3. fejezet

Kilátás egy paradicsomi otthonra

1—3. a) Miért ésszerűtlen feltételezni, hogy Isten addig engedi garázdálkodni az embereket a földön, amíg lehetetlenné válik az élet? b) Vajon képes-e az ember a teremtés megvizsgálása és a saját elképzelései alapján rájönni arra, hogy miért állnak így a dolgok, és mi Isten elhatározása? (Jób 28:12–14, 28). c) Miből ismerhetjük meg Istent és az ő elhatározását? d) Miért mondhatjuk, hogy a Biblia tartalmazza Isten gondolatait és útjait?

EGYRE gyakrabban hallani világszerte a panaszt, hogy az emberek a földet hulladékok bolygójává tették. Valóban ez történt?

² Az emberek önzése és erőszakossága által létrehozott óriási károk ellenére bolygónk még mindig tele van szépségekkel. Gondoljunk a zöldellő völgyekre, a hófödte hegycsúcsokra, a vízesések morajára, a pálmákkal szegélyezett tengerpartokra, a növényi és állati élet pazar változatosságára! Vajon úgy véljük talán, hogy aki mindezeket megteremtette, az megengedi, hogy az emberek eltékozolják és elpocsékolják a föld gazdagságát, míg végül e csodálatos bolygónkon lehetetlenné válik az élet? Értelmes ember erre nemmel válaszol. Tehát mi Isten szándéka a földdel? Az anyagi, látható teremtés sok dolgot elárul a föld Teremtőjéről, de nem tudat velünk mindent. Mi vagy ki tárja fel ezt nekünk?

³ Ahhoz, hogy ezeket megismerjük, magának a Teremtőnek a megnyilatkozására van szükségünk. A Mindenható Isten, Jehova írásban adott önmagáról kijelentést azért, hogy mi, emberek tisztán láthassuk elhatározását. Ezt a Bibliában találjuk meg. Igaz, ezt a könyvet emberek írták, elismerték azonban, hogy  írásaik nem saját bölcsességükből erednek. Az egyik bibliaíró, Dávid király ezt mondta: „Jehova szelleme beszélt általam, és az ő szava volt nyelvemen” (2Sámuel 23:2). Az emberi agy Teremtője számára nem okozott nehézséget, hogy bizonyos emberek gondolkodását úgy befolyásolta, hogy azok az ő gondolatait írják le. Tekintettel arra, hogy a Biblia az egyetlen ókori könyv, amely kihangsúlyozza a föld Teremtőjétől, Jehova Istentől származó ihletettségét, így nincs egyetlen más forrás sem, amely felvilágosíthatna Isten szándékáról a földdel és az emberekkel kapcsolatban (2Timótheus 3:16, 17).

JÉZUS ÍGÉRETET TESZ EGY PARADICSOMRA

4. Milyen kimagasló férfi mutatott rá egy nagyszerű jövőre az emberiség számára, és miért higgyük el az ő szavait?

⁴ Több mint tizenkilenc évszázada egy ihletett férfi egy bűnözőnek mondott valamit, ami egy nagyszerű jövőre mutatott. Ez az ihletett férfi Jézus volt, akit általában prófétának és a legnagyobb tanítónak ismertek el. A Biblia a megígért Messiásnak vagy Krisztusnak nevezi, aki mint Isten Fia szellemként már emberi megszületése előtt létezett (Máté 16:13–16; Lukács 1:30–33; Filippi 2:5–7). Az említett gonosztevőnek ezt mondta Jézus Krisztus: „Velem leszel a Paradicsomban” (Lukács 23:43).

5., 6. a) Miért értik különféleképpen Jézusnak a Lukács 23:43-ban leírt szavait? b) Mi segít abban, hogy helyesen értelmezzük Jézusnak a gonosztevőhöz intézett szavait?

⁵ Jézusnak ezt az ígéretét a bibliaolvasók sokféleképpen értelmezik. Sok bibliafordításban így olvassuk Jézus szavait: „Bizony, mondom neked, ma velem leszel a Paradicsomban” (ÖF 75). Az írásjel elhelyezése miatt azt gondolhatnánk, hogy a gonosztevőnek Jézussal együtt még aznap a Paradicsomban kellett lennie. Itt azonban figyelembe kell venni azt, hogy az eredeti görög szövegben egyáltalán nem voltak írásjelek.  Ezért a fordítónak kellett eldöntenie, hová teszi az írásjeleket. Így a szavak a következőképpen is megoszthatók: „Bizony, mondom neked ma: velem leszel a Paradicsomban.” Így a mondat azt a gondolatot közvetíti, hogy a gonosztevő majd valamikor a jövőben lesz Jézussal a Paradicsomban.

⁶ Jézus szavainak ilyen értelmezése összhangban van a Biblia többi részével. Azon a napon, amelyen Jézus meghalt, sem a mennybe, sem valamilyen átmeneti helyre nem ment. Ő három napig (vagy három nap bizonyos részén át) holtan feküdt a Hádeszben, * a sírban (Máté 27:62–66; Cselekedetek 2:24, 27).

7. a) Mit értettek abban az időben a „Paradicsom” szón, amikor Jézus a gonosztevőnek az ígéretet adta? b) Hogyan bizonyítható be, hogy annak a férfinak, akivel Jézus beszélt, nem lehetett elképzelése egy mennyei „Paradicsomról”?

⁷ Azonkívül a gonosztevő Jézus hivatkozását a „Paradicsomra” csak úgy érthette, ahogy arról akkoriban általában vélekedtek. Abban az időben a Paradicsom szó kertet vagy parkot jelentett. A férfi nem volt Jézus tanítványa, ezért nem lehetett elképzelése a mennyei Paradicsomról. Az akkoriban rendelkezésre  álló bibliai könyvek a hívőknek nem helyeztek kilátásba egy szellemi birodalomban való életet. Csak Jézus Krisztus eljövetelével irányult a figyelem a láthatatlan mennyei élet elnyerésének reménységére (2Timótheus 1:10). Bár Jézust a tanítványai hallották beszélni a „mennyek Királyságáról”, mégsem értették meg teljesen, mit jelent az (Máté 13:24, 31, 33). Később azt kérdezték a feltámadott Jézus Krisztustól: „Uram, ebben az időben állítod helyre Izrael királyságát?” (Cselekedetek 1:6; hasonlítsd ezzel össze az apostolok korábbi szavait a János 16:17, 18-ban!) Tehát még mindig földi fogalmakkal gondolkoztak; azt várták, hogy Jézus Jeruzsálemben állítja fel a Királyságot. Ha pedig Jézus tanítványai sem értették meg abban az időben teljesen a mennyei dolgokat, hogyan képzelhette volna a gonosztevő, hogy Jézus valami másról beszélt, és nem egy földi Paradicsomról?

8. Az ígéret, amit Jézus a gonosztevőnek adott, miért volt összhangban a zsidók között általában ismert Héber Iratokkal?

⁸ Az az ígéret, amelyet Jézus a gonosztevőnek adott, összhangban van a Biblia más tanításaival is, amelyekből kitűnik, hogy Isten a földet bizonyos céllal teremtette. Isten azért alkotta meg, hogy ,lakott legyen’ (Ésaiás 45:18; Zsoltárok 104:5). Ésszerűtlen lenne azt feltételezni, hogy Isten miután évszázadokon át annyi gondossággal készítette elő a földet az emberek számára, otthagyná elpusztulni csupán azért, mert néhány ember nem fejezi ki értékelését aziránt. A föld valóban csodálatos lakhely lehet az emberek számára.

EGY PARADICSOMI „ÚJ FÖLDRŐL” SZÓLÓ JÖVENDÖLÉS

9—11. a) Volt-e tapasztalatuk a zsidóknak azzal kapcsolatban, ami jelképesen földi paradicsomnak tűnhetett? Mikor? b) Mely szavakkal írta le Mózes Palesztina földjét, mint csodálatos területet?

⁹ Figyelemre méltó, hogy egy földi Paradicsomról  már voltak elképzelései Jézus honfitársainak, az izraelitáknak is. Amikor bevonultak az ígéret Földjére, az olyan volt számukra, mint egy Paradicsom. A leírás alapján — amelyet Jehova Mózes által közölt — sokkal szebb és termékenyebb volt, mint a Nílus völgye, ahol korábban éltek. Ezt olvassuk:

¹⁰ „Mert az a föld, amelyre bemész, hogy birtokba vedd, nem olyan, mint Egyiptom földje, ahonnan jöttetek, ahol a magodat vetni szoktad, és lábaiddal kellett megöntöznöd, mint egy zöldségeskertet. Hanem az a föld, ahova átmentek, hogy birtokba vegyétek, hegyek és völgyi síkságok földje. Az egek esője itatja vízzel; olyan föld, amelynek Jehova, a te Istened viseli gondját. Jehovának, a te Istenednek szemei folytonosan rajta vannak az év kezdetétől az év befejezéséig” (5Mózes 11:10–12).

¹¹ Korábban Mózes a következőképpen írta le ezt a földet:

„Jehova, a te Istened egy jó földre visz be, bővizű hegyi patakok völgyének földjére; a források és a vízmélységek a völgysíkságon és a hegyvidéken erednek, búza és árpa és szőlő és füge és gránátalmák földjére, olajos olívák és méz földjére, olyan földre, ahol nem kell szűkösen enned a kenyeret, ahol nem szenvedsz hiányt semmiben, annak a földnek kövei vasból vannak, és hegyeiből rezet bányászhatsz” (5Mózes 8:7–9).

12. Amikor Izrael nemzete visszatért a száműzetésből, hogyan teremtett Isten Júda földjén „új egeket” és „új földet”?

¹² Isten már jó előre megjövendölte prófétája, Ésaiás által, hogy Izrael nemzetét engedetlenségük miatt száműzetésbe hurcolják. Korábbi paradicsomi földjük pusztasággá lesz. Mégis, e jövendölés ellenére, Isten nem hagyta a nemzetet remény nélkül, mert ezt mondta: „Új egeket és új földet teremtek; . . . Jeruzsálemet örvendezésre teremtem, és népét ujjongásra” (Ésaiás 65:17, 18). E szavakkal Isten előre megjövendölte, hogy Izrael nemzete vissza fog térni Júda földjére,  és Jeruzsálem ismét fővárosként virágzik. Az „új egek” nem láthatatlan, új egeket jelentett, hanem Júda helytartóságát a Júda törzséből származó Zorobábel irányítása alatt, tehát földi uralmat jelentett. Az „új föld” a bűnbánó, megtisztult népet jelentette, amelynek vissza kellett térnie az elpusztult országba, hogy újjáépítse és megszépítse azt. Ott helyre kellett állítani Jehova imádatát, és Jeruzsálemben újra fel kellett építeni a templomot (Ezsdrás 3:1, 2, 10).

13. Mi mutat arra, hogy Isten segített a hazájukba visszatérő izraelitáknak abban, hogy pusztasággá vált országukat ismét paradicsommá változtassák?

¹³ Isten személyesen támogatta Izrael fáradozásait, hogy Júda földjét megszépítsék, és ismét helyreállítsák az egykori paradicsomi állapotot, amint az Ésaiás jövendöléséből kitűnik: „A puszta és a víztelen terület ujjongani fog, és a sivatagi puszta örvendezni fog, és kivirágzik, mint a sáfrány” (Ésaiás 35:1, 2). Azt mondta, hogy ha Isten népe engedelmes lesz, „Jehova is megadja a maga részéről a jót, és a mi saját földünk meghozza a termését” (Zsoltárok 85:13).

KILÁTÁSBAN EGY CSODÁLATOS „ÚJ FÖLD”

14. Mi a biztosítékunk arra, hogy az „új földről” szóló jövendöléseknek számunkra ma még nagyobb jelentősége van?

¹⁴ Vajon ránk is vonatkozhat ma ez az „új földről” szóló prófécia? Igen. Bepillantást nyújt arra vonatkozóan, amit Isten az egész földdel szándékozik tenni. Évszázadokkal Ésaiás próféciája után a következőket mondta Péter apostol a keresztényeknek, akik az akkor ismert földön szétszórtan éltek: „Vannak új egek és egy új föld, melyeket várunk az ő ígéretei szerint, és amelyekben igazságosság fog lakozni” (2Péter 3:13). Ez az eljövendő „új föld” társadalom azonban Júda földjénél sokkal nagyobb területen fog lakni.

15. Mit tudhatunk meg János apostol látomása nyomán az eljövendő földi Paradicsomról?

 ¹⁵ Azonkívül János apostolnak a Jelenésekben feljegyzett látomásából az is egyértelműen kiderül, hogy — e jövendölés végleges beteljesedése során — az egész földgolyón az „új föld” társadalom fog lakni. János apostol ezt írta: „Láttam egy új eget és egy új földet . . . Íme! Az Isten sátora az emberekkel van, és Ő velük lakozik, és ők az ő népei lesznek” (Jelenések 21:1–3). Az „új egek” kifejezés Istennek a mennyből irányuló uralmára vonatkozik, ahol Isten trónja van (Máté 5:34). Meghatározott időben az emberiség kizárólag Isten igaz imádatát fogja gyakorolni; Isten pedig ki nem érdemelt kedvességével megajándékozza, segíti és oltalmazza őket. Az új egek megáldják a megszépített földön élő embereket (Zsoltárok 115:16).

16., 17. a) Hogyan tűnik ki Mózes első könyvéből, hogy Isten eredetileg örök életet szánt az embereknek a Paradicsomban? b) Hogyan mutat rá Isten próféciája az 1Mózes 3:15-ben, hogy miután Ádám vétkezett, Isten nem mondott le eredeti szándékáról?

¹⁶ Istennek az emberi nemmel való bánásmódjából kitűnik, hogy a földre vonatkozóan nagyszerű elhatározásai vannak. A Biblia szerint Ádámmal közölték, hogy csak akkor fog meghalni, ha engedetlenné válik. Ha Ádám engedelmeskedik, sohasem tudja meg, mi a halál (1Mózes 2:17; 3:19). Így a paradicsomi kert, amelyet Isten hozott létre, a tökéletes emberek lakóhelye maradt volna. Akkor Ádám leszármazottai Isten irányítása mellett fokozatosan kiterjesztették volna a Paradicsomot az egész földre.

¹⁷ Miután Ádám vétkezett, Isten tudatta Ádám leszármazottaival, hogy a földre vonatkozó szándéka továbbra is érvényben van. Megígérte, hogy egy „mag” meg fogja szabadítani az embereket a bűntől (1Mózes 3:15). Isten, ezzel az emberi nemre vonatkozó  elhatározásával lehetővé tette azt, hogy Ádámnak gyermekei lehessenek. Így az utódok — az ígéret alapján — reménységben élhettek.

18. a) Milyen későbbi kinyilatkoztatás alapján ismerhetjük fel, hogy itt a földön is sokat jelent az emberiség számára a „mag” ígérete? b) Ki a „mag”, és milyen hatalommal kell rendelkeznie?

¹⁸ Az eljövendő Paradicsomra vonatkozó reménységet Isten később megerősítette, amikor kijelentette Ábrahámnak, hogy a „mag” az ő nemzetségi vonalán fog eljönni, és hogy általa ,megáldatnak a föld összes családjai’ (1Mózes 22:18). Körülbelül nyolc évszázaddal később Isten azt mondta Dávid királynak, hogy leszármazottai örökre a trónon fognak ülni (2Sámuel 7:12, 13, 16). Minden jel egy, a Dávid vonalából származó fiúra utalt, aki a leszármazási vonal összes előző királyait felülmúlja. Neki kellett a Messiásnak (ami „felkentet” jelent) lennie; neki kellett Dávid trónját örökre birtokba venni (Zsoltárok 45:7, 8; Galata 3:16). Pál apostol Jézusra, az Isten Fiára alkalmazta ezt a jövendölést, aki Dávid vonalán született meg a földön. Pál ezt írta róla: „Isten a trónod örökre” (Zsidók 1:8, 9). Ez azt jelenti, hogy Isten Krisztus trónjának alapja és támasza örök időkre.

19. Hogyan erősítik meg a Zsoltárok, hogy Krisztus, vagyis a „mag” által létrehozott Paradicsom örökre megmarad?

¹⁹ A Zsoltárok, amelyeket több évszázad alatt írtak meg, ismételten utal Isten igazságos földi uralmára, amely „beláthatatlan ideig, sőt örökké” fennáll (Zsoltárok 9:8, 9; 10:16, 17; 29:10; 145:21). Mindezek a jövendölések Jézus Krisztus uralma alatt fognak valóra válni, akit Isten a halottak  közül feltámasztott, és magához emelt a legmagasabb állásba (Efézus 1:20–22). Azt, hogy az emberek örökké paradicsomi lakóhelyen fognak élni, a Zsoltárok 37:29 így fejezi ki: „Az igazságosak maguk birtokolják majd a földet, és örökre azon lakoznak.”

MEGTISZTÍTOTT FÖLD A PARADICSOM HELYREÁLLÍTÁSA ELŐTT

20. Milyen példa alapján higgyük, hogy Isten minden békebontó elemet eltávolít a földről?

²⁰ De most felmerül a kérdés: Hogyan tud Isten tartós békét biztosítani a földön, hogy semmi se zavarja meg az élet örömeit? Ahogyan az ember kitakarítja a házát, miután a hanyag bérlőt kidobta, Isten ugyanúgy megtisztítja a földet a rossz elemektől, hogy a megújított földön megalapozza a tartós békét. Ugyanezt tette, amikor kiűzte lakhelyükről a romlott  kánaánita nemzeteket, hogy népe, Izrael békében lakhassék (3Mózes 18:24–27).

21. Miért lehetetlen napjainkban, hogy teljesen igazságos viszonyok uralkodjanak, még ha oly sokan vágynak is erre?

²¹ Ma sokan vágynak béke és igazságosság után. A hatalmas vallási, politikai és kereskedelmi rendszerek által uralt világ azonban vasmarokkal szorítja össze az embereket. Ma nem könnyű igazságosan cselekedni. És az a jó hír, melyet Istennek a földre vonatkozó elhatározása jelent, szembe találja magát az uralkodó valláspapság ellenállásával, valamint a feléledő ateizmus, a hírközlő eszközök és a propagandacsatornák ellenállásával. A Biblia ezt mondja: „A nemzetek gondolataik hiábavalóságában járnak, mialatt a bennük levő tudatlanság miatt, a szívük érzéketlensége miatt szellemileg sötétségben vannak, és elidegenedtek az élettől, amely az Istené.” (Efézus 4:17, 18; hasonlítsd össze a János 3:19-cel!)

22. Mit fog tenni Isten az ígérete alapján mindazokért, akik igazságosan szeretnének cselekedni?

²² A dolgoknak ez a rendszere a földet egy „vakító fátyollal” borítja be. Isten azonban megígérte, hogy letépi ezt a fátylat. Prófétailag azt mondta, „leveszi a leplet, amely ráborult minden népre, és a takarót,  amely betakart minden nemzetet” (Ésaiás 25:7, Ökumenikus fordítás).

23. Miért kell háborúnak lennie akkor, amikor a föld jelenlegi rendszere elpusztul? b) Kiknek és miért nem kell félniük ettől a háborútól?

²³ Jézus Krisztus, a mennyei Király a dolgok jelenlegi rendszerét a „Mindenható Isten nagy napjának háborújában” elpusztítja (Jelenések 16:14). Azoknak, akik igazságosan cselekszenek, nem kell félniük ettől a háborútól, mert ebben a háborúban csak azok pusztulnak el, akik kárt okoznak embertársaiknak, és  nem akarják Istent szolgálni. Mivel ezek a gonoszok önzésből és kapzsiságból ,pusztítják a földet, ők maguk is el fognak pusztulni’ (Jelenések 11:18; 2Péter 2:9).

24. Miért nincs más mód a békére és boldogságra, mint azoknak a kapzsi embereknek az eltávolítása, akik kitartóan ellenállnak embertársaiknak?

²⁴ Isten tehát megígérte, hogy eltávolítja a mai emberelnyomó világrendszert. Ezenfelül szándékában áll eltörölni a földről a társaikat rendszeresen félrevezető, megcsaló és szorongató embereket (Zsoltárok 72:4; 103:6). Ameddig Isten földi házában ilyen bérlők élnek, addig nem lehet békében és boldogságban élni azoknak, akik őszintén óhajtják azt. Nincs más megoldás. A Paradicsom ára: ezeknek az önző embereknek az eltávolítása. Érvényes a szabály: „A gonosz váltságdíj az igazságosért.” Egy másik szabály így hangzik: „Az igaz megmenekül még a nyomorúságból is, helyette a gonosz kerül bele.” Ez azt jelenti, hogy a gonosz megfizet azért, amiért nyomorúságot okozott. Ezáltal az igaz megszabadul a nyomorúságból (Példabeszédek 21:18; 11:8).

25., 26. a) Mihez hasonlítja a Biblia a föld megtisztítását? b) Milyen kérdés merül fel a megtisztított föld fennmaradásával kapcsolatban?

²⁵ A jelenlegi világrendszer megsemmisítése során — amelyben a vallások, a politika, a kereskedelem és az anyagiasság uralkodó szerepet játszanak — megszűnik az igazságtalanság és az elnyomás. A Biblia heves szélviharhoz hasonlítja Istennek az erre a célra felhasznált eszközét: „Íme! Jehova szélvihara, maga a harag biztosan elindul, igen, egy forró fergeteg . . . Jehova haragja nem fog visszafordulni, míg meg nem valósította, végre nem hajtotta szívének gondolatait. A napok befejező részén értelemmel fogtok figyelni erre” (Jeremiás 23:19, 20).

²⁶ Akkor korlátlanná válik a földön Isten uralma.  De ez tartós boldogsághoz vezet-e? Nem lesznek később az emberek ismét engedetlenek, nem rontják meg a Paradicsomot? Hogy miért múlja messze felül az isteni uralom az emberi uralmakat, ez lesz vizsgálódásunk következő tárgya.

[Lábjegyzetek]

[Tanulmányozási kérdések]

[Kép a 27. oldalon]

A Lukács 23:42, 43 görög szövegrésze az 1209-es Vatikáni kéziratból, jobbról pedig a soronkénti és betű szerinti fordítás

elkövetett és mondta Jézusnak

emlékezz meg rólam, amikor

te bejutsz a király-

ságodba, és ő mondta neki

Amen neked mondom ma,

velem leszel a paradicsomban és

[Kép a 33. oldalon]

Hithű emberek Isten mennyei kormányzatában reménykedtek, amely kormányozni fogja a földet

[Kép a 34. oldalon]

Isten letisztítja a földről az összes kárt okozót

[Kép a 35. oldalon]

Tartós boldogság lesz a megtisztított földön