér emberek számára kézzelfoghatóvá akaratát? Nem puszta hatalmának kinyilvánításával, félelmet keltő hangok szózatával. Nem. Isten azáltal kívánta alapelveit és tulajdonságait feltárni, hogy kapcsolatba lépett az emberekkel. Mennyivel tanulságosabb, meggyőzőbb és mélyrehatóbb az, hogy nemcsak Isten kijelentéseit hallhatjuk és olvashatjuk, amelyeket hűséges férfiakkal feljegyeztetett, hanem emellett a történelemben megtaláljuk annak bizonyítékát, hogy amit Isten megmondott, az valóra is vált!
10. Mikor bizonyította be a világnak Isten először, hogy Ő nem tétlen, és érdeklik Őt az emberek dolgai?
10 Az emberiség történetének első szakaszában — az özönvízig — Jehova megengedte, hogy az emberek belátásuk szerint cselekedjenek, rájuk bízta, hogy hisznek-e benne, vagy sem. De amikor azt a világot megsemmisítette, bebizonyította, hogy Ő nem „halott” vagy tétlen. A föld annyira megromlott, hogy a tiszta imádat és Jehova imádóinak élete, akik helyesen kívántak cselekedni, veszélybe került. Isten csak azt a pár embert tartotta életben a bárkában, akik akkor elismerték uralmát (1Mózes 6:11–13, 17–20; 1Péter 3:20).
11., 12. a) Mit tett Isten a vízözön után? b) Milyen előfeltételeket teremtett meg Jehova azáltal, hogy megalapozta kormányzatát a föld felett?
11 A vízözön után Isten hozzálátott, hogy lerakja a földi ügyek eljövendő közigazgatásának alapját. Ezt a megígért „mag”, a Messiás fogja valóra váltani. Időközben Isten megengedte, hogy a nemzetek tovább haladjanak a függetlenség útján, miáltal világosan bebizonyították, hogy az emberek képtelenek önmagukat irányítani.
12 A föld feletti kormányzattal kapcsolatban Jehova a következő intézkedéseket hozta létre: 1. Szilárd alapot fektetett le a kormányzatába vetett hit számára; 2. uralkodása alapelveit ismertette; 3. mint a világegyetem Uralkodója kinyilvánította tulajdonságait; 4. megbízható és félreérthetetlen módon bemutatta a Messiást, aki az emberiség Megszabadítója, és Jehova nevében Királyként uralkodik (Galata 3:24). Összehasonlítva az összes emberi uralmakkal, Isten bebizonyította uralma felsőbbrendűségét, jogosságát és törvényességét.
KIVÁLASZTOTT NEMZET MINDENKI ÉRDEKÉNEK SZOLGÁLATÁRA
13., 14. Milyen hasznunk van abból, hogy Isten az ókori időkben eszközül használta fel Izrael nemzetét?
13 Milyen eszközt használt fel Isten arra, hogy lerakja ezt az alapot? Legelőször is kiválasztott egy nemzetet, az ókori Izrael nemzetét. Rajta keresztül akarta kézzelfoghatóan szemléltetni, hogyan működnek alapelvei, és hogyan bánik az emberekkel. Például Jehova kinyilatkoztatta magát, csodálatos tulajdonságait, igazságosságát, valamint bölcsességét, amikor megbüntette bűneikért az izraelitákat, mivel legnagyobbrészt engedetleneknek bizonyultak (Róma 10:21). Más esetben szeretetet, irgalmat és hosszútűrést tanúsított irántuk, amikor megbánták engedetlenségüket.
14 Az izraeliták történetéből azt is megtudhatjuk, mi történt akkor, amikor engedelmeskedtek, illetve amikor nem engedelmeskedtek Isten bölcs, igazságos törvényeinek. A világ történelme ezzel szemben azt tükrözi, amit azok várhatnak, akik Isten törvénye nélkül élnek (1Korinthus 12:2; Efézus 4:17–19).
IZRAEL KIVÁLASZTÁSÁNAK OKA
15. Részrehajló volt-e Isten, amikor Izrael nemzetét kiválasztotta? Magyarázd meg!
15 Miért kifejezetten Izraelt választotta Isten, és nem egy másik nemzetet? Nem azért, mert az izraeliták jobbak voltak, mint a többi nemzet, hanem mert Isten ősatyjukat, Ábrahámot kedvelte (5Mózes 7:7, 8; 2Királyok 13:23). Mintegy négyszáz évvel a vízözön után Jehova Ábrahámban egy olyan emberre talált, aki rendíthetetlen hittel és engedelmességgel fogadta szavát (1Mózes 15:1, 6; Róma 4:18–22). Ezért az utódai, akik Ábrahám hű feleségétől, Sárától származtak, olyan egyedülálló előjoggal áldattak meg, hogy mint Jehova Isten által kiválasztott nép, valóra váltsák elhatározásait. A megígért „magnak” Ábrahám, Izsák és Jákob révén kellett eljönnie.
16., 17. Vajon jogtalanul járt el Isten a többi nemzettel, amikor csak Izraellel foglalkozott? Indokold meg válaszodat!
16 Az akkori idők többi nemzetei a saját útjaikon jártak. Saját kormányzatuk volt, és nem engedelmeskedtek Istennek. Isten nem vonta meg tőlük a napfényt, az esőt és a föld termését (Cselekedetek 14:16, 17; Máté 5:45). De nem is vette fel velük a kapcsolatot, csak ha ezekből a nemzetekből egy-egy ember hittel fordult hozzá, vagy ha ezek a nemzetek az ő választott nemzetével kapcsolatba kerültek (5Mózes 32:8).
17 Isten azonban nem feledkezett meg a többi nemzetről. Bár Ő csak Izraellel tartott fenn kapcsolatot, mégis szüntelenül lépéseket tett annak érdekében, hogy elhatározása megvalósuljon, és ennek kapcsán később a többi nemzet is áldásban részesüljön, jóllehet azok erről semmit sem tudtak (1Mózes 22:18).
18. Terhelte-e súlyos felelősség Izraelt, amiért Isten őket használta fel és áldotta meg?
18 Senki sem tehet szemrehányást Istennek azért, mert egy nemzetet kiválasztott arra, hogy mai hitünk és értelmünk számára alapot teremtsen. Bár az igaz, hogy Izrael ez idő alatt több áldásban részesült, mint a többi nemzet, de mivel ez a nemzet Jehova nevét viselte, súlyosabb volt a felelőssége, mint a többi nemzetnek. Izrael közvetlen számadással tartozott Istennek. A népet Jehova szigorú fegyelmezésben részesítette, amikor áthágták törvényeit (5Mózes 28:15–68).
19. Milyen további hasznát vesszük annak, hogy Isten felhasználta Izrael nemzetét, miként arra a Róma 3:1, 2 rámutat?
19 E nemzet kiválasztása egy másik célt is szolgált: az igazság megőrzését. Ezt azáltal érte el Isten, hogy Izrael nemzetét elkülönítette a környező hitetlen népektől, fegyelmezte és Törvényszövetségével összetartotta őket. Rájuk bízta „szent kijelentéseit”, amelyeket ma megtalálhatunk a Bibliában (Róma 3:1, 2). Ezalatt a többi nemzet emberi uralom alatt, szüntelenül saját készítésű hamis istenek sokaságát szolgálta, és a tanítások zűrzavara uralkodott közöttük (Zsoltárok 96:5; 115:2–8).
20. a) Milyen fő célt szolgált az Izrael nemzetének adott törvény? (Róma 10:4). b) Milyen más hasznunk származik a Héber Iratok tanulmányozásából?
20 Mindamellett Jehova lépéseket tett, hogy létrehozza az emberiség számára a legjobbat — a megígért „mag”-ot, Krisztus Jézust, Isten Királyságának Királyát, aki a föld felett fog uralkodni. Őáltala ad Isten minden engedelmes embernek örök életet (Cselekedetek 17:30, 31). Amikorra a Messiás elérkezett, Isten gondoskodott arról, hogy félreérthetetlenül felismerhető legyen, és alapot teremtett arra, hogy az emberek higgyenek benne. Mily nagyszerű bizonyítéka ez Isten bölcsességének! A Héber Iratok nemzetségtáblázata, időszámítása és jövendölései alapján a Magasságos egyértelműen rámutatott a Messiásra (János 5:39). Azonkívül a Héber Iratokban megőrzött történelmi beszámoló nemcsak vigaszul és reménységül szolgál, hanem vezérfonalként is a mai életünk számára. Előképeket és példákat tartalmaz számunkra, akikhez a „dolgok rendszerének vége elérkezett” (1Korinthus 10:11; Zsidók 10:1).
JÉZUS KIVÁLASZTJA TÁRSURALKODÓIT
21., 22. Miért volt Jézus igényes tanítványainak kiválasztásánál? (Lukács 9:57–62).
21 Végül megjelent a rég várt Messiás. Mint Isten felkentje, Jézus Krisztus éppoly igényes volt meghitt tanítványainak kiválasztásával, amilyen Isten volt (Lukács 8:38, 39). Igaz, Ő azért volt itt ezen a földön, hogy az összes olyan ember számára, aki azt elfogadja, megszerezze a megmentéshez szükséges megváltási árat (Máté 20:28; János 3:16). Ő azonban azt is tudta, hogy csak később lesz egy Királyság Feje, s hogy ez a Királyság az egész emberiséget az ő áldozatának jótéteményeiben részesíti. Minden uralkodó, mielőtt megkezdené uralkodását, elsősorban arra gondol, kikre bízza majd a kormányzat fontos állásait. Hasonlóképpen Jézust is elsősorban az érdekelte, hogy kik fognak vele együtt uralkodni a Királyságában (Lukács 22:28, 29; János 17:12).
22 Ezért Jézus is imateljes állapotban, Isten szellemének irányítása mellett, elsőként apostolait választotta ki (Lukács 6:12–16). Ők alkották a kormányzó testület alapját, mely az ő irányítása alatt fog működni.
23. a) Milyen reménységet helyeztek kilátásba Jézus és az apostolai prédikáló munkájuk során az embereknek? b) Kellett-e Jézus tanítványainak a többi ember felett uralkodniuk, amikor a földön éltek? (1Korinthus 4:8).
23 A Keresztény Görög Iratok olvasásakor megállapíthatjuk, hogy akik elfogadták Jézusnak és az ő apostolainak tanítását, azoknak az volt a kilátásuk, hogy Jézus Krisztussal együtt uralkodjanak az ő mennyei Királyságában (2Timótheus 2:12; Zsidók 3:1; 1Péter 1:1–4). De ameddig tanítványai a földön éltek, nem lehettek uralkodók. Csupán mint „Isten gyülekezete” váltak ismertté, és itt a földön Isten kiválóságát kellett hirdetniük az embereknek (1Péter 2:9).
24. Milyen fontos munkát végzett Isten Krisztus feltámadásától fogva napjainkig?
24 A Krisztus halála utáni hosszú időszak a Királyság-hatalom átvételéig azok kiválasztását, kiiskolázását, kipróbálását és minősítését szolgálta, akik Krisztussal fognak uralkodni. A követelmények igen magasak voltak. A Biblia szerint Isten a Jézus Krisztus irányítása alatt szolgáló kormányzat tagjainak számát 144 000-re korlátozta (Jelenések 14:1–3).
25. Milyen célt szolgáltak a súlyos próbák, amelyeken Krisztus Királyság-kormányzatának várható tagjai átmentek?
25 Jehova sok próbán keresztül kiiskolázta és kiképezte ezeket a leendő királyokat és papokat. Így váltak alkalmassá arra a pozícióra, amelyet Isten a kormányzatában nekik szánt (Efézus 2:10; Róma 8:29). E tökéletes kiiskolázás és próba által bizonyossá vált az is, hogy ők mint uralkodók szüntelenül lojálisak maradnak, és soha sem lesznek megvesztegethetők. Róluk mondja az Írás: „És szájukban nem találtak hamisságot; ők feddhetetlenek” (Jelenések 14:5). Ez azt jelenti, hogy önátadásuk és feddhetetlenségük tökéletes. (Hasonlítsd ezt össze a Róma 7:25-tel!) Ők minden tekintetben megbízhatók. Jehova nyugodtan felruházhatja őket a mennyben halhatatlansággal (1Korinthus 15:50–54). De nézzük meg, hogy Isten a többi embereket nem hagyta-e figyelmen kívül, mialatt azokat vizsgálta meg, akiket a kormányzati testületébe fel akart venni.
AZ ÍGÉRET SZERINTI IRGALMAS URALKODÓK
26. Miért alkalmas Krisztus arra, hogy az emberiség Főpapja és Uralkodója legyen?
26 Jézus Krisztus, a gyülekezet Feje igen nehéz próbának vetette alá magát, hogy bebizonyítsa alkalmasságát. Ezt olvassuk róla: „Nem olyan főpapunk van, aki ne tudna együtt érezni gyengeségeinkkel, hanem olyan, aki megpróbáltatott minden tekintetben, hozzánk hasonlóan, de bűn nélkül maradt” (Zsidók 4:15). Milyen nagyszerű bizonyítéka ez Isten bölcsességének és igazságosságának! Így ez az Uralkodó, akit Isten beiktat az emberek fölé, soha nem fog igazságtalanul vagy részrehajlóan ítélkezni.
27. Mely tapasztalatok képesítik Őt arra, hogy olyan uralkodó legyen, akiben teljesen megbízhatunk?
27 Azonkívül Krisztus a korábbi mennyei tapasztalatai alapján — amikor a teremtés minden egyéb vonatkozásában együtt dolgozott Atyjával — ismeri az emberek természetét, mind a férfiakét, mind a nőkét (János 1:10; 2:25). És azáltal, hogy hús és vér emberként a földön élt, tapasztalatot szerzett arról, mit jelent Istent ellenséges körülmények között szolgálni. Tökéletesen ismeri az emberek problémáit, tudja, mit jelent a szenvedés (Zsidók 5:7–9). Minden ember teljes bizalmat érezhet Krisztus uralkodása iránt, mivel itt a földön hasonló próbák közt hűségesen, eredményesen kitartott, és tudja, hogy mire van szükségük az embereknek (Zsidók 4:16; János 16:33).
28. Miért nem volt idővesztegetés az, hogy Isten tizenkilenc évszázadot elmúlni engedett?
28 Vedd azt is tekintetbe, hogy Isten milyen bölcsességgel választotta ki Krisztus 144 000 társkirályát és paptársát! Nem vesztegette el az időt. Az elmúlt tizenkilenc évszázad folyamán férfiakat és nőket választott ki minden szociális rétegből, minden fajból, nyelvből és életkörülmények közül. Egyszerűen nincs olyan probléma, amelyről közülük néhányan ne személyesen szereztek volna tapasztalatot. Így ők Krisztus együtt érző és irgalmas társuralkodói lesznek; képesek mindenféle férfinak és nőnek segítséget nyújtani.
EGY „ÚJ FÖLD” ALAPJA
29. Milyen további előkészületeket tesz Isten, hogy akarata „miként a mennyben, azonképpen a földön is” megvalósuljon? (Máté 6:10).
29 De vajon Isten előkészületei lezárulnak, ha Krisztus a legutolsó társkirályát és paptársát is kiválasztotta? Megkezdődhet-e az ezeréves uralom és a halottak feltámasztása? Nem. Istennek előbb meg kell tisztítania a földet azáltal, hogy megsemmisíti a dolgok jelenlegi, romlott világrendszerét. De amikor ezt végrehajtja, nem marad-e üresen a föld? Nem. Nem fogja a földet elpusztított égitestként hátrahagyni élet és emberek nélkül, akik Őt szolgálják. Ezt a vízözönkor sem tette meg (Ésaiás 45:18). Ehelyett Istennek lesznek túlélő emberei, akik megkezdik a földön paradicsomi állapotok kialakítását. Ott lesznek, amikor elérkezik a feltámadottak fogadásának ideje, és segíteni fognak nekik eljutni az élet útjára.
30. Milyen további csoportot gyűjt Isten össze, hogy túlélhessék a dolgok jelenlegi világrendszerének pusztulását?
30 Kik lesznek a megsemmisülés túlélői? Amikor János apostol a Krisztustól kapott látomásáról beszámolt, ezt írta közvetlen azután, hogy a 144 000 Királyság-örökösről beszélt: „Ezek után láttam, és íme! Egy nagy sokaság, amelyet ember nem volt képes megszámlálni, minden nemzetből, törzsből, népből és nyelvből.” A látomást közvetítő angyal feltárta azután, hogy mit szemléltet a népek megszámlálhatatlan sokasága: „Ezek azok, akik kijönnek a nagy nyomorúságból, és megmosták és megfehérítették ruháikat a Bárány vérében” (Jelenések 7:9, 14, Ésaiás 2:2–4).
31. Milyen szerepet játszik a „nagy sokaság” Isten lépésről lépésre megvalósított elhatározásában?
31 Ezek az emberek fogják az „új föld” magvát vagy „alapját” képezni. (Hasonlítsd ezt össze az Ésaiás 51:16-tal!) Miután túlélték a nagy nyomorúságot, azonnal megkezdik az „új egek” — Krisztus és 144 000 társkirálya és paptársa — irányítása mellett meghódítani a földet. Mint Isten megbízottjai, folytatják a földön a tiszta imádatot, és erre oktatják a feltámadottakat is. Természetesen arról is gondoskodnak, hogy megfelelő táplálék és hajlék álljon minden ember rendelkezésére, mialatt az igazság útjára oktatják őket.
32. Kik alkotják a „nagy sokaságot”, és mikor kerül sor kiválasztásukra és az összegyűjtésükre?
32 Mivel a „nagy sokaság” túléli a „nagy nyomorúságot”, nyilvánvalóan azok közül lesznek egybegyűjtve, akik közvetlenül a dolgok jelenlegi rendszerének végén élnek. Ez a begyűjtő munka szintén része azoknak az előkészületeknek, amelyeket Isten Krisztus ezeréves uralmának megkezdése előtt végrehajt. A „nagy sokaság” begyűjtése mégsem tart évszázadokon át, mint Isten kapcsolatai Izraellel, vagy később a 144 000 társörökös begyűjtése. Mégis ehhez időre van szükség. Ez a kiválasztás és begyűjtés most megy végbe, és nyilvánvalóan lezárul egyetlen nemzedék életideje alatt. E nemzedék néhány tagja túlélő lesz, és jelen lesz Krisztus ezeréves uralmának kezdetén (Lukács 21:32).
33., 34. a) Mit valósított meg Isten az emberi történelem mintegy 6000 éve alatt? b) Mondható-e joggal, hogy Isten halott, vagy túl lassú?
33 Látjuk tehát, hogy Isten valóban nem vesztegette el az idejét (2Péter 3:9). Engedte, hogy teljesen nyilvánvalóvá váljon, hogy az emberek képtelenek eredményesen kormányozni a világot. Kinyilvánította türelmét és egyéb jó tulajdonságait, mialatt szüntelenül lépéseket tett a Királyság-uralom megvalósítása érdekében. Megmutatta, milyen uralmat gyakorol Ő, és a bizonyítékok sokaságát szolgáltatta arra vonatkozóan, hogy Jézus Krisztus, Ábrahám megígért magvának fő tagja a Messiás és Király, aki az egész földön igazságosságban fog uralkodni (Galata 3:16).
34 Következésképpen mindazok, akik őszintén ezt kívánják, lehetőséget kapnak arra, hogy megismerjék Jehova Istent, és szilárdan meggyőződhetnek elhatározásáról, mivel a hitüket valóságokra alapozhatják.
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 141. oldalon]
Azok élik túl a nagy nyomorúságot, akik már most bebizonyítják Isten ígéreteibe vetett hitüket
