Mit mondanak sokan a tudósok közül? Sokan, akik az evolúcióban hisznek, azt mondják, hogy az élet évmilliárdokkal ezelőtt keletkezett egy ősi tavacskában vagy az óceán mélyén. Úgy tartják, hogy a vegyületek egy ilyesmi helyen egyszer csak buborékszerű szerkezetekké rendeződtek, összetett molekulákat alkottak, és osztódni kezdtek. Nézeteik szerint a földön minden élet egy vagy több ilyen „egyszerű” eredeti sejtre vezethető vissza.

Más neves evolucionista tudósok nem értenek egyet a fentiekkel. Feltevésük szerint a legelső sejtek, vagy legalábbis a fő összetevőik a világűrből érkeztek a földre. Azért gondolják ezt, mert minden próbálkozásuk ellenére képtelenek bebizonyítani, hogy egy élettelen molekulából kialakulhat egy élő. 2008-ban Alexandre Meinesz biológiaprofesszor beszélt erről a problémáról. Azt mondta, hogy az elmúlt 50 évben „egyetlen megfigyelés vagy kísérlet sem szolgált bizonyítékkal arra a hipotézisre, hogy a földön  az élet spontán jelent meg egy őslevesben, és nincs semmilyen új, kimagasló tudományos ismeret, amely ebbe az irányba mutatna”.¹

Mit mutatnak a tények? Arra a kérdésre, hogy hogyan születik a kisbaba, bizonyítékokkal megerősített, vitathatatlan választ tudunk adni. Életet csak élő adhat. De létezik az, hogy ha elég messzire mennénk vissza az időben, akkor azt látnánk, hogy valamikor ez a törvényszerűség felborult, és élettelen vegyületekből egyszer csak létrejött az élet? Mik az esélyei annak, hogy ez megtörténhetett?

A kutatók rájöttek, hogy egy sejt életben maradásához legalább háromféle összetett molekula együttes jelenlétére van szükség: DNS-re (dezoxiribonukleinsav), RNS-re (ribonukleinsav) és fehérjékre. Ma nem sok tudós bizonygatná, hogy egy komplett élő sejt hirtelen jelent meg élettelen vegyületek keverékéből. De mekkora a valószínűsége annak, hogy az RNS vagy a fehérjék maguktól jöttek létre? a

Sok tudós egy először 1953-ban elvégzett kísérlet miatt érzi úgy, hogy az élet létrejöhetett a véletlen folytán. Stanley L. Miller 1953-ban képes volt előállítani néhány aminosavat – a fehérjék kémiai építőelemeit – úgy, hogy létrehozott egy gázokkal teli teret, amely állítólag hasonlított a föld ősi atmoszférájára, és szikrákat vezetett bele. Azóta már egy meteoritban is találtak aminosavakat. Vajon azt jelenti mindez, hogy az élet alapvető építőkövei maguktól is könnyedén létrejöhettek?

Robert Shapiro, a New York-i Egyetem nyugalmazott vegyészprofesszora azt mondja, hogy „néhány író azt feltételezi, hogy az élet minden alapvető összetevője könnyűszerrel előállítható egy Miller-féle kísérlet segítségével, illetve hogy megtalálható a meteoritokban. De erről szó sincs.” b²

Vegyük például az RNS-molekulát. Ez kisebb molekulákból, úgynevezett nukleotidokból áll. A nukleotid más jellegű molekula, mint az aminosav; valamivel összetettebb. Shapiro professzor kijelenti, hogy „egyetlen tanulmány sem szól arról, hogy szikráztatással végzett kísérlet során bármilyen nukleotidot is elő tudtak volna állítani, vagy hogy meteoritok elemzésekor találtak volna nukleotidokat”. c³ Továbbá azt mondja, hogy annak az esélye, hogy egy önmaga lemásolására képes RNS-molekula csak úgy összeálljon egy vegyi építőelemekből álló tavacskában, „annyira elenyészően kicsi, hogy ha ez akár egyszer is megtörténne valahol a látható világegyetemben, azt egy nagy adag szerencsének kellene betudni”.⁴

És mit mondhatunk a fehérjemolekulákról? Egy fehérje állhat 50, de akár több ezer aminosavból is, melyek szigorúan meghatározott sorrendben kapcsolódnak egymáshoz. Egy átlagos fehérje egy „egyszerű” sejtben 200 aminosavat tartalmaz, de még az ilyen sejtekben is több ezer fajta fehérje található. A számítások szerint annak a valószínűsége, hogy egyetlen, mindössze 100 aminosavból álló fehérje valaha is létrejöjjön  véletlenszerűen a földön, körülbelül egy az egybilliárdhoz.

Hubert P. Yockey kutató, aki az evolúcióban hisz, még ennél is tovább ment. Kijelentette: „Ki van zárva, hogy először a fehérje jött létre.”⁵ RNS-re van szükség a fehérjék előállításához, viszont a fehérjék szerepet játszanak az RNS létrehozásában. Tegyük fel, hogy a rendkívül kicsi eshetőség ellenére mind a fehérjék, mind az RNS-molekulák ugyanazon a helyen és ugyanabban az időben megjelentek. Mi a valószínűsége annak, hogy együttesen egy önmagát lemásolni képes, önfenntartó életformát produkáltak? „Elképesztően kicsi az esélye annak, hogy ez spontán megtörtént volna (a fehérjék és az RNS találomszerű keveredésével)” – mondja dr. Carol Cleland d, a Nemzeti Repülési és Űrkutatási Hatóság Asztrobiológiai Intézetének egyik tagja. Majd így folytatja: „Ennek ellenére a legtöbb kutató azt feltételezi, hogy ha meg tudnák magyarázni, hogy hogyan jöttek létre külön-külön a fehérjék és az RNS természetes, ősi közegben, akkor az összekapcsolódásukkal már nem kell foglalkozni, az ment magától.” Az élet építőköveinek véletlenszerű megjelenéséről szóló jelenlegi teóriákkal kapcsolatban pedig ezt mondja: „egyik sem szolgál meggyőző magyarázattal arra, hogy hogyan történt mindez.”⁶

Miért fontosak ezek a tények? Gondolj csak bele, milyen nehéz helyzetben vannak azok a kutatók, akik úgy vélik, hogy az élet spontán keletkezett. Találtak olyan aminosavakat, melyek az élő sejtekben is megtalálhatók. A laboratóriumaikban – alaposan átgondolt, irányított kísérletekkel – előállítottak az aminosavaknál összetettebb molekulákat. Azt remélik, hogy végül elő tudják majd állítani egy „egyszerű” sejt minden összetevőjét. Egy olyan tudóshoz lehetne hasonlítani őket, aki veszi a természetben előforduló elemeket, aztán acélt, műanyagot, szilikont és huzalokat készít belőlük, majd megépít egy robotot. A végén beprogramozza, hogy képes legyen másolatot készíteni önmagáról. De amikor elkészül a robottal, mit bizonyít vele? A legjobb esetben is csak azt, hogy egy intelligens egyén képes megalkotni egy lenyűgöző gépet.

Ugyanígy, ha a tudósok valamikor is képesek lesznek megalkotni egy sejtet, akkor egy roppant nagy dolgot fognak megvalósítani. De bizonyítanák vele, hogy a sejt létrejöhet  véletlenül? Ha valamit bizonyítanának, az ennek nem éppen az ellenkezője lenne?

Mit gondolsz? Minden jelenleg rendelkezésünkre álló bizonyíték arról tanúskodik, hogy élő csak élőből származhat. Ahhoz, hogy valaki elhiggye, hogy keletkezhet élet – akár csak egy „egyszerű” élő sejt is – élettelen vegyületekből a véletlen folytán, nagyvonalúan el kell fogadnia egy olyan elméletet, amire nincsen bizonyíték.

Te a tények fényében hajlandó lennél erre? Mielőtt válaszolnál a kérdésre, vizsgáld meg közelebbről, hogy hogyan épül fel egy sejt. Ez segíteni fog eldöntened, hogy megalapozottak-e azok a feltevések, melyeket néhány tudós állít az élet eredetéről, vagy ugyanolyan meseszerűek, mint azok a történetek, melyeket néha a szülők mondanak a gyermekeiknek arról, hogy hogyan születik egy kisbaba.