Ugrás a tartalomra

Ugrás a tartalomjegyzékre

77. TÖRTÉNET

Nem hajoltak meg

Nem hajoltak meg

EMLÉKSZEL rá, hogy már hallottál erről a három ifjúról? Igen, ők Dániel barátai, akik nem voltak hajlandók megenni azt, ami tisztátalan. A babiloniak Sidráknak, Misáknak és Abednegónak nevezik őket. De nézd csak! Miért nem hajolnak meg a hatalmas szobor előtt, mint a többiek? Lássuk!

Emlékszel még a tízparancsolatra, a törvényekre, melyeket maga Jehova írt le? Az első parancsolat így hangzik: „Rajtam kívül ne imádj más isteneket!” Ennek a törvénynek engedelmeskednek ezek a fiatalemberek, pedig ez nem könnyű.

Nabukodonozor, Babilon királya sok magas rangú embert hívott meg, hogy tiszteljék a szobrot, melyet ő állíttatott. Éppen az imént szólított fel minden jelenlevőt:

– Amikor meghalljátok a kürtök, hárfák és más hangszerek hangját, hajoljatok meg, és imádjátok ezt az aranyszobrot. Aki pedig nem hajol meg, és nem imádja, azt azonnal az izzó, tüzes kemencébe vetik.

Amikor Nabukodonozor megtudja, hogy Sidrák, Misák és Abednegó nem hajolt meg, nagy haragra gerjed. Magához hívatja őket. Még egy lehetőséget ad nekik, hogy meghajoljanak. De ők Jehovában bíznak.

– Istenünk, akit mi szolgálunk, meg tud minket menteni – mondják a királynak. – De ha nem tenné is, akkor sem fogunk meghajolni az aranyszobrod előtt.

Ennek hallatán Nabukodonozor még dühösebb lesz. A kemence közel van, és a király kiadja a parancsot:

– A szokásosnál hétszer jobban fűtsétek be a kemencét!

Majd hadserege legerősebb embereivel megkötözteti és a kemencébe vetteti Sidrákot, Misákot és Abednegót. A kemence oly forró, hogy az erős emberek a lángok martalékává válnak. De mi történik a három ifjúval, akit bedobtak a kemencébe?

A király benéz a kemencébe, és nagyon megijed.

– Nem három férfit kötöztünk meg és vetettünk az izzó, tüzes kemencébe? – kérdezi.

– De igen – felelik a szolgái.

– Én azonban azt látom, hogy négy férfi járkál a tűzben – mondja. – Nincsenek megkötözve, és a tűz nem árt nekik. A negyedik férfi egy istenhez hasonlít.

A király közelebb megy a kemence ajtajához, és bekiált:

– Sidrák, Misák, Abednegó, a legfelségesebb Isten szolgái, gyertek ki!

Amikor kijönnek, mindenki láthatja, hogy semmi bajuk. Akkor a király így szól:

– Legyen áldott Sidrák, Misák és Abednegó Istene, aki elküldte angyalát, és megmentette őket, mert nem voltak hajlandók meghajolni és más istent imádni az ő Istenükön kívül.

Hát nem követésre méltó, nagyszerű példája ez a Jehova iránti hűségnek?