Az izraeliták fő tápláléka a 40 évig tartó pusztai vándorlásuk alatt. Jehovától kapták csoda útján. Sabbat kivételével minden reggel megjelent a földön a harmat alatt. Amikor az izraeliták először meglátták, ezt kérdezték: „Mi ez?”, vagy héberül: „mán húʼ?” (2Mó 16:13–15, 35). Más bibliaversek úgy utalnak rá, mint égi gabona (Zs 78:24), égi kenyér (Zs 105:40) vagy a hatalmasok kenyere (Zs 78:25). Jézus is beszélt a mannáról, jelképes értelemben (Jn 6:49, 50).