Isten — a bőkezű tulajdonos
2. fejezet
Isten — a bőkezű tulajdonos
1., 2. Ha megvizsgáljuk a földet mint ennek a bolygónak „vendégei”, milyen hatással vannak ránk szép lakóhelyünk adottságai?
TÉTELEZZÜK fel, hogy szabadságon vagy, elutaztál valahová, ahol most alkalmas szálláshelyet keresel. Amikor már hosszabb ideje utazol egy elhagyott vidéken, elérkezel egy csodálatos kerthez. A kertben látsz egy házat. Ezek után elhatározod, hogy megkérdezed, van-e itt kiadó szoba. Legnagyobb meglepetésedre egy táblát látsz az ajtóra akasztva a következő felirattal: „Üdvözlöm! Érezze magát otthon!” Belépsz és megállapítod, hogy itt a kényelmes lakás minden szükséges kelléke rendelkezésre áll: folyóvíz, fűtés, világítás, jól felszerelt kamra — ajtaján egy felszólítás: „Kérem, szolgálja ki magát!” Hogyan reagálnál minderre? Ezt mondanád: „De hiszen ez lehetetlen! E ház tulajdonosa rendkívül barátságos, bőkezű ember kell hogy legyen!”?
2 Ez a példa jól szemlélteti az embereknek Istenhez, a föld Teremtőjéhez viszonyított helyzetét. Figyeld meg, hogyan gondoskodott a Teremtő — egy bőkezű házigazdához hasonlóan — lakóhelyünkről a föld lakói számára:
3., 4. Milyen energiaforrások találhatók egy jól felszerelt háztartásban, és ez mennyiben hasonlít lakóhelyünk, a föld energiaforrásaihoz?
3 Egy jó lakóházban van világítás, mégpedig általában a mennyezeten, és halványabb éjszakai világítás, hogy a lakók éjszaka se legyenek teljes sötétségben. A földnek a nap a fő fényforrása, és a hold bágyadt fénye ,uralkodik éjszaka’ (1Mózes 1:14–18).
4 Egy házban energiaforrás tartja üzemben a fűtést, és működteti a háztartási gépeket. A föld energiaforrása a nap. A nap nemcsak közvetlenül azzal az energiával látja el a földet, amire az embereknek és a növényeknek szükségük van, hanem az évszakok folyamán óriási energiakészleteket halmozott fel. Elsősorban úgynevezett fosszilis (kövületi) forrásokról van szó, mint amilyen a szén és a kőolaj. Ezeket egy jól felszerelt házhoz hasonlóan a föld „pincéjében” tárolták, hogy a szükségletnek megfelelően felhasználhassák.
5. Milyen más dolgok találhatók még a „ház” „pincéjében” a mi kényelmünkre és örömünkre? (Jób 28:1–6).
5 A Teremtő a fémek nagy raktárkészletét is ebben a „pincében” helyezte el, és adott az embereknek olyan képességeket, amelyekkel az ércekből fémet nyernek. Az emberek, de különösen a nők örömére értékes drágaköveket, ezenfelül életfontosságú kémiai anyagokat is elhelyezett ebben a „pincében”.
6. a) Hogyan tanúskodik bolygónk „vízvezetékrendszere” egy gondviselő Teremtőről? b) Hasonlítsd össze az Isten alkotta hegyeket és dombokat az emberkéz alkotta hulladékdombokkal! (Zsoltárok 104:10, 11).
6 Egy házban szükség van jó vízvezetékrendszerre is. A mi földi lakhelyünk „vízvezetékrendszere” kész csoda. Tegyük fel, az emberek is össze tudnának hordani kövekből és hulladékokból egy hegyet. De vajon remélhetnénk-e, hogy tiszta, hideg, friss víz fog fakadni e hegy mélyéből? Bányák körül gyakran láthatunk emberkéz alkotta óriási halmokat, ezek azonban inkább csak szégyenfoltjai a tájnak. Vedd szemügyre a mérnöki művészet csodálatos alapelveit, amelyek a csatornák és a földben uralkodó nyomások bonyolult rendszereiben olyan szerepet játszanak, hogy lehetővé teszik a földön (még a magas hegységekben is) a vízkészletek felhalmozódását! És ott, ahol eső csak ritkán vagy egyáltalán nem esik (pl. a Szaharában), néhol csak néhány métert kell leásni, hogy vizet találhassunk.
7. Hogyan gondoskodott a Teremtő egy önmagát megújító „szőnyegről” „otthonunk” számára? (1Mózes 1:11, 12).
7 Miként sok lakásban a szépség és a kényelem érdekében szőnyeg borítja a padlót, akként helyezett fűből és virágokból növénytakarót a földre a Teremtő. Már kis környezetátalakítással is gyorsan parkká változtatható a sivatagi táj. Az emberi tevékenység által tönkretett területeket rövid időn belül fűszőnyeg borítja be. A szennyezett folyóvizek önmaguktól hamarosan megtisztulnak, ha nem kerül beléjük további szenny.
8. Miért volt „házigazdánk” előrelátó és bőkezű lakóhelyünk „éléskamrájának” berendezésekor?
8 Ahogy egy jó háztartásban mindig tele a kamra, ugyanúgy a földünk „éléskamrájában” is megtalálható mindenféle táplálék a mezőkön, gyümölcsöskertekben, sőt a tengerekben is. Milyen bölcsesség kellett ahhoz, hogy a tengerekben és a szárazföldön növények nőjenek, és a gabona, a gyümölcsök és a diófélék rendszeresen és gazdagon teremjenek évezredeken át, hogy ez a tengeri állatok, a szárazföldi állatok, a rovarok s végezetül az emberek folyamatos táplálékát biztosítsák! A készletek soha nem merülnek ki. És a föld még többet is tudna teremni, hogy még több embert tápláljon, míg Isten ki nem jelenti, hogy a föld most már ,betelt’ (1Mózes 1:28).
9. Vajon embereket illet-e elismerés e szép lakóhelyért és csodás berendezésért?
9 Biztosan egyikünk sem vett részt e szép „lakóhely” berendezési munkájában. A Biblia azt mondja, hogy az egek az Istené, de „a földet az emberek fiainak adta” (Zsoltárok 115:16). Lakóhelyünk, a föld olyannyira bővelkedik életörömöket árasztó dolgokban, hogy ezekért valakinek jól átgondolt lépéseket kellett tennie. Mi pedig mindezt ingyen megkaptuk! Kell-e még meggyőzőbb bizonyíték a Teremtő létezéséről, aki nemcsak hatalmas és bölcs, hanem jóságos és bőkezű is? Ő bizonyos értelemben mindenkinek ezt mondja: „Kérem, szolgálja ki magát!”, mivel „felhozza napját a gonoszokra és a jókra, és esőt ad igazaknak és igazságtalanoknak” (Máté 5:45). Ha az ember a föld gazdagságát nem tékozolná el, és nem élne vissza vele, akkor e szép bolygó minden országában az emberek valóban élvezhetnék az életet.
10. Az eddigiek alapján mit mondhatunk arról az elméletről, hogy a föld csupán vak erők kölcsönhatása révén jött létre?
10 Az a tény, hogy a föld évszázadokon át az ember csekély közreműködése mellett kielégítette a szükségleteket, komoly kételyeket ébreszt azzal az elmélettel szemben, hogy a föld vak erők véletlen kölcsönhatása révén jött létre. Hogyan tudna valaki — akit meggyőzött egy ilyen elmélet — magyarázatot adni arra, hogy a föld évezredeken át minden szükségessel ellátta összes lakóját, az állatokat és az embereket egyaránt? A föld célszerűségéről és tervszerűségéről tesz bizonyságot. Vak erőknek nincsenek céljaik, sem terveik (Jeremiás 10:12).
11. Mi mutat arra, hogy a földi teremtés nem csupán kísérlet — valami mulandó, vagy játék a Teremtő kezében? (Ésaiás 45:18).
11 A mi földi lakhelyünk kiváló berendezése valóban meggyőző bizonyítéka annak, hogy teremtették, sőt annak is, hogy nem kísérleti eszköz vagy játék egy magasabbrendű Lény kezében. Úgy teremtették, hogy örökké fennmaradjon. „A föld beláthatatlan időre, sőt örökké meg nem inog” — írta az ihletett zsoltáros (Zsoltárok 104:5).
12., 13. Istennek melyik kijelentése mutat arra, hogy földi teremtése nem szorult kijavításra?
12 Amit a Biblia a földnek mint emberi lakóhelynek a létrehozásáról mond, az teljesen összhangban áll Istennek a földre vonatkozó szándékával. Tudjuk, hogy miután Isten megtette a föld teremtésére és előkészítésére vonatkozó első lépéseket, a teremtéséről azt mondta, hogy az „jó”. Amikor teljesen befejezte munkáját, arról úgy nyilatkozott, hogy az „nagyon jó” (1Mózes 1:4, 10, 12, 18, 21, 25, 31). Jehova kijelentése azt tükrözte, hogy munkája tökéletes volt és céljainak teljesen megfelelő — oly kiváló, hogy az messze túlszárnyalja az ember képzelőerejét (Zsoltárok 145:3–5, 16).
13 A földi teremtésműre használt „nagyon jó” megjelölés azt is jelenti, hogy Istennek nem kellett időről időre beavatkoznia, helyreállítania a földet ahhoz, hogy az emberek szükségleteit előteremtse. Nem, Ő már évezredekkel korábban sok időt fordított arra, hogy a bolygónkat úgy formálja, hogy az céljainak minden időben megfeleljen. Ez a Teremtő nagy bölcsességének a jele. Hogyan?
ISTEN ELŐRELÁTÁSA
14., 15. Hogyan bizonyította be Isten a föld megteremtésekor rendkívüli előrelátását?
14 Nos, gondold csak el, milyen belátásra, milyen előrelátásra volt szükség a földet úgy kialakítani, hogy az örök időkön át biztosítsa az élet fennmaradását. Mielőtt az ember megjelent volna a színen, a föld az állatok számára már jól „működött”; elegendő növényi táplálék állt rendelkezésükre. Később ezt mondta Isten az első emberpárnak: „Sokasodjatok és töltsétek be a földet” (1Mózes 1:28). Ez azt jelentette, hogy a föld lakóinak száma milliárdokra fog növekedni, és a földnek még akkor is táplálnia kell a növényi, állati és emberi életet. S ez mindmáig így van, bár sok milliárd hektár föld hever parlagon, és az emberek sok területet sivataggá változtattak. Isten nagyszerű gondoskodásáról így írt a hálás zsoltáros:
15 „[Jehova] zöld füvet fakaszt az állatoknak és növényzetet az emberiség szolgálatára, hogy táplálék jöjjön elő a földből és bor, ami megörvendezteti a halandó ember szívét, hogy tekintete fényes legyen az olajtól, és kenyér erősítse meg a halandó ember szívét. Mily számosak a te munkáid, ó Jehova! Mindezeket bölcsen hoztad létre. A föld tele van a te alkotásaiddal” (Zsoltárok 104:14, 15, 24).
16. Kell-e attól tartanunk, hogy egyszer a föld nem fog elegendő táplálékot szolgáltatni? (Zsoltárok 65:10).
16 Mennyi táplálékot képes a föld megteremni? Az ENSZ egyik hatósági (az Office of Inter-Agency Affairs and Coordination) igazgatója azt mondta, hogy a föld legalább 38 milliárd embert (a jelenlegi népesség tízszeresét) is képes lenne táplálékkal ellátni, ha mezőgazdasági adottságait teljesen kihasználnánk. Ehhez természetesen a jelenleginél jobb nemzetközi együttműködésre lenne szükség.
ISTEN ELTÁVOLÍTJA A „HÁZÁVAL” VISSZAÉLŐ „VENDÉGEKET”
17. Lehet-e Istent pártoskodással vádolni, hogy csak egyeseket, mondjuk az imádóit részesíti anyagi bőségben? (Zsoltárok 36:8, 9).
17 Az embereknek általában nincs okuk panaszra, sőt, sokkal inkább hálálkodniuk kellene a föld gazdagságáért. Nem vethetik Isten szemére azt sem, hogy pártoskodó. Még akik nem imádják Őt, azok is hasznukra fordíthatják bőkezűségét. Pál apostol azt mondta Listrában (Kis-Ázsiában) egy embercsoport előtt, akik Zeusz és Hermesz (Merkur) imádói voltak: „[Isten] az elmúlt nemzedékek során engedte a nemzeteket a saját útjaikon járni, bár Ő egyáltalán nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül mindabban, ami jót tett, mert esőket adott nektek az égből és gyümölcsöző időket, és szíveteket megtöltötte eledellel és vidámsággal” (Cselekedetek 14:16, 17).
18. a) Általában elismerik-e az emberek Istent, és hálát adnak-e neki az irántuk tanúsított jóságáért? b) Kit terhel a felelősség azért, hogy mindaz a sok jó, amit Isten létrehozott, oly egyenlőtlenül lett elosztva?
18 Az emberek azonban általában a Teremtő hálátlan „vendégei”-nek bizonyultak. Gondatlanul és pazarlóan bántak a föld csodálatos készleteivel. Egyesek kapzsisága oly nagy volt, hogy magukhoz kaparintottak területeket és rajta a táplálékot. Az ilyen kapzsi személyek keveset törődtek földi „vendégtársaikkal”. Így sok embert megfosztottak szükséges dolgaiktól. Az önzés adott okot a szörnyű, pusztító háborúkra is. (Hasonlítsd össze ezt a Jakab 4:1, 2-vel!)
19., 20. a) Van-e remény arra, hogy Isten a földet mindenki érdekében ismét helyreállítja? b) Miért ésszerű azt feltételezni, hogy Isten mint jó „házigazda” ezt meg is fogja tenni?
19 Ma olyan a helyzet, hogy felmerül a kérdés: Vajon ismét helyre lesz állítva földi lakóhelyünk? Emberi nézőpontból tekintve ez lehetetlen. Salamon király ezt mondta ezzel összhangban: „Amit elgörbítettek, azt nem lehet ismét kiegyenesíteni, és ami hiányzik, lehetetlen megszámlálni” (Prédikátor 1:15). Isten azonban, mint jó „házigazda”, törődik a „házával” és a „vendégeivel”. Vajon egy értelmes háztulajdonos nem rakná ki a házából azokat, akik kárt okoznak a tulajdonában, és nem állítaná-e helyre olyan vendégei számára, akik megbecsülik azt? Elvárhatjuk-e, hogy Isten is így tegyen? (Jelenések 11:18).
20 Hogyan fogja ismét helyrehozni a Teremtő azt a földet, amelyet évszázadokon át csak pusztítottak? Szándékában áll-e ezután tisztán tartani azt? Lehet-e a föld maradandó ,paradicsomi lakóhely’ az emberek számára?
[Tanulmányozási kérdések]
[Kép a 20. oldalon]
Ahogyan egy bőségesen ellátott ház bölcs és bőkezű házigazdáról tanúskodik . . .
[Kép a 21. oldalon]
. . . ugyanúgy a termékeny föld is azt bizonyítja, hogy értelmes és bőkezű Teremtő alkotása
