JAKAB és Júdás Jézus féltestvérei voltak, Péter és János pedig Jézus 12 apostola közé tartozott. Ez a négy férfi összesen hét levelet írt, melyek a Keresztény Görög Iratok részét képezik. Mindegyik levél az írója nevét viseli. A levelekben található ihletett tanácsok célja az, hogy segítsenek a keresztényeknek megőrizni a feddhetetlenségüket Jehova előtt, és abban is, hogy Isten Királyságára összpontosítsanak.

A hit nyilvánvalóvá tétele. Egy kereszténynek nem elég pusztán kijelentenie, hogy van hite. A valódi hit tettekre sarkall. ’Bizony, a hit halott cselekedetek nélkül’ – írja Jakab (Jakab 2:26). Ha egy keresztény a próbák idején hittel cselekszik, az növeli a kitartását. Ahhoz, hogy a keresztényi úton maradjon, bölcsességet kell kérnie Istentől, bízva abban, hogy ő ezt meg is fogja adni neki. A kitartás Isten helyeslését eredményezi (Jakab 1:2–6, 12). Jehova Isten értékeli, ha egy imádója hittel megőrzi a feddhetetlenségét. „Közeledjetek az Istenhez – írja Jakab –, és ő közeledni fog hozzátok” (Jakab 4:8).

Egy keresztény hitének elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy ellen tudjon állni a kísértéseknek és az erkölcstelen befolyásnak. Mivel burjánzott a rossz erkölcs, Júdás arra buzdította a hittársait, hogy ’vívjanak kemény harcot a hitért’ (Júdás 3).

A tiszta viselkedés megőrzése. Jehova elvárja az imádóitól, hogy szentek legyenek, vagyis minden tekintetben tiszták. Péter ezt írja: „váljatok szentté egész viselkedésetekben, mert meg van írva: »Legyetek szentek, mert én [Jehova] szent vagyok«” (1Péter 1:15, 16). A keresztényeknek van egy követésre méltó példaképük. „Krisztus . . . szenvedett értetek – mondja Péter –, mintát hagyva nektek, hogy szorosan kövessétek a nyomdokait” (1Péter 2:21). A keresztények talán szenvednek, mert ragaszkodnak Isten irányadó mértékeihez, ám megőrzik a ’jó lelkiismeretüket’ (1Péter 3:16, 17). Péter arra ösztönzi a keresztényeket, hogy mindig legyen szent a viselkedésük, és Isten iránti odaadást tükröző tettek jellemezzék őket, miközben várják Isten ítéletnapját, és a megígért új világot, melyben „igazságosság fog lakni” (2Péter 3:11–13).

A szeretet kimutatása. „Isten szeretet” – írja János. Az apostol rávilágít, hogy Isten azáltal mutatta ki mély szeretetét, hogy elküldte Jézust „áldozatul a bűneinkért”. Mire kell ennek indítania a keresztényeket? János elmondja: „Szeretteim, ha így szeretett minket az Isten, akkor mi is kötelesek vagyunk szeretni egymást” (1János 4:8–11). Például egy keresztény úgy tudja bizonyítani ezt a szeretetet, ha vendégszeretetet mutat a hittársai iránt (3János 5–8).

De hogyan mutathatják ki Jehova imádói az iránta érzett szeretetüket? János megadja a választ: „Isten szeretete azt jelenti, hogy megtartjuk a parancsolatait; a parancsolatai pedig nem megterhelőek” (1János 5:3; 2János 6). Azok tehát, akik engedelmeskednek Istennek, biztosak lehetnek benne, hogy Isten továbbra is szeretni fogja őket, és így „örök életre” lehet kilátásuk (Júdás 21).

(A Jakab, az 1Péter, a 2Péter, az 1János, a 2János, a 3János valamint a Júdás levele alapján.)