Van-e Isten, aki törődik velünk?

1., 2. a ) Felmerültek-e már benned is az első bekezdésben elhangzott kérdések? b) Milyen állapotok miatt vetődnek fel ezek a kérdések?

HA LÉTEZIK ilyen Isten, miért engedte meg, hogy az emberek a történelem során oly sok szörnyűséget vigyenek véghez? Ha valóban van ilyen velünk törődő Isten, miért tűri továbbra is ezt a sok gonoszságot és ezt a töméntelen szenvedést?

² A gondolkodó embereket mindenütt foglalkoztatják ezek a kérdések. És erre minden okunk megvan, hiszen évszázadok óta azt látják, hogy az emberi családot sok rettenetes háború, élelmiszerhiány, szegénység, bűnözés és betegség sújtotta. Az igazságtalanság és elnyomás csak fokozta az emberek nyomorúságát. És mennyi szenvedést jelentettek az elemi csapások, pl. az árvizek és a földrengések! Gyakran olyan emberek szenvedtek ártatlanul, akik semmi rosszat nem tettek. Vajon mindez nem annak a bizonyítéka, hogy Isten közömbösen nézi mindazt, ami velünk történik? Van-e valamilyen remény arra, hogy lesz egy jobb világ, olyan világ, ahol bajok nélkül élhet az emberiség itt a földön?

3. Miért ésszerű elvárnunk, hogy feleletet kapjunk ezekre a kérdésekre?

³ Ezekre a kérdésekre szeretnénk igaz és megnyugtató választ kapni. Egyesek szerint: „Isten akarja, hogy szenvedjünk.” Mások azt mondják: „Ezek, sajnos, olyan dolgok, amiket ésszel fel nem foghatunk.” Ezek a válaszok azonban korántsem megnyugtatóak és nem is igazak. Ha Isten teremtette ezt a hatalmas világegyetemet, amely szent áhítatot kelt bennünk, és amelyben oly csodás rend uralkodik, akkor bizonyára alapos oka lehetett, amiért megtűrte, hogy az emberek között oly nagy rendetlenség támadjon.  Bizonyára ésszerű feltételezni, hogy ezt a Teremtőt érdeklik annyira teremtményei, hogy nem hagyja őket tudatlanságban afelől, miért engedte meg a gonoszságot. Nemde ésszerű elvárnunk azt is, hogy a kellő időben ő a rossz állapotokat megszünteti, hiszen megvan hozzá a hatalma? Minden szerető apa megtenné ezt, ha erre módja lenne. Mennyivel inkább elvárható ez a mindenható, örökbölcs és szerető Teremtőnktől, aki szereti a földi gyermekeit!

Ki a legilletékesebb, hogy választ adjon?

4. Ki a legilletékesebb arra, hogy megmondja, miért tűri meg Isten a gonoszságot?

⁴ Arra a kérdésre, hogy miért tűri meg Isten a gonoszt, kitől várhatnánk a legilletékesebb választ, ha nem magától a Teremtőtől? Ha rágalom érne téged, vajon megnyugtató lenne részedre, hogy csak azt vennék figyelembe, amit mások mondanak rólad? Bizonyára te magad is szeretnél egy-két szót szólni a magad védelmére azok előtt, akiket őszintén érdekel az ügy. Istent sokan elmarasztalják azért, mert megtűrte és megtűri a gonoszt. De ha ő engedte meg a gonoszságot, és ennek okát ő tudja a legjobban, nemde az lenne a helyes, ha őt hallgatnánk meg erről a dologról? Az emberektől már csak azért sem várhatunk megnyugtató választ, mert homlokegyenest ellenkező nézeteket vallanak e tekintetben.

5. Ésszerű-e azt hinni, hogy Isten a Biblia szerzője? (2Péter 1:21; Habakuk 2:2).

⁵ Hol található meg Isten válasza? A Teremtő csupán egyetlen ilyen forrást nevezett meg, ahonnan hiteles értesülést kaphatunk arról, hogy mi miért történt. Ez a forrás a Biblia. Ebben ez olvasható: „A teljes Írás Istentől ihletett és hasznos” (2Timótheus 3:16). * Ne lepődjünk meg ezen a kijelentésen, mert ha Isten létre tudott hozni egy ilyen csodálatos világegyetemet, bizonyára az sem  haladja meg képességét, hogy egy ilyen könyvet megírasson. És ha az emberek képesek hangokat, beszédeket és képeket közvetíteni láthatatlan hullámok segítségével, a rádió- és televíziókészülékeken keresztül, akkor a mindenható Teremtőnek sem okozhatott nehézséget az, hogy gondolatait eljuttassa megbízható embereinek elméjébe, akik azután azokat pontosan lejegyezték. Ezért jelenthette ki Pál teljes bizalommal: „Amikor elfogadtátok Isten általunk hirdetett beszédét, nem úgy fogadtátok azt, mint emberek beszédét, hanem a valóságnak megfelelően, mint Isten beszédét” (1Thessalonika 2:13).

6. Milyen messzire nyúlik vissza a Biblia történelmi beszámolója, és milyen felvilágosítással szolgálhat ezért nekünk? (Lukács 1:1–4; vedd figyelembe a Lukács 3:23–38-at.)

⁶ Lehet, hogy még sohasem vizsgáltad meg a Bibliát. Éppen ezért érdekes lehet számodra, ha megtudod, hogy jelenleg a Biblia az egyetlen olyan történelmi beszámoló, amely a legbízhatóbb dátumokkal van tele. Tény és való, hogy az első században élő történetíró, az orvos Lukács a názáreti Jézus nemzetségtáblázatát 4000 évre visszamenőleg lépésről lépésre, névről névre visszavezeti egészen az első emberig. Mivel a bibliai beszámoló egészen az emberi történelem kezdetéig nyúlik vissza, így a leghitelesebb forrásmű arra nézve, hogy megtudjuk, ki felelős a gonoszságért, miért tűrte meg Isten, és hogyan fogja végül is megszűntetni.

Vajon Isten okolható érte?

7. Kit kell hibáztatnunk az elkövetett gonoszságért?

⁷ Hogyan érintene a dolog, ha olyan bűncselekménnyel vádolnának, amit igazában el sem követtél? Valószínűleg felháborodnál az igazságtalanság miatt. Az igazságosság ugyanis azt kívánja, hogy a bűnös bűnhödjék, az ártatlan viszont szenvedjen. Ha egy gépkocsivezető egy forgalmas útkereszteződésben tilosban hajtana át, és ezáltal súlyos balesetet okozna, ezért nyilván nem a közlekedési törvény lenne a hibás. Vagy ha valaki túlterhelné a gyomrát, és  emiatt megbetegedne, nyilván nem a földműves lenne betegségének az oka, aki az élelmiszert termelte. Ha egy fiatalember, jó nevelése ellenére, elhagyná a szülői házat, és nem szívlelné meg apjának jó tanácsait, ezért bajba  keveredne, itt sem az apa lenne okolható a kialakult nehézségért. Logikusan, miért volna vádolható Isten, mennyei Atyánk az emberek gonosz tetteiért? Nem inkább a bűnösöket kellene gonosz tetteikért elmarasztalnunk?

8. Milyen ellentmondásba keveredünk, ha Istennek tulajdonítjuk a rossz dolgokat?

 ⁸ Van még más megfontolandó szempont is. Ha Istent okoljuk azért, mert az emberek éhen halnak, akkor kit illet a hála a termékeny földekért és a gyümölcstermő fákért, amelyek oly bőségben teremnek sok országban? Ha Istent okoljuk a betegségekért, akkor kinek tulajdonítsuk szervezetünknek azt a csodálatos képességét, amellyel képes önmagát meggyógyítani? Ha Isten lenne az oka a városok nyomornegyedeinek, akkor kié legyen az elismerés és a hála a fennséges hegyekért, a kristálytiszta tavakért, a sokszínű virágokért és a csodálatos fákért? Nyilvánvalóan ellentmondás lenne egyrészt Istent okolni az emberiség bajaiért, másrészt neki tulajdonítani a jó dolgokat a földön. Egy szerető Isten egyidejűleg nem tehet jót és rosszat.

9. Logikus-e azt mondani, hogy azért nem létezik Isten, mert az emberek gonosz dolgokat művelnek? (Ésaiás 45:18).

⁹ Ha valaki azt mondja: Isten nem létezik, ezzel csak bonyolítja a dolgot. Mert az, aki hiszi, hogy ez a föld és a rajta levő csodálatos életforma véletlenül jött létre, durván tagadja a tényeket. Ugyanis a föld sokkal rugalmasabban tud alkalmazkodni az élet feltételeihez, mint bármelyik más. Pedig minden háznak van értelmes tervezője. Vajon éppen földünk esetében lenne ez másképpen, ahol az élet fennmaradását olyan nagyszerű rendszerek biztosítják, mint a légkör, a szárazföld és a víz? A Biblia logikus válasza így hangzik: „Természetesen minden háznak van építője, aki pedig mindent alkotott, az Isten az” (Zsidók 3:4). Egyesek abból, hogy az emberiség oly sok gonoszságot követett el, arra a következtetésre jutottak, hogy nincs Isten. Pedig ez egyértelmű lenne azzal a képtelen kijelentéssel, hogy a házaknak sincs tervezőjük és építőjük, mivel a benne lakók gonoszt művelnek. Illetve ilyen alapon azt is mondhatnánk, hogy egy gonosztevőnek egyszerűen nincs apja.

10. Kit kell elsősorban okulnunk a gonoszságért?

¹⁰ Ki okolható hát azért a sok bajért, ami az emberi  családot sújtotta? Elsősorban maguk az emberek! A becstelenség és a sikertelenség sok bűncselekményhez vezetett. Házasságok felbomlásánál, a gyűlölet és a faji előítélet gyökerénél mindig ott találjuk a büszkeséget és az önzést. A környezetszennyeződés is visszavezethető a nem kellő tudásra és a nemtörődömségre. Sok háború kiváltó oka volt már a büszkeség és az ostobaság. De ha a nemzetek hajlandók vakon követni politikai vezetőiket ezekben a háborúkban, akkor ők is felelősek az így előidézett szenvedésekért. Az éhinség és a szegénység is az emberi hanyagságra és kapzsiságra vezethető vissza. Érdemes elgondolkodni a következő adatokon: A világ ma (1984-ben) több mint 800 milliárd dollárt költ évente a hadi kiadásokra. Ha ezt a pénzt élelmiszer-termelésre,  az élelem igazságos elosztására és a nyomornegyedek felszámolására fordítanák, mennyi jó származna ebből!

11. Felelős-e Isten a háborúkért, mivel a papok nemzetük hadseregének győzelméért imádkoznak? (Ésaiás 1:15; Példabeszédek 28:9).

¹¹ Isten nem vádolható a vallás nevében elkövetett bűncselekményekért sem! A papok például azért imádkoztak, hogy segítse Isten győzelemre nemzetüket a háborúban. Hányszor előfordult, hogy az egymással szemben álló és egymást gyilkoló katonák egy és ugyanazon egyház hívei voltak! Hogyan lehetne Istent vádolni ezekért a háborúkért, ha ő maga elítéli őket? Ő azt mondja, igaz szolgái kötelesek „egymást szeretni” (János 13:34, 35). Ha nem szeretnék egymást, olyanok lennének, mint „Kain, aki a gonosztól származott, és megölte testvérét” (1János 3:10–12). Az Isten nevében való emberölés — akár az inkvizíció idején, akár a háborúban — hasonlít ahhoz az ókori szokáshoz, amikor gyermekeket áldoztak a hamis isteneknek. A mindenható Isten azt mondja, hogy ,ilyet nemcsak hogy nem parancsolt, de még fel sem merült szívében’ (Jeremiás 7:31).

12. Miért nevezi a Biblia a papokat „képmutatóknak”? (Máté 15:7–9).

¹² Sok gondolkodó ember számára visszataszító, ha azt hallja, hogy a papság beleavatkozik a politikába, támogatja a háborúkat, hamis tanokat terjeszt; például azt, hogy Isten felelős a világ nyomorúságáért, és hogy a pokol tüzében örökké kínozza az embereket. De ez az Isten számára is visszataszító. Isten Szava „képmutatóknak” nevezi azokat a vallásvezetőket, akik Isten alapelveivel ellentétes dolgokat tanítanak és cselekednek. Ezt mondja róluk: „Hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről bár szépnek látszanak, belül azonban tele vannak halott emberek csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. Hasonlóképpen kívülről ti is igaznak látszotok az emberek előtt, belül azonban tele vagytok képmutatással és törvénytelenséggel” (Máté 23:27, 28). Jézus ezeknek a  képmutató vallásvezetőknek ezt mondta: „Ti az Ördögtől vagytok, aki az atyátok” (János 8:44).

13. a) Isten felelős-e az emberek és a vallásvezetők bűncselekményeiért? b) Ennek ellenére, milyen kérdések merülhetnek fel?

¹³ Nem, Isten nem vádolható azokért a bűncselekményekért, amelyeket maguk az emberek követtek el, és azokért a bűncselekményekért sem, amelyeket az emberek a papság áldásának kíséretében követtek el, akik magukat ugyan Isten szolgáinak vallják, de nem szólják az igazságot, sem annak megfelelően élnek. Akkor talán fogyatékosnak teremtette Isten az embert? Vajon már kezdetben rossz volt az indítás?

Tökéletes kezdet

14. Ecseteld milyen kezdetet adott Isten ősszüleinknek! (1Mózes 1:26–31; 2:7–9, 15).

¹⁴ Ha valaki elolvassa Mózes első könyvének első két fejezetét, egészen világosan felismeri, hogy Isten az első emberpárnak tökéletes kezdetet adott. Tökéletes testtel és tökéletes elmével teremtette őket. Nem kellett attól tartaniuk, hogy megbetegednek vagy meghalnak. Otthonuk egy gyönyörű parkhoz hasonló kert volt, tele szép virágokkal, buja növényzettel és gyümölcstermő fákkal. Semmiben sem szenvedtek hiányt. Ellenkezőleg, mindennel bőven el voltak látva. Ezenkívül, Isten érdekfeszítő munkát és kívánatos célokat tűzött ősszüleink elé. Megbízta őket azzal, hogy terjesszék ki ezt a parkhoz hasonló Paradicsomot az egész földre. Idővel ebbe a munkába a születendő tökéletes gyermekeinek is be kellett volna kapcsolódniuk. Végül is egy tökéletes emberi nemnek kellett volna létrejönnie, hogy benépesítse ezt a földi Paradicsomot, és mindörökké ott éljen, sőt, hogy az állatvilág felett is szerető uralmat gyakoroljon.

15. Mi jelent és mit nem jelent az emberi tökéletesség?

¹⁵ De miért lett mindennek ilyen szomorú kimenetele? Vajon azért, mert Isten nem tökéletesnek alkotta őket? Nem, ugyanis a 5Mózes 32:4. vers ezt mondja Istenről:  „Tevékenysége tökéletes.” Az első emberpár esetében a tökéletesség nem azt jelentette, hogy mindent tudtak és mindent megtehettek, illetve a rossz cselekvésére képtelenek voltak. A tökéletes teremtményeknek is vannak korlátaik. Vegyük a testi korlátozottságot: Ha nem ettek, nem ittak és nem lélegeztek volna, meghaltak volna. A nehézségi erő törvényét sem hághatták át, pl. oly módon, hogy egy magas hegyről leugorva, ne történjék bajuk. Értelmüknek is megvolt a határa. Nyilvánvaló, hogy Ádámnak és Évának sokat kellett tanulnia, hiszen semmi tapasztalattal nem rendelkeztek. De bármennyit tanultak volna is, annyit sohasem tudhattak volna, mint Teremtőjük. Bár tökéletesek voltak, de korlátozta őket az, hogy mint emberek emberi körülmények között éltek. A tökéletesség egyszerűen azt jelentette, hogy teljesek voltak, sem testi, sem szellemi fogyatékosságuk nem volt.

16. Milyen határokon belül érvényesül legjobban az emberi szabadság? (1Péter 2:16).

¹⁶ Ezenkívül, Isten szabad akarattal teremtette az embereket. Nem az ösztönök irányítása alatt álltak, mint az állatok. Ezért bizonyára te is hálás vagy. Senki sem szeretné, ha életének minden percét más valaki osztaná be, és azután arra kényszerítené, hogy mindent aszerint cselekedjék. Az ember azonban nem kapott korlátlan szabadságot, csak viszonylagosat: vagyis Isten néhány egyszerű törvényt adott az embernek, olyan törvényeket, amelyeknek a megtartása az emberi család boldogságát eredményezte volna. Abban is szeretet nyilvánult meg Isten részéről, hogy az embertől engedelmességet várt el törvényei iránt, mert tudta, hogy ezeknek a törvényeknek a tiszteletben tartása mindig az ember javát szolgálja. Az Isten és a törvényei iránti engedetlenség megzavarná boldogságukat. Semmi jóhoz nem vezetne. Ellenkezőleg, feltétlenül szerencsétlenséget hozna rájuk, mivel Isten előre figyelmeztette Ádámot és Évát, „biztosan meghalnak”, ha elhagyják őt (1Mózes 2:17). Az életben maradásukhoz nemcsak az volt szükséges, hogy táplálkozzanak,  igyanak és lélegezzenek, hanem az is, hogy Isten törvényei szerint éljenek.

17. Milyen egyéb fontos okból van az ember Istenre utalt helyzetben? (Zsoltárok 146:3; Jeremiás 17:5–9).

¹⁷ Egy másik fontos ok, amiért ősszüleinknek függő viszonyban kellett maradniuk Istennel, a következő volt: Az embereket ugyanis nem úgy teremtette Isten, hogy tőle függetlenül is sikeresen intézhessék dolgaikat. Erre sem jogot, sem képességet nem kaptak Istentől. Ez olvasható a Bibliában: „Nem a földből való emberre tartozik az ő útja. Nem a járókelő emberre tartozik, hogy irányítsa lépteit” (Jeremiás 10:23). A Biblia ezért kijelenti: „Aki a saját szívében bízik, ostoba” (Példabeszédek 28:26).

Hogyan kezdődött a gonoszság?

18. Miben mondtak csődöt ősszüleink? (Jakab 1:14, 15; Zsoltárok 36:9).

¹⁸ Ha a kezdet ilyen jó volt, — kérdezhetnénk — mi okozta az első emberpár kudarcát? Elsősorban az, hogy ősszüleink, Ádám és Éva, rosszul éltek szabad akaratukkal. Úgy döntöttek, hogy saját útjukat járják, és nem vetik alá magukat Isten uralmának. Az asszony tulajdonképpen úgy képzelte, hogy hasonlók lehetnek Istenhez, ,tudván a jót és a rosszat’ (1Mózes  3:5). Maguk akarták meghatározni, mi a helyes és mi a helytelen, saját értelmükre támaszkodva. Nem látták előre, milyen súlyos következményekhez vezet majd gondolkodásuk. Pedig erre számíthattak, mert „Isten nem tud hazudni” (Titus 1:2). Amikor kivonták magukat Isten uralma alól, ennek ugyanolyan következménye lett, mint amikor egy ventilátor csatlakozóját kihúzzák a konnektorból. Ha a ventilátor forgása lelassul és végül megáll. Ugyanez történt az első emberpárral is. Amikor megszakadt a kapcsolatuk az élet Forrásával, Jehova Istennel, fokozatosan hanyatlásnak indultak és végül meghaltak: Isten figyelmeztetése tehát igaznak bizonyult.

19. Miért tökéletlenekként jönnek a világra az emberek? (Róma 5:12).

¹⁹ Ősszüleinknek még nem voltak akkor gyermekeik, amikor Isten ellen fellázadtak. Ádám és Éva hasonlított egy hibás öntvényformához. Minden tőlük származó utód hibás volt. Csak azt tudták átörökíteni gyermekeikre, amivel rendelkeztek: tökéletlen testet és tökéletlen elmét. Elvesztették tökéletességüket, mert elszakadtak attól a Forrástól, vagyis Jehova Istentől, aki fenn tudja tartani a tökéletességet és az életet. A Róma 5:12 verssel összhangban azóta mindenki a tökéletlenség örökségével születik, ezért beteg lesz, megöregszik és végül meghal. De azért nem Istent okolhatjuk. Az 5Mózes 32:5-ben ezt olvassuk: „A maguk részéről végzetesen cselekedtek; ők nem az ő gyermekei, a hiányosság a sajátjuk.” A Prédikátor 7:29 viszont megjegyzi: „Az Isten becsületesnek teremtette az embereket, de ők sokféle tervet eszeltek ki.”

20. Hogyan okozhat egyesek helytelensége sok embernek kárt?

²⁰ De igazságos-e, hogy csupán két ember engedetlensége miatt mindenki ilyen tragikus véget szenvedjen? Nos, tapasztalatból tudjuk, hogy egy ház építésénél elegendő egyetlen ember gondatlansága ahhoz, hogy egy apró biztonsági tényezőt figyelmen kívül hagyva olyan katasztrófa következzék be, amely sok ember halálát okozza. Egy gát  megépítésénél is elég egy picike gondatlanság, hogy gátszakadás és ennek következtében árvíz következzék be, amely óriási károkat okozhat. Ha egy államférfi csupán egyetlen egyszer becstelenül jár el, illetve, ha megengedi — akárcsak egyetlen egyszer is — hogy megvesztegessék, ez a gonosz tettek láncreakcióját válthatja ki a kormány tagjaiból és ez millióknak okozhat károkat. Ha a családban az apa és az anya bizonyos dologban rosszul dönt, ennek  komoly következményei lehetnek gyermekeikre nézve. Ősszüleink helytelenül döntöttek. Döntésükkel az egész emberi családot tökéletlenségbe és bajba sodorták.

21. Miért szabott ki Isten halálbüntetést, és hogyan nyilvánított mégis irgalmasságot?

²¹ Mivel Isten törvényéről és az ő feddhetetlenségéről volt szó, Jehova nem engedhette meg, hogy a bűnösök büntetlenül maradjanak. Mennyire tisztelnék az emberek Istent és törvényét, ha ő semmit sem tenne annak érdekében, hogy tiszteletben tartsák? Tudjuk-e tisztelni azokat az uralkodókat, akik semmibe véve saját törvényeiket, megengedik, hogy állampolgáraik tetszésük szerint bűntetlenül cselekedjenek? Nos, Jehova Isten következetesen végrehajtotta ősszüleinken az engedetlenségükért járó büntetést: a halált. Irgalmasságában azonban megengedte az első emberpárnak, hogy gyermekei szülessenek. Ezért mindannyiunknak hálásaknak kell lennünk. Különben meg sem születhettünk volna. És bár Ádám és Éva bukása miatt tökéletlenek vagyunk, mégis jobb szeretünk élni, mint meghalni.

22. Ki az, aki még nagymértékben felelős a gonoszságért? (Máté 4:1–11; Efezus 6:12).

²² Mondhatjuk-e ezek után, hogy a gonoszság eredeti oka csak az emberekben volt? Nem, itt sokkal mélyebben fekvő ok húzódott meg. Az embereken kívül Isten értelmes teremtményei között mások is rendelkeztek szabad akarattal. Isten már számtalan értelmes fiat teremtett a mennyben: szellemi lényeket. Ők is rendelkeztek szabad akarattal, és hogy élhessenek, nekik is alá kellett rendelniük magukat Isten jó és bölcs törvényeinek. Egyikük azonban helytelen kívánságot kezdett magában ápolni. És ha valaki folyton rossz kívánságot ápol magában, ez végül is a kitervelt rossz elkövetéséhez vezethet. Ugyanez történt ezzel a szellemi teremtménnyel is. Becsvágyában odáig ment, hogy kétségbe vonta Isten eljárásának helyességét. Azt mondta Ádám feleségének, Évának, nyugodtan megszegheti Isten parancsát, sőt ezzel hitegette: „Biztosan  nem haltok meg” (1Mózes 3:4). Azt állította, hogy az ember élhet örökké és boldogulhat Istentől függetlenül is. Sőt úgy állította be a dolgot, hogy az engedetlenség javukat szolgálja, hiszen olyanok lesznek, mint az Isten. Ezzel kétségbe vonta Isten törvényeit, kétségbe vonta Isten uralkodásának helyességét — valójában azt vitatta, van-e Istennek egyáltalán joga uralkodni. Ezért kapta ő a Sátán nevet, amely ellenszegülőt, és az Ördög nevet, amely rágalmazót jelent.

Miért tűrte meg ilyen sokáig?

23., 24. Miért kívánt sok időt a vitakérdés rendezése?

²³ Isten hatalmasabb mint az ellenfelei, ezért rögtön, a kezdet kezdetén, könnyen elpusztíthatta volna ezeket a lázadókat: az embereket és a szellemi teremtményt. Ezzel azonban nem zárult volna le megnyugtatóan ez az ügy. Miért nem? Mert Sátán nem Isten hatalmát vonta kétségbe. A felmerült vitakérdések erkölcsi természetűek voltak. Ezek közül is kiemelkedett az: Sikerrel jár-e a lázadás útja? Hozhat-e tartós jót az emberi családnak az az uralom, amely mellőzi Istent? Melyik uralom lesz jobb: az isteni vagy az emberi uralom? Isten az ő bölcsességében tudta, hogy hosszú időre lesz szükség, amíg ezek és más fontos vitakérdések megnyugtatóan lezárulnak. Adott tehát egy meghatározott időt az embereknek, hogy kellő alkalmuk legyen kipróbálni mindent, mit tudnak megvalósítani politikai, társadalmi, ipari és tudományos téren.

²⁴ Ez az idő értelemszerűen nem lehetett csupán néhány nap vagy év. A nemzedékek egész sorára volt szükség, hogy az emberek minden kétséget kizáróan választ kapjanak felvetett kérdéseikre. A bírósági perek olykor hetekig vagy hónapokig is elhúzódhatnak, annak ellenére, hogy csak két ember ügyét tárgyalják. Az Isten uralmával kapcsolatos nagy vitakérdések végleges elrendezést kívántak, nem csupán  félmegoldást, hogy soha többé ne legyen szükség a jövőben ilyen vitakérdések tisztázására. A szerető Istenhez tökéletes megoldás illik. Ennek pedig főleg azért örvendhetünk, mert csak e kérdések egyértelmű tisztázása nyithatja meg az utat a vég nélküli békéhez és biztonsághoz Isten egyetemes családja számára, mind a mennyben, mind a földön.

25. Habár anyagi tekintetben haladást ért el az emberiség, de hozott-e számára igazi békét és boldogságot az Istentől való függetlenség?

²⁵ Körülbelül 6000 év telt el azóta, hogy ezek a vitakérdések felvetődtek. Mihez vezetett az isteni uralomtól való elszakadás? Az emberek minden lehető kormányzati formát, minden lehetséges társadalmi és gazdasági rendszert és minden elképzelhető vallást kipróbáltak. De semmi sem hozott igazi békét, biztonságot, tartós egészséget és boldogságot. Dicsekedhetünk-e anyagi értelemben haladással, amikor csak a második világháborúban több mint ötven millió  ember pusztult el? Vagy haladásnak mondhatjuk-e azt, hogy embereket küldenek a holdra, de ugyanakkor a nukleáris robbanófejekkel felszerelt rakéták képesek megsemmisíteni az emberiséget? Vagy az emberek százmilliói éheznek és nyomorognak a földön, miközben emberek sétálnak a holdon? Mit ér a legkorszerűbben berendezett háztartás, hogyha a családok szétszakadnak és a válások száma állandóan nő, továbbá ha egyre terjed a bűnözéstől való félelem szomszédságunkban, és egyre nagyobb területen szennyezett a környezet, és szaporodnak a nyomornegyedek, vagy ha a gazdasági válság következtében az emberek milliói veszítik el állásukat, és évenként polgárháborúk és kormányválságok robbanak ki, veszélyeztetve ezzel otthonunkat és életünket?

26. Mit bizonyított az engedélyezett idő, amióta az ember Istentől függetlenítette magát? (Zsoltárok 127:1).

²⁶ Az igazság az, amit Kurt Waldheim, az Egyesült Nemzetek Szervezetének volt főtitkára így vallott be: „Modern vívmányaink ellenére az emberi élet bizonytalanabb, mint bármikor azelőtt. * Az En ironmental Ethics c. könyv is ezt mondja: „Az ember, aki úgy van teremtve, hogy tiszta levegőt lélegezzen be, tiszta vizet igyék; és örüljön természetes környezetének, életterét most megváltoztatta, de rájön, hogy nem tud hozzá alkalmazkodni. Készül saját tömeges pusztítására.” * A gonoszság hosszú ideig való megtűrése Isten részéről azért történt, hogy így döbbentse rá az értelmesen gondolkodó embereket annak felismerésére, hogy nem úgy teremtettek, hogy ügyeiket Isten vezetése nélkül is sikeresen intézzék. A hatezeréves sok-sok csalódása után most már senki sem vetheti  Isten szemére, hogy nem adott elegendő időt az embereknek, hogy kipróbáljanak mindent. Elég hosszú idő állt rendelkezésükre, hogy bebizonyosodjék: Az Isten elleni lázadás teljes katasztrófához vezet.

A gonoszság hamarosan megszűnik

27. Milyen mértékű változásra készül Isten? (Példabeszédek 2:21, 22; Róma 16:20).

²⁷ Az emberi családnak sürgősen arra van szüksége, hogy az állapotok kedvezőbbre forduljanak. A valóságban egy teljesen új rendszerre van szükség. Amint Erich Fromm szociológus mondta: „A társadalmi bajok csak úgy orvosolhatók, ha ezt az egész 6000 éves rendszert egy merőben más rendszer váltja fel.” * Istennek éppen ez a szándéka. Kezeskedett arról, hogy az engedélyezett idő lejárta után eltávolítja a dolgok jelenlegi gonosz rendszerét mindazokkal együtt, akik azt támogatják.” „A gonoszokat mind megsemmisíti” (Zsoltárok 145:20).

28. Hogyan jelöli meg a Biblia azt az időt, amelyben élünk, és miért? (2Timótheus 3:1–5, 12, 13; Máté 24:3–14).

²⁸ Mikor lesz ez? Nagyon hamar, mert Isten Szava rámutat, hogy 1914 óta, mikor az első világháború kitört, az emberi családot sújtó példa nélküli bajok annak a jelei, hogy az „utolsó napokban” élünk. A Biblia megjövendölte, hogy ezekben az „utolsó napokban” világháborúk lesznek, növekszik a bűnözés, élelmiszerhiány és járványos betegségek lesznek, az embereket csupán a szórakozás fogja érdekelni, s megtagadják az Istenbe vetett hitet, vallásos képmutatás és hanyatlás, valamint még sok más esemény lesz látható. Ezek, miként az ujjlenyomat-vonalai, félreérthetetlen bizonyossággal feltárják, hogy a mi nemzedékünk azonos azzal az utolsó nemzedékkel, amelyben Isten még eltűri ezeket a szörnyű állapotokat.  Jézus jövendölése szerint a mi nemzedékünk még meglátja a dolgok most uralkodó rendszerének a végét.

29. Honnan tudjuk, hogy közel van e rendszernek a vége?

²⁹ Arról a nemzedékről, amely 1914-ben átélte az „utolsó napok” kezdetét, ezt mondja Jézus: „Bizony, mondom nektek, semmiképpen nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindezek meg nem történnek” (Máté 24:34). Ez azt jelenti, hogy némelyek azok közül, akik az első világháború alatt éltek, még élni fognak, amikor a dolgok jelenlegi rendszere véget ér. Az a nemzedék, amely az első világháborút átélte, már nagyon idős, és ez is erőteljesen bizonyítja, hogy a gonoszság vége gyorsan közeledik.

30. Mi történik az emberi rendszerek összes formáival, amelyek ma uralják a földet? (Sofóniás 3:8; Ésaiás 1:28).

³⁰ Ha eljön a vég, Isten kinyilvánítja roppant nagy hatalmát, és közvetlenül beavatkozik az emberek ügyeibe. Minden ellene szegülő rendszert megsemmisít. Dániel 2. fejezet 44. versében az erről szóló prófécia ezt mondja: „És azoknak a királyoknak idejében támaszt az egek Istene egy királyságot, amely soha el nem pusztul és ez a királyság egyetlen más népre nem száll át, hanem szétzúzza és megsemmisíti mindazokat a királyságokat, maga pedig megáll határtalan ideig.” Amikor eltávolít minden káros emberi rendszert, az isteni uralom teljes mértékben kiterjed majd a földre.

31. Milyen kormányzatról gondoskodik Isten az emberiség számára? (Máté 6:9, 10).

³¹ Az isteni uralmat tehát egy új kormányzat, Isten  mennyei Királysága gyakorolja majd. Jézus Krisztus erről a kormányzatról tanított; ez volt tanításának fő tétele. Azt is megjövendölte, hogy a meghatározott időben kizárólag ez a kormányzat uralkodik majd az egész föld felett. Mivel ez a Királyság az isteni útmutatás szerint a mennyből fog uralkodni, nem fenyeget az a veszély, hogy önző emberek megrontják. Az uralkodó hatalom ott lesz, ahol kezdetben is volt, vagyis a mennyben, Istennél. Ha majd Isten uralkodik a föld felett, akkor fog beteljesülni ígérete: „Igazságosságot tanulnak a termékeny föld lakói” (Ésaiás 26:9). Senkit sem vezetnek félre hamis vallások, mert ilyenek többé nem lesznek. Minden akkor élő ember oktatásban részesül Isten és szándékai felől, úgyhogy a legteljesebb értelemben, „a föld valóban betelik Jehova ismeretével, miként a víz beborítja a tengert” (Ésaiás 11:9).

Egy igazságos új rend

32. Mennyire lesz teljes a béke Isten Királyságának uralma alatt? (Ésaiás 2:2–4).

³² Isten Királyságának uralma alatt teljesen új emberi társadalom jön létre, az istenfélő emberek társadalma. Ebben az új rendben Isten tetteivel bizonyítja majd, hogy valóban törődik velünk. Sohasem veszélyeztetik többé háborúk az emberek békéjét és boldogságát. Miért nem? Mert a jelenlegi gonosz világ végének túlélői mindannyian a béke útjain tanultak meg járni. Az új emberi társadalomnak tehát békés kezdete lesz. Mi több, az új rendben élők mind folyamatos oktatásban részesülnek afelől, hogyan cselekedhetik Isten akaratát. Biztosan számíthatunk a bibliai ígéret teljesedésére: „[Isten] háborúkat szüntet meg a föld széléig” (Zsoltárok 46:9, [46:10, Károli]). Hogyan lesz teljes ez a béke? Isten prófétai Szava ezt mondja: „A föld pedig a szelídeké lesz, és bizony maradéktalan örömet találnak a béke bőségében” (Zsoltárok 37:11).

33. Milyen változáson megy keresztül a föld?

 ³³ Ezenkívül, azok az emberek, akik ebben az új rendben élnek, Isten eredeti szándéka szerint a földet Paradicsommá változtatják. Micsoda megelégedéssel párosult munka lesz ez az emberiség számára! A helyreállított Paradicsomban az emberek teljes mértékben örvendhetnek majd a tavaknak, folyóknak, óceánoknak, domboknak, hegyeknek, síkságoknak és völgyeknek, a gyönyörű virágoknak, növényeknek és fáknak, valamint az érdekes állatoknak. Nem lesz többé élelmiszerhiány, mert „a föld is biztosan megadja termését. Megáld minket Isten, a mi Istenünk”. Igen, „bőven lesz gabona a földön, a hegyek csúcsán is túlcsordul a termés” (Zsoltárok 67:6, [67:7, Károli]; 72:16).

34. Milyen testi gyógyulásra számíthatunk?

 ³⁴ A tartós békével és az élelem bőségével együtt visszatér a viruló egészség is. Mivel Isten teremtette az embert, minden orvosnál jobban tudja, mi szükséges ahhoz, hogy nyomorékok meggyógyuljanak, a vakok ismét lássanak, a süketek halljanak, és hogy megszűnjenek a betegségek az öregséggel és halállal együtt. Istennek erre vonatkozó  hatalmát Jézus Krisztus földön jártakor kis mértékben már bebizonyította. Ezt mondja a Biblia: „Akkor nagy sokaság ment oda hozzá; voltak köztük bénák, nyomorékok, vakok, némák és sok más beteg, és ezeket közvetlenül a lába elé rakták, ő pedig meggyógyította őket, úgyhogy a sokaság elcsodálkozott, amint látta, hogy a némák beszélnek, a bénák járnak és a vakok látnak” (Máté 15:30, 31).

35., 36. Hogyan kapnak alkalmat a halottak arra, hogy élhessenek Isten új rendjében? (János 5:28, 29; Lukács 7:11–15).

³⁵ Erről a földi Paradicsomról beszélt Jézus, amikor az oszlopon mellette függő férfihoz szólt: „Velem leszel a Paradicsomban” (Lukács 23:43). Ez a férfi azonban meghalt. Hogyan juthat hát a Paradicsomba? Egy további csodálatra méltó gondoskodás — a halálból való feltámasztás által —, amely megint csak azt mutatja, mennyire törődik velünk Isten. Az Apostolok Cselekedetei 24:15-ben ez mondja a Biblia: „Lesz feltámadásuk mind az igazságosaknak, mind az igazságtalanoknak.” Amikor Jézus a földön járt, halottakat  támasztott fel annak bizonyítékaként, hogy Isten hatalma folytán ugyanezt megteheti Királyságának uralma alatt.

³⁶ Nehezen tudod talán elhinni a feltámadást? Nos, akkor gondolj azokra a televizíós filmekre, ahol olyan szereplők is voltak, akik már régen meghaltak. Hallod a hangjukat, látod, mit tesznek és ráismersz sajátos jellemvonásaikra. Ha egyszerű emberek is képesek magnószalag és képmagnó segítségével ilyen dolgokat megőrizni, miért okozna nehézséget a mindenható Istennek, hogy emlékezetében megtartsa az egykor élt emberek egyéniségét és jellemvonásait, akiket újra akar teremteni? Erre már volt példa, és ő a halottakat újra feltámasztja majd az életre. Így nekik is alkalmuk lesz örvendeni az életnek Isten új rendjében. Amikor Isten teljesen kiüríti a sírokat és meggyógyítja az embereket az öröklött betegségektől, az öregedésből és a halálból, akkor „eltörli a halált örökre” (Ésaiás 25:8). És az emberek képesek lesznek majd örökké élni!

37. Miért mondhatjuk, hogy Isten többet nyújt, mint csupán kárpótlást az elszenvedett igazságtalanságokért?

 ³⁷ Isten — Királysága által — teljesen visszájára fordítja mindazt a rossz állapotot, amely már régóta tart! Egy örökkévalóságon keresztül kinyilvánítja majd szerető törődését irántunk, amikor áldásáradatban részesít bennünket, feledtetve velünk az átélt szenvedéseinket. A dolgok jelen rendszerében átélt bántalmaink fokozatosan elhalványulnak emlékezetünkben, ha egyáltalán még emlékezni kívánunk azokra. Isten megígérte: „Mert íme, új egeket (az emberiség fölötti új mennyei uralmat) és új földet (igazságos emberi társadalmat) teremtek; az előbbi dolgokra nem is emlékeznek és a szívben sem jönnek elő. (Ezért) újjongjatok és örüljetek örökké mindannak, amit teremtek” (Ésaiás 65:17, 18). Mivel ilyen gyönyürű áldásokra van kilátásunk a közeljövőben, érthető, miért mondja a Biblia, hogy Isten „letöröl szemükről minden könnyet”. És miért ne? Hisz „a halál nem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé. Az előbbi dolgok elmúltak” (Jelenések 21:4).

Isten érdeklődést tanúsít — De mi is?

38. Milyen embereket kíván Isten az ő új rendjében életben tartani? (Zsoltárok 37:37, 38).

³⁸ Az a tény, hogy Isten hamarosan véget vet minden gonoszságnak és egy kívánatos új rendet hoz létre, azt bizonyítja, hogy valóban érdeklődik irántunk és törődik velünk. De vajon mi érdeklődünk-e iránta? Ha igen, akkor be kell bizonyítanunk. Mit kell tennünk? A Biblia ezt mondja: „A világ elmúlik és annak kívánsága is, de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1János 2:17). Isten csak olyan embereket kíván új rendjében életben tartani, akik az ő akaratát cselekszik, engedelmeskednek törvényeinek és maguk is tesznek valamit annak érdekében,  hogy az „új föld” olyan hely legyen, ahol kívánatos élni. Azok, akik szembeszegülnek Isten uralmával, csak megzavarnák az új rend békéjét, és ezért nem élhetnek ott.

39. Mire kell törekedned, ha örökké szeretnél élni? (Példabeszédek 2:1–6).

³⁹ Szeretnél-e élni Isten igazságos új rendjében? Akkor legelső teendőd, hogy megismerd, mit kíván tőled Isten, hogy elnyerd ezt az életet! Talán sokat követel? Ha valaki egy parkhoz hasonló környezetben gyönyörű otthont ajánlana fel neked ingyen, nem áldoznál-e időt arra, hogy megtudd, mit kell tenned, hogy alkalmasnak bizonyulj annak elnyerésére? Isten Szava ennél többet kínál — örök életet a paradicsomi földön. Egyetlen feltétel az, törekedj megismerni Istennek az emberekre vonatkozó akaratát, hogy azután azt cselekedhesd. A Biblia azt mondja: „Az jelent örök életet, hogy állandóan ismeretet szerezzenek rólad, az egyedüli igaz Istenről és arról, akit elküldtél, a Jézus Krisztusról” (János 17:3).

40. Hogyan lehet hasznos számunkra már ma a Biblia? (2Timótheus 3:16, 17).

⁴⁰ A Bibliát tanulmányozva, gyakorlati útbaigazítást kapsz arról, hogyan élhetsz keresztényi életet családoddal együtt most, e nyugtalan korban. Ezenfelül, megismered az igazi elmebeli békét, hiszen a Biblia megmagyarázza, miért vannak ezek a rossz állapotok, és mit hoz a jövő. Ennél még fontosabb az, hogy ezáltal elmélyül benned az Isten iránti őszinte szeretet, mivel felismerted, „ő megjutalmazza azokat, akik őt igazán keresik” (Zsidók 11:6).

41. Milyen segítséget nyújtanak neked örömmel Jehova Tanúi?

⁴¹ Jehova Tanúi örömmel és készséggel ajánlják fel idejüket, hogy segítsenek neked több ismeretet szerezni Istennek az élettel kapcsolatos feltételeiről és igazságos új rendjéről. Bizonyára lesznek még további  kérdéseid is Istenről és a Bibliáról. Jehova Tanúi örömmel elbeszélgetnek veled ezekről a te saját Bibliád alapján saját lakásodban. Ezután nem a magad független életútját járod majd és nem tökéletlen emberek véleményére kívánsz támaszkodni, hanem a ma létező legjobb útmutatást fogod követni. Ezért most, amíg van rá idő, figyelj Isten Szavának ihletett tanácsára: „Alázzátok meg azért magatokat Isten hatalmas keze alatt, . . . mert ő gondot visel rátok” (1Péter 5;5, 7).

[Lábjegyzet]

[Tanulmányozási kérdések]

[Táblázat a 22. oldalon]

(A teljes beszerkesztett szöveget lásd a kiadványban.)

Mindezek egy nemzedéken belül

1914

Világháborúk

Éhinségek

Járványos betegségek

Erőszakos bűncselekmények

Környezet szennyeződés

E rendszer vége

[Kép a 6. oldalon]

Ha Istent okoljuk a szegénységért és a nyomorért . . .

[Kép a 7. oldalon]

. . . akkor kit illet az elismerés a föld szépségéért és a gazdagon termő földekért?

[Kép a 9. oldalon]

A föld sokkal jobb és megfelelőbb életfeltételekkel rendelkezik, mint bármelyik ház

[Kép a 9. oldalon]

Mivel minden háznak van építője, mennyivel inkább a földnek!

 [Kép a 13. oldalon]

A Biblia szerint Istennek az volt a szándéka, hogy az egész föld szép parkká, Paradicsommá legyen s ennek az emberek örökké örvendjenek

[Kép a 14. oldalon]

Ha a ventilátor és az áramforrás között megszakad a kapcsolat, a ventilátor leáll. Hasonlóképpen, rögtön hanyatlásnak indult az első emberpár, amikor elpártoltak Istentől.

[Kép a 16. oldalon]

Egy figyelmen kívül hagyott apró biztonsági tényező egy hatalmas duzzasztógát összeomlását idézheti elő. Ősszüleinknek az Isten törvényével szemben való engedetlensége is a gonoszság és a szenvedések áradatát zúdította az emberekre

[Kép a 19. oldalon]

Egy per elhúzódhat hetekig és hónapokig, annak ellenére, hogy csak két személy ügyét tárgyalják. Az Isten uralmával kapcsolatos vitakérdéseket véglegesen és örökre kell tisztázni, és ehhez elegendő időre van szükség

[Kép a 24. oldalon]

Isten új rendjében nem lesz háború, mert Isten megszünteti a háborúkat

[Kép a 25. oldalon]

Az emberek sosem fognak éhezni

[Kép a 25. oldalon]

A föld Isten áldásával megadja bőségesen termését

[Kép a 26. oldalon]

Az öregek visszanyerik ifjúi erejüket és a tökéletes egészségüket

[Kép a 27. oldalon]

Az Isten emlékezetében megőrzött minden halott újból életre kel, és egyesül majd szeretteivel

 [Kép a 29. oldalon]

Isten Királyság-uralma messze-messze kárpótolni fog mindenkit az igazságtalanul elszenvedett bajokért, és ott öröm lesz élni.

[Kép a 31. oldalon]

Ha neked kilátásba helyeznék az életet egy szép környéken, vajon nem szeretnéd megtudni, hogy milyen feltételeket kellene ezért teljesítened? Isten új rendje sokkal többet tud nyújtani, nekünk viszont időt kell szakítanunk annak megismerésére, hogy milyen feltételeket kell teljesítenünk